1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Belépődíj

A magyar EU-csatlakozás kérdései és válaszai

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Európai Unió Munkacsoport Közhasznú Diákegyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 310 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-206-468-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország élenjár a tagjelölt országok között a csatlakozási folyamatról történő tájékoztatásban. Számos tagállamban és tagjelölt országban egy, kizárólag a szakemberekre tartozó bonyolult... Tovább

Előszó

Magyarország élenjár a tagjelölt országok között a csatlakozási folyamatról történő tájékoztatásban. Számos tagállamban és tagjelölt országban egy, kizárólag a szakemberekre tartozó bonyolult témának tekintették az Európai Uniót, arra számítva, hogy az emberek szakemberekbe vettet bizalma elég lesz a beleegyezésükhöz. Nos, a demokrácia nem erről szól. A szomszédok tapasztalatainak elemzésére soha sem szabad sajnálni az időt Sok tanulságot lehet levonni az osztrák, finn és svéd példából a közvélemény uniós népszavazásra történő felkészítéséről. Svédországban a kormányzat egyenlően támogatta a csatlakozás mellett és ellen érvelőket, míg az osztrák kormány egy kizárólag EU-párti kampányt folytatott. Lehet, hogy ez volt az oka annak, hogy Ausztriában-három évvel a csatlakozás után-jelentősen nőtt az euroszkeptikusok tábora? Ezen - azt hiszem - érdemes elgondolkodni. Ennek a könyvnek talán a legérdekesebb része az a fejezet, amelyik a magyar kommunikációs stratégiát tárgyalja. Kiemelném még a svájci pedagógusokkal és diákokkal végzett interjúkat elemző fejezetet, hiszen ebben valós emberek valós kérdéseket tesznek fel, ami jól mutatja, hogy egy demokráciában az emberekkel folytatott párbeszéd nem zárulhat le a népszavazás során leadott szavazatok összesítésével. Ez a kötet egy igen aktuális, de talán kissé elhanyagolt témát jár körbe. Elfogadhatjuk a politikai véleményalakítás és a jól értesültség fontosságát, de még ilyen történelmi döntéseket megelőzően sem szentelünk elég időt annak, hogy megértsük a tájékoztatás kulcsfontosságú szerepét. Ez a könyv égető hiányt pótol megjelenésével, és úttörő szerepet játszik ezen a fontos területen. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 9
FOREWORD TO COMMUNICATIONS HANDBOOK 11
KÉRDÉSEK ES VÁLASZOK A MAGYAR EU-CSATLAKOZÁSRÓL
I. FEJEZET. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI, DÖNTÉSHOZATALA ÉS MAGYARORSZÁG 15
II. FEJEZET. EURÓPAI VÉDELEM- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA -
MAGYARORSZÁG 29
IIL FEJEZET. BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS, SCHENGEN, NEMZETKÖZI BŰNÖZÉS, HATÁRON TÚLI MAGYARSÁG 33
Általános kérdések a bel- és igazsági együttműködéssel kapcsolatban 33
Menekültügy, migráció 36
Határellenőrzés 39
Vízumpolitika 44
Rendőrségi és igazságügyi együttműködés 49
Határon túli magyarság 51
IV FEJEZET. MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS POLITIKAI ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 55
V FEJEZET. „HOGYAN FOGUNK PÉNZT KAPNI AZ EU-TÓL?" AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS ÉS STRUKTURÁLIS POLITIKÁJA 59
VI. FEJEZET. KÖRNYEZETVÉDELEM 73
VII. FEJEZET. KÖZLEKEDÉS 87
VIII. FEJEZET. MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 95
IX FEJEZET. SZOCIÁLPOLITIKA, EGÉSZSÉGÜGY 109
H X FEJEZET. MUNKAVÁLLALÁSI LEHETŐSÉGEK, MUNKAERŐPIACI KILÁTÁSOK A CSATLAKOZÁS UTÁN 113
XI. FEJEZET AZ ÁRAK ÉS A BÉREK ALAKULÁSA A CSATLAKOZÁS UTÁN 121
AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSAI A HAZAI ÁRAKRA ÉS BÉREKRE 122
Bevezetés 122
Helyzetelemzés 123
Az EU elmaradottabb országaiban bekövetkezett változások 125
A hazánkban várható változások 127
Összefoglalás 129
XII. FEJEZET. A GAZDASÁG ÉS AZ „EURÓ" 131
XIII. FEJEZET. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 135
XIV FEJEZET E-EUROPE - „ELEKTRONIKUS EURÓPA" 139
XV FEJEZET OKTATÁSÜGY 145
Európai önéletrajz 154
XVI. FEJEZET. MAGYAR IDENTITÁS, KULTÚRA ÉS NYELV AZ EURÓPAI UNIÓBAN 157
IRODALOMJEGYZÉK 161
AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS KOMMUNIKÁLÁSA MAGYARORSZÁGON
MIÉRT VAN SZÜKSÉG MAGYARORSZÁGON EURÓPAI UNIÓS KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁRA? 171
Az európai uniós kommunikációs stratégia története és előzményei Magyarországon 172
A hátralévő út a népszavazásig 177
Az EU-bővítéssel kapcsolatos közvélemény alakulása a csatlakozásra váró országokban 177
A csatlakozástól várt előnyök 179
Félelmek és fenntartások a bővítési folyamtattal kapcsolatban 180
Vélemények a csatlakozás időpontjáról 181
A bővítésről való informáltság 181
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos ismeretek 182
Az európai uniós csatlakozás kommunikációs stratégiája 183
Kommunikációs stratégia az eu-népszavazásig 184
A NÉPSZAVAZÁS UTÁNI FELADATOK 187
Az Európai Parlamentre vonatkozó kommunikációs stratégia 187
Az euró bevezetése Magyarországon 190
A csatlakozás utáni kommunikációs programok feladatai 193
IRODALOMJEGYZÉK 195
UTAZÁS HELVÉCIÁBA
„MERT IGENIS VAN VÁLASZTÁSUNK... EGYÜTT VAGY EGYEDÜL?" 197
AZ OSZTRÁK EU-KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ÉS INFORMÁCIÓS KAMPÁNY AZ 1994. ÉVI UNIÓS NÉPSZAVAZÁS ELŐTT
Bevezetés 209
A kampány központi témái 210
Az EU-csatlakozást támogatók 211
Az EU-csatlakozást ellenzők 216
A kampány társadalmi és információs háttere 2 21
Tanulságok 228
IRODALOMJEGYZÉK 230
AZ EU-BELÉPÉSSEL KAPCSOLATOS ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK ÉSZAK-EURÓPÁBAN
BEVEZETŐ 233
Az északi országokban tartott népszavazások előzményei 233
Miért érdemes megvizsgálni az északi országok példáit? 234
SVÉDORSZÁG 235
Svédország európai uniós csatlakozása. A népszavazást befolyásoló tényezők 235
Az EU-tagsággal kapcsolatos érvek és ellenérvek 237
Gazdasági, társadalmi csoportok és a csatlakozás támogatottsága 245
Politikai pártok és a csatlakozás támogatottsága 247
A csatlakozást ellenző mozgalmak 250
Várakozások és a valóság 255
FINNORSZÁG 257
Finnország európai uniós csatlakozása és a belépés támogatottsága 257
Az EU-csatlakozás kommunikálása a finn társadalom felé 258
Az EU-támogatottsággal kapcsolatos általános megállapítások 260
A csatlakozás mellett álló csoportok 262
A csatlakozás-ellenes csoportok 264
Az finnországi EU-ellenes mozgalmak leggyakrabban használt érvei 265
Várakozások és valóság 267
NORVÉGIA. AZ EUROSZKEPTIKUSOK FELLEGVÁRA 269
A nemzeti identitás és értékek szerepe 269
Az 1912. évi első népszavazás: Az EK-belépéssel kapcsolatos érvek és ellenérvek 269
Az 1994. évi második népszavazás és az EU-csatlakozás támogatottsága 271
Csatlakozás-ellenes csoportok 273
A csatlakozás-ellenes érvek bemutatása - a „Nem az EU-ra" elnevezésű társadalmi mozgalom 274
A csatlakozást támogató rétegek 276
Politikai pártok és az 1994. évi referendum. a csatlakozás támogatottsága 277
IRODALOMJEGYZÉK 279
EU-KOMMUNIKÁCIÓS OKTATÁSI FÜZET
AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKACSOPORT „KÖZÉPISKOLÁS INFORMÁCIÓS KAMPÁNYA" 281
ELŐZMÉNYEK 283
AZ ELŐADÓK FELKÉSZÍTÉSE 287
Hogyan is kell összeállítani egy előadást? 287
Váratlan helyzetek 289
Metakommunikáció 290
Az előadások üzenete 291
A PROGRAM BEINDÍTÁSA 293
Az elsőkét előadás és tapasztalatai 293
Egy óra menete 295
TÁRGYMUTATÓ 307
A KÖTET SZERZŐI 310
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Belépődíj

Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
980 Ft
490 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba