A színház világtörténete 1-2.

Szerző

Belitska Scholtz Hedvig

Cenner Mihály

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Belitska Scholtz Hedvig: A színház világtörténete 1-2. ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.327 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó (Hont Ferenc)	5
Tájékoztató	7
SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN	9
A színjáték eredete (Hont Ferenc)	11
A mimetikus cselekvés	11
Az életszínjáték	13
Az ünnepi színjáték	17
A dráma keletkezése	20
Spirális fejlődés	22
A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla)	23
A színjáték előtörténete	23
Színjátéktípusok és alkotóelemek	24
Földrajzi változatok	29
A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA	37
Az ókori Közel-Kelet színjátéka	39
Egyiptom (Dömötör Tekla)	39
Mezopotámia (Székely György)	42
Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond)	43
A görög színjáték kezdetei	43
Az antik görög színház virágkora	47
A drámai játékok az athéni ünnepeken	47
Drámai előadások	50
A drámai alkotás	57
A görög mimosz és a bábjáték	60
Az antik görög színház hanyatlása	61
A hellenizmus színházkultúrája	65
A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly)	69
Népi színjáték az ősi Itáliában	69
Az atellana	71
A római dráma kezdetei	73
Plautus és a római vígjáték virágkora	76
A római dráma második nemzedéke	82
Színházépület és -technika	83
Mimus és pantomimus. A hanyatlás	86
Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György)	90
A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA	93
Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század)	97
A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György)	97
A mimus-utódok és színjátéktípusok	97
Népi szokásrétegek	102
A latin dráma szórványos újrajelentkezése	105
A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György)	107
Liturgikus és félig liturgikus játékok	107
Az előadások általános leírása	111
A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok	119
A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György)	128
A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György)	132
Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század)	141
Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás)	141
A világi elemek megerősödése	142
A trionfo	143
Menyegzői játékok	145
Az olasz humanisták színházi kísérletei	146
Az új színházi műveltség központja	147
Az új műfajok	149
Az új színház és színpad	153
A commedia dell'arte	159
A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás)	170
Vallásos és bukolikus színház	171
A spanyol dráma kezdetei	174
A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái	179
A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György)	185
Tovább élő középkori formák	186
Az angol humanizmus és reneszánsz színháza	189
A hivatásos színház kialakulása	191
Shakepeare és kortársai	199
A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza)	205
Színházak és társulatok	206
Olasz színészek Franciaországban	208
A reneszánsz dráma kialakulása	210
Műsorok, előadások és közönség	213
A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné)	216
A német humanisták színjátékai	216
A protestáns iskolai színjátszás	219
A mesterdalnokok színjátéka	222
A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	227
A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály)	232
Dánia	232
Svédország	236
A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla)	238
Játékalkalmak, műfajok és színjátszók	239
Délszlávok	240
Lengyelek	242
Csehek, morvák, szlovákok	245
Magyarok	246
Oroszok	248
AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század	251
Németalföld (Cenner Mihály)	253
A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása	253
Itália (Horányi Mátyás)	258
Az opera születése és fő típusai	258
Színházépítészet és díszletművészet	262
A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás)	265
A színházak és szcenika	266
Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma	269
Calderón barokk "világszínháza"	273
A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza)	275
Új színházak a XVII. században	276
Szcenika és díszletművészet	279
Drámaelméleti irodalom	281
Társulatok és színészek	284
A Comédie Italienne első korszaka	287
A klasszicista műsor	290
A balett és az opera kezdetei Franciaországban	293
Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György)	297
Út a polgári forradalomhoz	297
A Stuart-restauráció korának színjátéka	303
A német barokk színház (Mályusz Elemérné)	308
Az egyházi rendek színjátékai	308
A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege	312
Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban	315
A német vándorszínészet kezdetei	318
A bécsi udvari barokk színház	320
Udvari operák és a korai nem daljáték	324
XVIII. század	327
Az angol felvilágosodás színháza (Székely György)	327
A polgári ízlés térhódítása	331
Az angol felvilágosodás kibontakozása	334
Az írországi színjátszás kezdetei	337
A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza)	338
Színház a francia kastélyokban	341
A francia jezsuita iskolai színjátszás	344
A Comédie Francaise a forradalom előtt	352
Az opera	354
A Comédie Italienne második korszaka	358
A vásári színjátszás és az opéra comique	365
A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig)	366
A német fejedelmi udvarok rokokó színháza	369
Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései	370
A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof	373
A mannheimi Nemzeti Színház	375
A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder	377
A bécsi népszínház kialakulása	380
Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában	381
A bécsi Burgtheater megalapítása	384
A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály)	384
A barokk ízlés térhódítása	387
A "természetes" stílus első jelentkezése	389
A barokk színház északon (Cenner Mihály)	389
Dánia	392
Svédország	396
Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás)	397
Színházépületek	398
Goldoni és Gozzi	400
A melodráma és az opera (Staud Géza)	404
Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás)	406
A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza)	409
Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla)	410
Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet	414
Műsortípusok	416
A délszláv fejlődés	418
Csehek, morvák, szlovákok	420
Lengyelország	423
Románia	424
Görögország	424
Magyarország	426
Oroszország (Staud Géza)	435
A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG
Közel-Kelet (Székely György)	435
Az örmény színjáték	435
Grúzia színjátéka	438
Irán színjátéka	439
A török birodalom színjátéka	442
Távol-Kelet (Miklós Pál)	446
India színházművészete	446
Eredetproblémák	446
A színház alakulása középkor óta	448
Hátsó-India és Indonézia színjátékai	451
A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia	453
Kína színházművészete	456
Az ősi színjátéktípusok	456
A középkori színjátszás	459
A déli dráma	465
Az újkori klasszikus "opera"-színház	467
A japán színjátszás története	469
Énekes-táncos előformák	469
A nő-játék	470
A bábjáték és a kabuki	472
II. kötet
A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN
XIX. század	495
Franciaország (Staud Géza)	497
A színház a forradalom és a császárság idején	498
A Comédie Francaise	500
A melodráma	501
A romantikus dráma	504
A romantikus díszletművészet	507
A romantika színészei	510
Az opera	513
Az operett	515
A naturalista dráma kialakulása	517
Antoine és a Théátre Libre	523
A kor nagy színészei	525
A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig)	529
A német klasszicizmus színháza. Weimar	530
A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt	532
A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel	534
A bécsi népi színház	536
A romantika színháza	539
E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház	541
Immermann düsseldorfi kísérleti színháza	542
Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza)	543
A bécsi operett (Staud Géza)	548
Heinrich Laube és Franz Dingelstedt	549
A meiningeniek színháza	554
A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne	555
A német színészet Svájcban (Staud Géza)	559
Anglia (Székely György)	562
Búcsú a klasszcizmustól	563
A romantika kibontakozása	564
A cirkusz és a bábjáték	566
Realista törekvések a viktoriánus Angliában	568
A zenés színpad és a bábjáték	571
A realista színművészet virágzása	573
Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése	577
Az észak-amerikai színház (Szántó Judit)	580
Az észak-amerikai színjátszás kezdetei	581
A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig	584
Terjeszkedő ország - terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig	590
Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig	601
Az olasz színház (Marx József)	613
Az első állandó társulatok	614
A hazai repertoár	616
A polgári színház kezdetei	619
A polgári színház repertoárja	621
A verista színház	622
A dialektális színház	626
Az olasz opera nagy százada (Staud Géza)	627
A díszletművészet (Staud Géza)	632
A spanyol színház (Bikfalvy Péter)	636
A romantikus színház	637
A realizmus kora	643
Portugália (Staud Géza)	648
Hollandia (Cenner Mihály)	653
Dánia (Cenner Mihály)	660
Norvégia (Cenner Mihály)	665
Svédország (Cenner Mihály)	670
Finnország (Cenner Mihály)	677
Oroszország (Somlai Péter)	680
Színházak	681
A műsor	684
A színjátszás	692
Az opera és a balett	697
Az orosz díszleltművészet első évszázada	701
Lengyelország (Radó György)	704
Csehország (Szalatnai Rezső)	715
Románia (Heszke Béla)	724
Délszlávok (Dani Tivadar)	732
Horvátország	732
Szlovénia	736
Szerbia	738
Magyarország (Staud Géza)	743
AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA
XX. század	755
Franciaország (Staud Géza)	759
Újszínházak	760
A bulvárszínházak a századforduló után	761
A Comédie Francaise	762
A szecesszió	764
Az avantgarde	766
A francia színházak átszervezése	773
Opera, balett, pantomim	777
Belgium (Staud Géza)	781
A német nyelvterület színháza	786
Max Reinhardt szecessziós "álomszínháza"	787
A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig)	791
A weimari Németország színháza	793
A német színház a fasizmus alatt	801
A német színház a második világháború után	805
A Német Demokratikus Köztársaság színháza	806
A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit)	809
A kabaré Németországban (Staud Géza)	811
Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit)	813
A svájci színjátszás a XX. században	818
A német opera és táncművészet (Staud Géza)	820
4. Anglia (Szántó Judit)	826
Az első világháború színháza	828
Az üzleties színház fénykora	828
A művészi színház a két világháború között	832
A második világháborútól az 1956-os fordulatig	835
1956 - egy új korszak kezdete	839
Az angol dráma és a színház 1956 után	840
Az ír színház az első világháború után	848
Egyesült Államok (Szántó Judit)	850
A művészi színház nagy évtizedei	851
A politikai színház évtizede	858
A zenés műfajok	862
A bábjáték	864
A második világháború után	865
A musical comedy virágkora	870
Kanada (Staud Géza)	873
A francia nyelvű színjátszás	873
Az angol nyelvű színjátszás	875
Ausztrália (Staud Géza)	878
Olaszország (Marx József)	882
A verista színház felbomlása	883
A századforduló nagy színészei	885
A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza	887
Pirandello színháza	888
Pirandello nyomában	890
A második világháború után (Marx József és Nyerges László)	892
Opera és balett (Staud Géza)	896
Díszletművészet (Staud Géza)	900
Spanyolország (Bikfalvy Péter)	904
Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza)	913
Argentína	915
Bolívia	917
Chile	918
Kuba (Bikfalvy Péter)	918
Mexikó	922
Peru	924
Uruguay	925
Venezuela	926
Portugália (Staud Géza)	928
Brazília (Staud Géza)	932
Hollandia (Staud Géza)	936
Dánia (Staud Géza)	942
Norvégia (Staud Géza)	949
Svédország (Staud Géza)	956
Finnország (Staud Géza)	967
Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa)	971
A Moszkvai Művész Színház	972
A szecesszió	976
A forradalom színháza	981
A szocialista színházi szervezet kialakulása	983
A szovjet színház művészi kibontakozása	985
Az opera	996
A balett	999
A bábjáték	1003
A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete	1004
Lengyelország (Radó György és Pályi András)	1009
Csehszlovákia	1020
Csehország (Zádor András)	1020
Szlovákia (Balogh Géza)	1033
Románia (Heszke Béla)	1041
Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László)	1050
Bulgária (Karig Sára)	1057
Görögország (Kovács Tivadar)	1063
Törökország (Kovács Tivadar)	1071
Albánia (Staud Géza)	1080
Magyarország (Staud Géza és Székely György)	1083
Arab országok (Staud Géza)	1099
Egyesül Arab Köztársaság	1099
Algéria	1104
Irak	1105
Libanon	1105
Líbia	1106
Marokkó	1107
Szíria	1107
Tunézia	1108
A zsidó színház (Szántó Judit)	1109
A jiddis nyelvű színház	1109
A héber nyelvű színház	1112
A palesztinai színjátszás	1115
Az izraeli színház	1118
Irán (Staud Géza)	1121
A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál)	1123
Szenegál	1126
Elefántcsontpart	1127
Kamerun	1128
Ghana	1129
Nigéria	1130
Kelet-Afrika országai	1133
Dél-Afrika	1134
A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál)	1137
A modern japán színművészet	1138
A modern kínai színművészet	1143
A modern indiai színművészet	1153
Vietnam színművészete	1158
Távol-kelet kisebb színházkultúrái	1160
Kitekintés (Székely György)	1164
Bibliográifa (Staud Géza)	1177
Címmutató (Tóth Magdolna)	1197
Névmutató (Szamosi Ivánné)	1261