Hogyan tanuljunk fizikát? II.

Problémák és feladatok megoldása, Felelés a fizikaórán, Problémagyűjtemény

Szerző

Budapest

'Bellay László: Hogyan tanuljunk fizikát? II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	271 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	14 cm x 21 cm
ISBN:	963-17-1355-5
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 8049/II. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	13
Az általáos iskolában tanult fizika összefoglalása és néhány kiegészítése	15
Mit tanultunk fizikából?	17
A testek tulajdonságai és egymásra hatásuk	18
Huzalok megnyúlása erő hatására	19
A súly és a súlypont	20
Anyagok fajsúlya és sűrűsége	21
Az erő eloszlása; a nyomás	22
A testek mozgása	24
A tehetetlenség	28
A súrlódás	28
Az energia, a munka	29
A teljesítmény	30
Energiaátalakulások	31
Hőjelenségek. Mi a hő?	32
A hőérzet, a hőmérséklet	33
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások	34
A belső energia	37
Hőátadások	37
A kalória	38
Halmazállapot változások	41
Olvadás, fagyás	41
Párolgás és lecsapódás	42
Fényjelenségek	46
Az elektromos áram	50
Az áramköri mennyiségek	50
Ohm törvénye	53
A fogyasztók kapcsolása	55
Az áram hőhatása	56
Az áram vegyi hatása	58
Az áram mágneses hatása	59
A mágnesség magyarázata	60
Elektromágneses indukció	61
A fizikai mennyiségek	62
Példák a kérdések, problémák megoldására	67
Miért van huzat?	70
Miért nem emelkedik fel a víz alá nyomott pingponglabda, ha a poharat elejtjük?	70
Vízzel nem egészen teli palackot egyfuratos dugóval - benne a vízbe merülő vékony üvegcsővel - lezárunk. Az üvegcsövön keresztül levegőt fúvunk a palackba. Mi történik?	71
Mikor folyik rövidebb idő alatt le a kádból a víz: 1. ha a kádban ülve várod meg, amíg lefolyik,	72
vagy 2. ha csak akkor húzod ki a dugót, amikor kiléptél a kádból?	72
A vízzel telt közlekedőedény két szárát dugattyúval elzárjuk. A dugattyúkra felülről erőt gyakorlunk. Mekkora erők tartanak egyensúlyt?	73
Egyenlő magasan van-e a víz szintje a közlekedőedény két szárában, ha az egyik szárban a víz színén egy fadarab úszik?	74
És ha petróleum úszik?	74
Két pohárban kétféle folyadék van. Hogyan állapítanád meg rugós erőmérő segítségével, melyiknek nagyobb a fajsúlya?	75
Meg tudnád-e állapítani az egyik folyadék fajsúlyát, ha a másikét ismered?	75
Miért képesek egy tenyerükkel felemelni barátjukat ezek a képen látható tanulók?	77
Egy ember 15 kg-os terhét úgy viszi, hogy botra akasztja, a botot pedig középen a vállára teszi. Mekkora erő nyomja a vállát?	77
Hogyan segíthetne magán?	77
Mit mérünk a karos mérlegen: tömeget vagy súlyt?	78
Miért nehéz a hosszú létrát a falhoz támasztani?	79
Egyenlőkarú emelőn két vödröt kiegyensúlyoztunk. Az egyikben víz, a másikban gázolaj van. Mindkettőbe belelógatunk egy-egy 5 kg-os vasdarabot úgy, hogy ne érjenek hozzá a vödörhöz. Mi történik?	79
Futball-labdából kiengedjük a levegőt úgy, hogy ne essen össze, majd megmérjük a súlyát. Ezután összeszorítjuk, s újból megmérjük. Mindkét esetben ugyanakkorának találják a súlyát. Hogyan lehetséges ez?	80
Két egyenlő súlyú és anyagú ládát egy rúddal el akarunk mozdítani. Melyik láda mozdul ki előbb: A vagy B?	81
Miért nem mindig egyenlő súlyúak a súlyvonalak mentén kettévágott lemezek darabjai?	82
Mi van egyensúlyban a levélmérlegen?	83
A lejtőn leguruló golyó nem csúszik, hanem gurul. Miért? Mikor "csúszik meg" a golyó?	84
Milyen egyensúlyi helyzetben van a) egy tömör, egyenletes tömegeloszlású félgömb, amikor a gömbfelület érintkezik a vízszintes lappal, b) a félgömbhéj alakú test (a fél dinnye héja), c) egy belül üreges, egyenletes falvastagságú gömb (gömbhéj), amelyben víz van?	85
A bányákban igen nagy veszélyt jelentenek a gyúlékony gázok (a "bányalég"). Régen ez ellen úgy védekeztek, hogy a bányászok petróleumlámpájában a lángot erős fémszitával vették körül. Miért?	85
Miért veszélyes a kazánkő?	86
Ezt a tanácsot kapod: A forrón beöntött tea nem repeszti meg az üvegpoharat, ha abba kanalat teszel! Helyes-e a tanács?	86
Eső után miért hül le a levegő?	87
Miért fő meg gyorsabban a kuktában a bab?	88
A tengerparton nyáron hűvösebb, télen melegebb van, mint a szárazföld belsejében. Mi ennek az oka?	88
Milyen fizikai jelenség a tükörskála alapja?	90
Két tükör áll 30 cm-re egymással szemben. Síkjaik párhuzamosak. A tükör közé A-tól 10 cm-re, B-től 20 cm-re helyezünk egy (C) gyertyát. Hol és milyen képek keletkeznek a tükörben?	90
Szerkeszd meg a C pont tükörképét, ha a C pont két, egymással 60°-os szöget bezáró tükör között van!	91
Hogyan változik az áramforrás sarkain mért feszültség, amikor az áramerősség az áramkörben változik (nő vagy csökken)?	92
Egy transzformátor meneteinek száma 560 és 1120. Használható-e 110 V-os fezsültségre méretezett izzólámpa működtetésére, ha a hálózatunk 220 V-os?	94
Mit mutat a voltmérő? Mennyi az E és F elágazási pontok közé eső eredő ellenállás?	95
Két egyenlő átmérőjű acélgolyó közül az egyik üreges. Hogyan lehetne megállapítani a súlytalanság állapotában (űrhajóban, szabadesés közben), hogy melyiknek nagyobb a tömege?	96
Még néhány tanács	98
Kérdések és problémák gyűjteménye	99
A testek tulajdonságai	101
Az erő	102
Szilárd testekre ható nyomás	104
Folyadékok nyomása	105
Hajszálcsövesség	109
A levegő, gázok nyomása	109
Arkhimédész törvénye	113
Mozgások	116
Súrlódás	121
Az erő és a mozgás. Testek tehetetlensége	123
Munka, teljesítmény, energia; egyszerű gépek	129
Súlypont, testek egyensúlya	138
Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások	146
Belsőenergia-változások	152
Halmazállapot-változások	155
Hőátadások	159
Fényjelenségek	164
Az elektromos áramkör	172
Az áram munkája, hőhatásas	181
Az áram mágneses hatása	184
Energiaátalakulások	190
Példák, feladatok megoldása	195
Még néhány jó tanács	221
Hogyan kell "felelni" fizika órán?	223
Mit olvass?	267
Az 1. és 2. könyvhöz felhasznált forrásmunkák	269