| I. kötet | 1 |
| Előszó | 11 |
| A honfoglalástól Mohácsig (896-1526) | |
| A honfoglalástól a tatárjárásig | 11 |
| A honfoglalás a gömöri és nógrádi "részek" birtokbavétele | 15 |
| A királyi vármegye szervezetei és területi kialakítása | 19 |
| A X-XII. századi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok | 27 |
| A XIII. század első felének válságai és a tatárjárás | 32 |
| A X-XIII. századi nógrádi faluk | 41 |
| Nógrád megye különböző nyelvű népei és a palóc kérdés | 46 |
| A megye tatárjárás előtti művelődési és egyházi viszonyai | 52 |
| A Feudális széttagolódás és az ellene folytatott küzdelem. A rendi fejlődés kezdetei | 58 |
| A tatárjárás utáni újjáépítés és az azt követő évtizedek | 58 |
| A régi oligarchák bukása és az újak feltűnése | 67 |
| A gazdasági élet fejlődése és a nemesi rend körülhatárolása | 71 |
| A királyi vármegye felbomlása és a nemesi vármegye kialakulása | 77 |
| Egyház, vallás, művelődés | 83 |
| A rendi állam kialakulása és a központosítási törekvések. A középkori nemesi vármegye | 88 |
| A feudális ellentétek és azok kiegyensúlyozását célzó kisérletek | 89 |
| A huszita háborúk és hatásuk | 94 |
| Központosítási törekvések. A rendi állam és a társadalom válsága (1514.) | 101 |
| A köznemesi vármegye hatalmi tényezővé válása | 111 |
| A lakosság életmódja és a művelődési viszonyok | 116 |
| A három részre szakadt Magyarország (1526-1683) | |
| A kettős királyság. A várháborúk és a török hódítás | 131 |
| Pártviszályok | 131 |
| Várháborúk | 133 |
| A népesség csökkenése, és a gazdasági élet hanyatlása | 139 |
| A teljes török uralom évei, és a "szegénység" kettős kizsákmányolása | 144 |
| A megyeszervezet műkődésében bekövetkezett változások | 146 |
| A vallási megoszlás. A világi műveltség terjedése | 151 |
| Török-magyar kapcsolatok és következményeik | 154 |
| A tizenötéves háború. Az első visszafoglalás és a második részleges török uralom | 157 |
| A nemes vármegye "hazatelepülése". A paraszvármegye és a végbeliek | 157 |
| Az örökös jobbágyság bevezetése és a majorsági gazdálkodás kibontakozása | 163 |
| Bethlen Gábor hadjáratai | 167 |
| A protestáns és katolikus nemesség politikai közeledése | 171 |
| Az újabb török területfoglalás. Harc az utolsó nagy oligarcha ellen | 187 |
| A kuruc világ és a török kiverésének kezdete. Törekvések a parasztvármegye hatalmi eszközeként való felhasználására | 189 |
| A birtoklás és gazdálkodás módozatai | 192 |
| Könyvek és iskolák. Az erőszakos térítések | 201 |
| A török kiűzésétől a polgári forradalomig (1683-1848) | |
| A török kiűzésétől a II. József-féle felvilágosult abszolutisztikus uralmi rendszer bukásáig | 213 |
| A megye területének felszabadítása a török uralma alól | 213 |
| A parasztság lefegyverzése | 213 |
| A Rákóczi-szabadságharc kezdete és a nemesség magatartása | 217 |
| A szécsényi országgyűlés | 223 |
| Az szécsényi országgyűléstől a kurucok ügyének bukásáig | 228 |
| A népességmozgás és a telepítések | 235 |
| A nemesi vármegye virágkora | 243 |
| Az általános úrbérrendezés. A közép- és nagybirtok gazdálkodása | 247 |
| A házi- és a céhesipar. Az első kapitalista jellegű nagyipari vállalkozás | 251 |
| A megye politikai élete 1771-1790-ig | 256 |
| Egy évszázad fejlődésének eredményei számokban | 260 |
| Az ellenreformáció és a vallás gyűlölködés jegyzében. Az iskolák. Az írástudók és környezetük | 266 |
| A nagy nemzeti felbuzdulástól a polgári forradalomig | 275 |
| A nemzeti eszme jelentkezése. A jakobinus összeesküvés és a francia háborúk | 275 |
| A gazdasági konjunktúra évei | 281 |
| A századforduló nemesi társadalma | 283 |
| Az uralkodói abszolutizmus. A reformkor hajnala | 287 |
| A megye igazgatása a feudális társadalom bomlásának időszakában | 294 |
| A "mezei gazdálkodás" A céhes és a kapitalista ipar fejlődése | 305 |
| A társadalmi kölcsönhatások. Az oktatás és a magyar nyelv ügye | 313 |
| Táj, lakóhely, emberek | 319 |
| Útban az utolsó rendi országgyűlés felé | 324 |
| A feudalizmusból a kapitalizmusba (1848-49) | |
| A polgári forradalom és a szabadságharc | 329 |
| 1848. március 15-től július 10-ig | 329 |
| 1848. július 10-től 1849.január 18-ig | 335 |
| 1849. január 18-tól április 11-ig | 342 |
| 1849. április 4-től szeptember 10-ig | 348 |
| Jegyzetek | 359 |
| Rövidítések | 391 |
| A felhasznált irodalom rövidítése | 391 |
| Levéltári rövidítések | 394 |
| Néhány feudális kori kifejezés magyarázata | 395 |
| Képek Nógrád megye múltjából | 397 |
| II. kötet | |
| Az önkényuralom évei (1849-1867) | |
| A Habsburg-megtorlás és az önkényuralmi rendszer kiépítése | 10 |
| A politika élet megélénkülése a megyében 1860-1861-ben | 18 |
| A feudális jobbágyfalu felbomlása | 27 |
| A megye ipari fejlődése | 41 |
| Új osztály, a munkásosztály születése | 54 |
| Az 1867-es kiegyezés és a dualizmus (1867-1918) | |
| Az uralkodó körök magatartása és politikája a kiegyezésről az első világháborúig | 62 |
| Az uralkodó körök nemzetiségi politikája | 81 |
| Közigazgatás és művelődésügy | 88 |
| A mezőgazdaság tőkés fejlődése | 106 |
| A megye tőkés iparának kialakulása és fejlődése | 127 |
| A munkásosztály helyzete | 153 |
| A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése | 164 |
| Az I. világháború. Útban a forradalom felé | 197 |
| Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom győzelme | |
| A nemzeti tanácsok megalakulása és tevékenysége | 211 |
| Politikai pártok a forradalomban | 218 |
| A KMP salgótarjáni szervezetének megalakulása | 222 |
| Az ellenforradalmi erők tevékenységének megélénkülése | 224 |
| A kormány fegyveres megtorló intézkedések Salgótarjában | 225 |
| Küzdelem a KMP eszmei és szervezeti befolyásának növeléséért | 229 |
| A földfoglaló mozgalom | 229 |
| A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21.-augusztus 1. | |
| A két munkáspárt egyesülése és a helyi direktoriumok megalakulása | 234 |
| A tanácsválasztások | 238 |
| A forradalmi törvényszékek tevékenysége | 241 |
| A Vörös Őrség létrehozása | 241 |
| A földesúri és tőkés tulajdon kisajátítása | 243 |
| Szociális és kultúrális intézkedések | 250 |
| A Vörös Hadsereg megszervezése Salgótarjánban és az ellenforradalom leverése Balassagyarmaton | 255 |
| A szénmedence elfoglalására indított első intervenciós támadás és visszaverése | 259 |
| Salgótarján és a szénmedence ellen indított második intervenciós támadás | 261 |
| A visszavonulási parancs végrehajtása és a tanácshatalom megdöntése | 263 |
| Jegyzetek | 269 |
| Rövidítések jegyzéke | 275 |
| Bibliográfia | 297 |
| Képek Nógrád megye múltjából | 305 |
| III. kötet | |
| Az ellenforradalom hatalomra jutása, az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása (1919-29) | 7 |
| Az ellenforradalom hatalomra jutása és a tőkés rend visszaállítása | 10 |
| Az ellenforradalmi rendszer megyei berendezkedése és politikája | 14 |
| Agrárviszonyok és mezőgazdasági termelés | 24 |
| Az ipari termelés helyezete | 33 |
| A munkásság harca életkörülményei megjavításáért | 50 |
| A forradalmi munkásmozgalom fejlődése | 57 |
| Nógrád megye az 1929-33-as gazdasági világválság és a második világháború előkészítésének időszakában (1929-38) | 71 |
| A bányászok és az ipari dolgozók életkörülményeinek további süllyedése. A salgótarjáni munkásság 1930-április 12-i éhségfelvonulása | 76 |
| A válság hatása a mezőgazdasági termelésre, a falu lakosságának életszínvonalára és a fölbirtokviszony alakulására | 82 |
| A bethleni kormánypolitika megyei bázisának megszilárdítására induló erőfeszítések kudarca s a szélsőjobboldali irányzatok megerősödése | 89 |
| A KMP Kerületi Bizottsága a munkásmegmozdulások élén | 99 |
| A revíziós törekvések fokozódása, kísérletek a szélsőjobboldali szervezkedés kiszélesítésére | 109 |
| A bánya- és ipari tőkések kísérletei a gazdasági válságból való kilábalása | 114 |
| A dolgozók szociális helyzete, életformája, társadalmi rétegződése a második világháborút megelőző időszakban | 119 |
| Művelődés és sport | 129 |
| A megye közoktatásügye | 132 |
| Az iskolán kívüli népművelés | 142 |
| Művészet, irodalom | 147 |
| Sportélet | 150 |
| A második világháború évei (1939-44) | 153 |
| Az 1939-es parlamenti választások | 158 |
| A megye dolgozóinak küzdelme az életkörülmények megjavításáért a választások után | 162 |
| Erőfeszítések a kormánypolitika tömegtámogatásának biztosítására | 165 |
| Az 1940-es bányászsztrájk | 167 |
| A dolgozó tömegek anyagi és szociális helyzetének alakulása a haditermelés időszakában | 171 |
| Az ipar és a mezőgazdaság a haditermelés szolgálatában | 181 |
| A szénbányászat | 181 |
| Az ipar | 185 |
| A mezőgazdaság | 191 |
| Az ellentámadási mozgalom kibontakozása és a megye felszabadítása | 197 |
| A dolgozó tömegek elégedetlenségének fokozódása és politikai harcának élénkülése | 199 |
| A termelés fékezése és a hadiüzemek leszerelésének szabotálása | 208 |
| A fegyveres ellenállási mozgalom megindulása | 212 |
| A partizánharc kibontakozása | 215 |
| A partizáncsoportok egyesülése | 220 |
| A Vörös Hadsereg felszabadító hadműveletei | 228 |
| Jegyzetek | 237 |
| Rövidítések jegyzéke | 279 |
| Bibliográfia | 281 |
| Képek Nógrád megye múltjából | 285 |
| IV. kötet | |
| A felszabadulástól a szocialista forradalom győzelméig (1944-48) | |
| A megye társadalmának jellemző vonásai a felszabadulás idején | 9 |
| A megye gazdaságának háborús károsodása. A politikai pártok és a népi szervek megalakulása, erőfeszítések az élet megszilárdításáért | 13 |
| Földreform végrehajtása. Az újjáépítés első lépései a felszabadulás után | 29 |
| Az 1945. évi nemzetgyűlési választások | 40 |
| A baloldali erők 1946. tavaszi-nyári küzdelme tömegbefolyásának növeléséért, a termelés és a közellátás nehézségeinek megszüntetéséért, a reakció visszaszorításáért | 47 |
| A megye kommunistáinak harca az MKP III. Kongresszusa határozatainak végrehajtásáért, a jobboldali erők elszigeteléséért, a gazdasági élet stabilizálásáért | 60 |
| Az 1947. évi országgyűlési választások. A szocialista forradalom győzelem | 72 |
| A szocializmus építésének kezdete, ellentmondásai (1948-56) | |
| A proletárdiktatúra politikai rendszerének és államszervezetének helyi kiépítése | 87 |
| A kultúrális forradalom kibontakozása és eredményei | 98 |
| Torzulások a megye politikai életében, párt és állami szerveinek helyzetében | 104 |
| Az újjáépítés első 3 éves tervének megyei eredményei | 131 |
| A szocialista iparosítás az első 5 éves terv időszakában | 143 |
| Feszültségek a megye gazdasági életében | 191 |
| A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megindulása, az átszervezés nehézségei, hatása a termelés és a parasztság helyzetének alakulására | 192 |
| A néphatalom megszilárdulása és a szocialista építés általános fellendülése az ellenforradalom leverése után. A szocializmus alapjainak lerakása (1957-62) | |
| Az 1956-os politikai válság és a fegyveres ellenforradalom megyei eseményei | 233 |
| A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt támogató erők küzdelem Nógrádban 1956. november 4. és december 8. között | 243 |
| A párt újjászervezése és a néphatalom megszilárdítása | 252 |
| A párt, a tanácsi és a tömegszervezeti munka fejlődése | 265 |
| A gazdasági konszolidáció kibontakozása a megyében. A szocialista ipar fejlődése a második 3 éves terv idején | 277 |
| A mezőgazdaság szociális átalakulása | 291 |
| A megye kulturális életének fejlődése | 310 |
| Jegyzetek | 315 |
| Rövidítések jegyzéke | 349 |
| Függelék | |
| Tájékoztató | 353 |
| Névmutató | 357 |
| Helynév- és tárgymutató | 362 |
| Községi adattár | 371 |
| Képek Nógrád megyéről | 413 |