Változó falvaink

Előszó

E könyv szerzőinek tollából 1982-ben már megjelent egy kötet, amelyben az „érett szocializmus" éveire vonatkozóan a településföldrajz szempontjai alapján megkísérelték feltárni az ország falusi térségeinek faluformáló folyamatait, az e folyamatok által a faluállományban kialakított jellegzetes falutípusokat, s ezekbe „besorolni" valamennyi községünket (falvat). Az 1982 óta eltelt negyedszázadban napvilágot láttak egyes falucsoportokra vagy speciális helyzetű - például „sikeres" - településekre készített osztályozási kísérletek, illetve születtek javaslatok a falvak jellegzetes csoportjainak - elsősorban társadalmuk milyensége, szociológiai jellemzőik alapján történő - kialakítására anélkül, hogy a (falusi) települések „tételes" besorolására sor került volna. Bajmócy Péter és Balogh András az aprófalvakat (az 500 főnél nem népesebb községeket) 32 mutató alapján sorolta 7 típusba, Bőhm Antal a falusi társadalom típusait - például vegetáló és agonizáló, prosperáló, kreatív, „ellentétek által megnyomorított" - határozta meg néhány részletesebben vizsgált község példája alapján, ugyancsak Bőhm Antal tett kísérletet arra Bódi Ferenccel közösen, hogy a sikeres falvak tipológiáját megalkossa a siker okai alapján, Kovács Katalin osztályozásának szintén a társadalmi és demográfiai adatok képezték az alapját. Azonban az ország valamennyi falujára - községére - kiterjedő, településtudományi szemléletű, átfogó tipizálására 1982 óta nem került sor. Vissza