Bem apó

Előszó

Részlet:
"Népek hőse
Bem József Zakariás tábornok lengyel nemesi család sarja, százötven évvel ezelőtt született 1794. március 14-én Galícia Tarnov nevű városában. Krakkóban tanul, mint közvitéz belép a Potocki-féle lovastüzérekhez. Később a napóleoni hadapródiskola növendéke s mint hadnagy vesz részt az 1812-ben indított francia hadjáratban. Boldogsága végtelen, amikor először küzdhet véres csatákban a Lengyelországot nyomorgató orosz rém ellen. Egy évvel később már a becsületrend keresztjének tulajdonosa. 1817-ben, huszonhárom éves korában százados. Egy ízben keserű megjegyzést tesz az orosz elnyomókra s megfogadja, hogy egész életében ellenük fog harcolni. Sándor cár börtönbe veti. 1831-ben már ismét ott látjuk a lengyel forradalom élén. Első nagy győzelmei: Iganyie, Osztrolenka, Danzig. Ezredes lesz. Varsót védi, majd az orosz túlerő elől porosz földre távozik. 1833-ban a portugál szabadsághős Don Pedróval látjuk együtt Lisszabonban. Spanyolországban, Belgiumban, Hollandiában, Párisban a szabadság igaz ügyéért fáradozik, lengyel légiót akar szervezni, hazája felszabadítására. Az 1848-as forradalmak híre Bécsbe hívja. Úgy érzi, elérkezett a "népek tavasza". Felajánlja szolgálatait az osztrák hazafiaknak. Októberben Pestre utazik. Kocsisnak öltözve jut át a bécsi vámon. Kossuthtól megbízást kap az erdélyi hadjárat megindítására. Kilenc hónapon át irányítja Erdély sorsát. Már egész Erdély szabad, amikor a Bécs segítségére siető sokszoros orosz túlerő benyomul a Déli-Kárpátok szorosain. A világosi katasztrófa után, bármennyire is akarta, nem tudta már újjászervezni a dicsőséges honvédsereget. Sokszorosan sérülten, bénán és meggyötörten hagyta el az ellenségtől megszállott országot, hogy Törökországba távozzék. Aleppóban, Észak-Szíria fővárosában kormányzóvá választják. Véres csatában lever egy keresztényüldözést, majd 1850 december 10-én csendben meghal; távol szülőhazájától, a kisázsiai sivatagban.
Nem sok maradt utána. Egy fakó honvédatilla, alig használt tábornoki díszruha, egy szalma, elsárgult kócsagtollal, golyószaggatta szürke köpeny, egy elrejtett dobozban kitüntetések. Százötven év után könnyeinkkel fürösztjük e fakó tárgyakat, mert aki e holmikat viselte, a szabadságért harcolt egész életében. Azért a szabadságért, amiért küzdeni kell. Nem azért , amiről általában beszélnek. Harcolt érte, - vérrel és példával. Keleten és nyugaton. Északon és délen. Az orosz havasföldektől Szíria sivatagjáig mindenütt, ahol tettel kellett szónokolni a népek szabadsága mellett. Vasszervezetű férfi volt. Sokszor aludt együtt sokadmagával honvédei között. Katonái boldogan mentek a tűzbe vele, ha kiadta a parancsot: Előre, fiaim!" Vissza