Magyar jogtörténet

A tradicionális jog

Szerző

Béli Gábor

Szerkesztő

Schenk János

Lektor

Máthé Gábor

Budapest-Pécs

'Béli Gábor: Magyar jogtörténet ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	371 oldal
Sorozatcím:	Institutiones Juris
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-912-312-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG INTÉZMÉNYTÖRTÉNETE
Magánjog	23
A magánjog forrásai	25
Törvények	25
A személyes királyság korabeli dekrétumok	25
A XIII-XIV. századi dekrétumok	25
Országgyűlési törvények	25
Privilégiumok	26
Királyi rendeletek vagy pátensek	27
Statútumok	27
A szokásjog és a Hármaskönyv	27
A Hármaskönyv keletkezése	28
A Hármaskönyv szerkezete és magánjog	29
A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az "Új Hármaskönyv" és a Hármaskönyv kommentárjai	29
A felsőbírságok döntvényei	30
Személyi jog	32
Az ember mint jogalany	32
A jogképesség	32
Szabadok és nemesek	32
Félnemesek	38
Egyházi nemesek vagy prédiálisok	38
Honoráciorok	39
Vendégek, városi polgárok	39
Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok	40
Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai	43
Vallási alapon korlátozott jogképességűek	48
A nem. A nők jogképessége	51
A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége	51
A cselekvőképesség	52
Nem törvényes korúak	52
Törvényes korúak	53
Teljes korúak	53
A korvizsgálat	53
Az önjogúság	53
A jogi személyek	54
Királyi kincstár	54
Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok	55
Alapítványok	55
A jogi személyek jogképességének terjedelme	55
Családjog	58
A házasság	58
A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után	59
Bontó akadályok	59
A házasság felbontása	60
A rokonság	61
Az atyai hatalom	61
Az atyai hatalom tartalma	61
Az atyai hatalom megszűnése	62
Az atyai hatalmat megszűntető osztozás	62
A gyámság	62
A gondnokság	63
Dologi jog	65
A dolgok és a dolgok felosztása	65
Forgalmon kívüli dolgok	65
Ingók és ingatlanok	66
A jószágok felosztása eredetük szerint	67
Nemes jószágok	68
A becsűk	69
A birtok	69
A birtok hatásai	69
Az elévülés, elbirtoklás	70
A tulajdonjog	71
A tulajdon korlátai	71
A családi osztatlanság, vagyonközösség	73
Az osztály	74
A nemesi közbirtokosság	75
Az adomány. A királyi adományozási rendszer	75
Az adomány általában	75
Az adományok fajai	76
A királyi adományozás és adománylevél	77
Az adományozás jogcímei	80
A magánadományozás és az arról felvett oklevél	83
A bevezetés vagy beiktatás	83
A zálogjog	85
A zálogjog tartalma	85
A zálogjog keletkezése, megszűnése	85
Szerződési jog	88
A szerződés általában	88
A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás	88
A szerződés érvénytelensége	91
A szerződés tárgya	93
A szerződés megerősítése	93
A szerződés teljesítése	95
Adásvétel	95
Az adásvétel tárgyai	96
A vételár	97
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei	100
Visszavásárlási vagy visszaváltási jog	101
Elővásárlási jog	102
Csere	102
A csere tárgyai	102
A szerződés létrejötte	103
Vegyes csere	103
Az ingatlancsere különös neme	104
Ajándékozás	105
Az ajándékozás tárgya	106
A szerződés létrejötte	106
Ajándékozási kikötések	107
Halál esetére szóló ajándékozás	107
Kölcsön	107
A kölcsön tárgyai	108
A kamat	108
A szerződés létejötte és a felek kötelezettségei	108
Zálogkölcsön, zálogszerződés	109
A zálogkölcsön tárgya	109
A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás	110
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei	110
A zálogos ingatlan elörökítése	110
Haszonkölcsön	111
Dologbérlet és haszonbérlet	112
A bérlet és haszonbérlet tárgyai	113
A bér	113
A bérlet és hszonbérlet tartalma	113
A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei	113
A szerződés felmondása	115
Nyájak haszonbérlete	115
Vállalkozás	116
Munkaszerződés	117
Különös lekötelezési viszonyok	120
Szerződés szolgálati vagy familiáris lekötelezés	120
A jogviszony alanyai	121
A jogviszony létrejötte és megszűnése	121
A familiáris kötelezettségei	122
Az úr kötelezettségei	123
Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés	123
A jogviszony alanyai	123
A szolgálati viszony létrejötte	124
A szolgálattvevő kötelezettségei	125
Az úr kötelezettségei	126
Úrbéri lekötelezés	126
Az úrbér és az urbárium	127
Az úr kötelezettsége	130
Öröklési jog	131
Törvényes öröklés	133
A nemesek törvényes öröklése	133
A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése	134
Városi polgárok törvényes öröklése	135
Az erdélyi szászok törvényes öröklése	135
Jobbágyok törvényes öröklése	136
Öröklés urafogyott vagyonban	136
Végrendeleti öröklés	136
Köz- és magánvégrendelet	137
Kiváltságos végrendelet	138
Öröklési szerződés, testvérré fogadás	139
Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány	139
A nők külön jogai	142
Leánynegyed	142
Hajadoni jog	143
Hozomány	143
Jegyajándék	143
Hitbér	144
Özvegyi jog	145
Az özvegy nő öröklése férje vagyonában	145
Közszerzemény	145
Büntetőjog	147
A büntetőjog forrásai	149
Törvények és tervezetek	149
Az 1795. évi javaslat	150
Az 1830. évi javaslat	150
Privilégiumok	150
Királyi rendeletek, pátensek	151
Statútumok	151
Szokásjog	151
A Hármaskönyv	151
A Praxis Criminalis	152
A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általános érvényülő szabályok	154
A delictum publicum fogalma	155
A delictum privatum fogalma	155
A büntetőjogi felelősség	156
A büntethetőséget kizáró okok	156
A beszámítási képesség hiány	156
A kényszer és fenyegetés	157
A jogos védelem	157
A házasságtörő feleség megölése	158
Egyéb okok	158
Menedékjog	158
A bűnösség	159
A kísérlet és az előkészület	161
Bűnszerzők	163
Tettesek	163
Részesek	163
Bűnpártolás, bűnpártolók	164
A büntetés	166
A büntetés jogalapja és célja	166
A büntetések felosztása	166
A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések	166
Rendes és rendkívüli büntetés	167
Fő- és mellékbüntetések	167
Büntetési nemek	167
Halálbüntetések	167
Testcsonkító büntetések	169
Testfenyítő büntetések	169
Szabadságbüntetések	171
Megszégyenítő büntetések	172
Vagyoni büntetések	174
A büntetés kiszabása	175
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények	176
A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények	177
Közbűncselekmények	179
A hűtlenség vagy hűtelenség bélyege	179
Felségsértés, a feleség- és hazaárulás	180
Az ország közbiztonsága elleni cselekmények	181
Oklevélhamisitás	181
Pénzhamisítás	181
A nemesfém-monopólium megsértése	182
"Nyilvánvaló és kárhoztatott" eretnekség	183
Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények	183
Személy elleni bűncselekmények	183
Vagyon elleni bűncselekmények	184
A katonáskodási kötelezettség megszegése	184
A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése	187
Távollét	187
Széksértés	188
Hivatali bűncselekmények	189
Földesúri visszaélések	189
Hitszegés, hamis eskü	189
Kereskedéssel kapcsolatos vétségek	190
Az árumegállító jog megsértése	190
Kiviteli tlelamak megszegése	191
A királyi pénz megvetése	191
Árszabások megsértése	192
Mértékkel való visszaélés	192
Vallás elleni bűncselekmény	193
Istenkáromlás	193
Boszorkányság	195
Élet elleni bűncselekmény	198
Szándékos emberölés, gyilkosság	198
Magzatelhajtás	199
Gyermekkitétel	200
A "bujálkodás vétkei"	200
A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés	201
Ágyastartás	202
Vérfertőzés	202
Erőszakos közösülés	203
Természet elleni bűncselekmény	203
Nőrablás	204
Két-és többnejűség, két- és többférjűség	204
Házasságtörés	205
Vagyon elleni bűncselekmények	207
Lopás	207
Rablás	209
Orgazdaság	210
Gyújtogatás és a dohányzás	211
Magánbűncselekmények	214
Hatalmaskodás	214
Nagyobb hatalmaskodás	216
Kisebb hatalmaskodás	217
A becstelenség	218
Álorca vagy álorcásság	218
A hűtlenül viselt gyámság	218
A vértagadás vagy vérárulás	218
Károkozás	218
Egyéb magándeliktumok	219
Más levelienek letatóztatása	219
Küldött levelek megsértése	220
Patvarkodás	220
Meggyalázás	220
Perjog	221
A perjog forrásai	223
Törvények	223
Privilégiumok	224
Pátensek- a Novus Ordo Judiciarius	225
Statútumok	225
A szokásjog	225
A Hármaskönyv	226
A Directio Methodica	226
A Praxis Criminalis	227
A magyar bírósági szervezetek	228
A királyi kúria és bíróságai	228
A királyi kúria bíróságainak kialakulása	228
A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig	229
A hétszemélyes tábla kialakulás. A központi bíróságok viszonya 1723-ig	231
A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után	231
A királyi vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában	232
A nádor önálló bíráskodása kúriájában	233
A bírói közgyűlések	233
A király által tartott bírói közgyűlés	233
A nádori közgyűlés	234
A főispán által tartott bírói közgyűlés	235
A kikiáltott közgyűlés	236
A nemesi bíróságok	236
A vármegyei törvényszék	236
A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése	238
A szolgabírói szék vagy"albíróság"	239
Alispáni ítélőszék	239
A kerületi táblák	239
A városi polgárok bíróságai	240
Városi törvényszék	240
A tárnoki szék	242
Személynöki szék	243
A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai	244
Az úriszék	244
Szentszékek	247
A szentszéki szervezet	247
A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek	249
Az erdélyi bíróságok	251
Központi bíróságok	251
Megyei és város törvényszékek	252
A székelyek bíróságai	253
A szászok bírósgágai	254
Úriszék	255
A bíró és segédei	257
A bíró	257
A bíró joghatóságának alapja	257
A bíró kellékei	258
Bírótársak	259
A bíró segédei	260
Poroszló	260
Hiteleshely	260
A hiteleshelyi kiküldiöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói ( nádori, királyi) ember	261
Jegyzők	261
Egyéb segédek és közegek	261
A perbeli személyek	263
A felek	263
A felperes	263
Alperes-perbehívott	264
Harmadik személyek a perben	264
Az avatkozó és a szavatos	264
Perbeli képviselők	264
A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt	267
A vádló-felperes	267
A terhelt-alperes	268
A nem nemes terhelt perbeli helyzete	268
A nemes terhelt perbeli helyizete	268
A peres eljárás 1526-ig	269
Idézés	269
Az idézés módjai	269
A perbehívás ismétlése és az "értesítés"	270
A bíróság előtt eljárás megindulása	271
A kifogások	271
A perbeavatkozások	272
A perhalasztások	272
A bizonyítási eljárás	272
Az istenítéletek	273
Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: A tanúbizonyság és a tudományvétel	275
A szó szoros értelmében vett tanúbizonyítás	278
Az oklevél és az oklevélbizonyítás	279
A per befejezése	280
Az ítélet	280
Az egyezség	281
A perorvoslatok	281
A perletétel	281
Az ügyvédszó visszavonása	282
A tiltakozások	282
A visszaűzés vagy elűzés	282
Fellebbezés	283
A perújítás	283
A végrehajtás	283
A polgári peres eljárás	285
Az előkészületi perszak	285
A megintés	285
A perindítás	286
A perfelvétel	286
Az exceptios szakasz	287
Az allegatios szakasz, vagyis a per "dereka", érdeme	287
Az okirat	288
A tanúbizonyítás	288
A szemle	290
Az eskü	290
A befejezési perszak	290
A végrehajtás	291
A perorvoslatok	291
A büntetőeljárás a XVI. századtól	293
Az előkészületi eljárás	293
Az eljárás megindulása	293
A nyomozás és a vizsgálat	294
Az alperes által kért tanúvallatás	296
Közbülső ( vád alá helyezési ) eljárás	296
A bíróság előtti eljárás	297
Idézés	297
Perfelvétel	297
Az exceptios szakasz	298
Az allegatios szakasz	298
A per befejező szakasza	300
Perorvoslatok	300
Fellebbezés	300
Perújítás	301
Végrehajtás	301
II. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG FELSZÁMOLÁSA
Magánjog	305
A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása	307
Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek	308
Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok	308
Az ősiségi nyílt parancsok	308
Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése	309
A telekkönyvi rendtartás	310
Magánjogi melléktörvények	312
A modern magyar magánjog kiépülése	313
Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok	313
Az ITSZ jogforrási jellege	314
Az ITSZ magánjoga	314
Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei	315
A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog	318
A személyi jogot átszövő tradicionális hatások	318
A modern családjogba átmentett régi intézmények	318
Az ágytól és asztaltól való elválasztás	319
Közszerzemény	319
Hitbér	320
A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk	320
Birtokvédelem, elbirtoklás	320
A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok	321
A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk	322
A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások	324
A modern öröklési jog tradicionális gyökerei	324
Büntetőjog	327
Első lépések a büntetőjog megújítása felé	329
A "bűntettekről és bűntetésekről" szóló 1843-as tervezet	329
Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca	329
A "legeredetibb" törvényhozási kísérlet	330
Az 1848-49-es törvények	332
A büntetőjogi kodifikáció	334
A büntetőtörvény létrejötte	334
A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5.tc.	335
Az 1879:40.tc., a kihágási büntetőtörvény	339
Polgári és büntetőeljárás	341
A modern igazságszolgátatási szervezet kiépülése	343
A modern bírósági szervezet kiépülése	344
A Magyar Királyi Kúria	344
A királyi ítélőtáblák	345
Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok	346
Királyi járásbíróságok	348
A királyi ügyiészségek	348
A polgári eljárás modernizációja	350
Az "átmeneti kódex"	350
Az első reformtörvény- a sommás eljárás új rendje	351
A polgári perrendtartásról szóló 1911:1.tc.	351
A kódex létrejötte	352
A polgári perrendtartás sajátosságai	352
A büntetőeljárás modernizációja	354
Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet	354
Változások a büntetőeljárásban - a "sárga könyv"	355
A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33.tc.	356
Javaslatokon át a kódexig	356
A bűnvádi perrendtartás sajátosságai	357
Tárgymutató	361

Témakörök

Béli Gábor

Béli Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Béli Gábor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem