"Belénk sajdult Odessza..." (dedikált példány)

Fülszöveg

A kötet az ország és tágabb perifériája viszonyáról szóló olyan könyvek sorába áll be, amelyek a közelmúltban jelentek meg Krakkó, illetve Fiume helyéről a magyar művelődéstörténetben.
Az 1794-ben született Odessza és a hazánkat akkor magába foglaló Osztrák Birodalom között 200 éve létesült intézményes (konzuli) kapcsolat. Éppen ilyen idős a magyar nyitóadat is. A huszadik fejezet zárómozzanata pedig már a kinn járt turistáinknak az interneten olvasható benyomásait rögzíti.
Az anyagba jó száz hazai tudós, politikus, publicista, valamint félszáz jelentős magyar író szépirodalmi és publicisztikai megnyilatkozása épült bele. A 20 fejezetre tagoltság jelzi, mennyi forrásból jön a Városból szétáradó szellemi energia, és milyen változatos irányokban figyelhető meg a realizálódása is.
Odessza egyedi arculatát s a homo odessicus meglétét már vagy száz éve elismeri. E mentalitás egyik alaperdője a tolerancia, az emberek legfontosabb tulajdonságának Leonyid Zorin a szuverenitás elfojthatatlan szellemét érzi. A könyv ottani hőseiben ez a sajátos genius loci munkált.
A Város lett az egyik fő kapuja a magyar szépirodalom és zene oroszországi elterjedésének. Az olyan világhírű tudósok, mint Ilja Mecsnyikov, Szergej Rubinstejn és Vlagyimir Filatov történetileg "nosztrifikált" tagjai lettek a magyar tudománynak is. Babel és Katajev már nyolc évtizede szinte magyar írónak is számítanak. A legerőteljesebb és legegyetemesebb szellemi hatást pedig alighanem a Gilelsz-Ojsztrah-Richter előadótrió gyakorolta a félszázados jelenlétével.
A nóvumok sorában említhető a Petőfi-fejezet tartalmának publikussá tétele, a Trockij és Visinszkij fejezetekben először közreadottak, 1945 ambivalenciáinak és 1956-nak odesszai elemekkel való konkretizálása is.
Az utolsó történeti fejezet a korábban a kötelező áhítat és a lekezelés szélsőségei között pertraktált testvérvárosi (-megyei) kapcsolatokat próbálja tárgyilagos mérlegre tenni.
Három és fél riport címen a szerzőnek a Városról írt pillanatfelvételei (1982-2005) olvashatók. Vissza