Előszó
Fertőző betegségek
Bevezetés.
Immunológiai alapfogalmak. A szervezetben megtelepedett kórokozó csírák (pathogen mikroorganismusok) visszahatásaképpen különböző helyi és általános tünetek, szöveti és müködésbeli elváltozások (fertőző betegségek) jönnek létre. A csírák kórokozó hatását nem a szervezetben való jelenlétük és elszaporodásuk, hanem az általuk termelt mérgek (toxinok) idézik elő. A toxinok Valószínűleg nitrogéntartalmú colloidok és minden baktériumfajra szigorúan jellemző, tehát fajlagos, specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek. A kórokozók egy része (diphteria, tubereulosis, tetanus) a mérget, mint életműködésének termékét testéből választja ki (ektotoxin), más részüknél (typhus, holera, pestis) csak testük feloldódása, pusztulása árán szabadul fel (endotoxin). Hatása sohasem jelentkezik rögtön, hanem csak hosszabb-rövidebb lappangás (incubatio) után.
A szervezet részéről a betolakodott csírákkal és mérgeikkel szemben hamarosan meginduló védekezés eredményeképpen különböző ellenanyagok. (antitestek) jelennek meg a vérben. Ezek az antitoxinok, bakteriolysinek, opsoninok és bakteriotropinok, továbbá agghitininek és praecipitinek. Ellenanyagok termelésére nemcsak a baktériumok és bakteriummérgek késztetik a szervezetet, hanem minden test- és fajidegen fehérje és sejt is, ha azok parenteralisan (vagyis a bélhuzam megkerülésével) jutnak a szervezetbe. Mindazokat az anyagokat, amelyek antitestek képződését ki tudják váltani, antigéneknek hívjuk. Az antitestek közös tulajdonsága, hogy fajlagosak, azaz kizárólag csak azzal az antigénnél reagálnak, melynek hatására létrejöttek.
Az antitoxin csak a csírák mérge ellen irányul, amennyiben azt megkötve közömbösíti, hatástalanná teszi. A toxin-antitoxin-semlegesítéshez bizonyos meghatározott arányú elegyedés szükséges. Antitoxinok nemcsak élő csírákkal történt fertőzés (infectio) után képződnek, hanem bakteriumtenyészetek szűrletéből nyert toxinok beoltása (intoxicatio) következtében is. Ez utóbbi tényen (alapszik a különböző antitoxinos gyógysavók készítésmódja lovak, ritkábban szarvasmarhák és birkák ismételt beoltása által. Az antitoxinok a homolog kórokozókat nem gyengítik, még kevésbbé pusztítják el, csupán mérgeik semlegesítésével teszik hatástalanná életműködésüket, úgyhogy védett szervezetben csak közönséges élősdiek (saprophyták) szerepét töltik be. A szervezetben így rejtőző csírák, fertőzőképességük birtokában, járványterjesztés szempontjából nagy jelentőségűek (ezért fontos az ú. n. bacillusgazdák szorgos szemmeltartása). A bakteriolysinek csíraölő fajlagos védőanyagok, amelyek a kórokozókat feloldás útján pusztítják el (bakteriolysis)...
Vissza