Szóalkotástan az orvosi terminológiában

Tartalom

I. FEJEZET 9
1. A probléma 9
1.1. Az orvosi terminológia kutatásának okai, irányai 9
1.1.1. Az orvosi terminológia: természetes vagy mesterséges nyelv? 10
1.1.2. A taxonomikus elrendezés néhány kérdése az orvostudományban 12
1.1.3. A szóalkotás, mint az egységes nevezéktanok létrehozásának eszköze 14
1.1.4. Szinkrón vagy diakrón vizsgálat? 16
1.2. A mai orvosi terminológia korpusza. Megközelítési lehetőségek 17
1.3. Az orvosi terminológiát elemző eddigi szakirodalom sajátosságai 19
1.4. A vizsgált anyag 22
1.5. A vizsgálat szempontjai 24
1.6. A szóalkotás helye a grammatikában 25
1.7. Jackendoff fogalmiszerkezet-hipotézise a Semantics and Cognition (S&C) alapján 33
1.8. Következtetések a szóalkotás eljárásaira nézve 40
1.8.1. A szóalkotási folyamat. A szóalkotás mint típusalkotás 40
1.8.2. További következtetések 43
1.9. Az alkalmazott szimbólumok és elméleti hátterük 45
1.9.1. A fő fogalmi összetevők (a fogalmi szerkezet primitívumai); alaptípusok: 46
1.9.2. A szemantikai mezők 47
1.9.3. A modifikációk 48
1.9.4. A thematikus relációk és az Actor-Patiens viszony 48
2.0. Az egyes szóalkotási eljárások formalizálása 50
2.1. Derivációk 50
2.2. Összeképzések (szintetikus összetételek, synthetic compounds, Zusammenbildungen) 51
2.3. Összetételek 51
2.4. A rendszerezés alapelvei 52
II. FEJEZET 56
Derivációk 56
1.0. Az ige alapú (deverbális) deriváció általában 56
1.1. Substantiva deverbalia (V->N); a verbale abstractum 57
1.1.1. A verbale abstractum és a nomen actionis. A nomen status 58
1.1.2. Jelentéstani típusképzés (az igei absztraktum kategóriaképzése) 6
1.2. GÖRÖG ige alapú deriváció 61
1.2.2. A nomen agentis sajátságai 64
1.3. LATIN ige alapú deriváció 70
1.3.1. Verba deverbalia [V->V] (Inchoativa, Intensiva, Iterativa) 70
1.3.2. Substantiva deverbalia [V->N] 72
1.3.4. A participiumok és ún. „melléknévi" használatuk 87
2.0. Főnév alapú deriváció az orvosi terminológiában 91
2.1. GÖRÖG alapú és görögös képzés 95
2.1.1. Verba desubstantivalia (N->V) 95
2.1.2. Substantiva desubstantivalia (N->N) 106
2.1.3. Adjectiva desubstantivalia (N->A) Predikatív és nempredikatív melléknevek 117
2.2. A főnév alapú (deszubsztantivális) deriváció az orvosi terminológiában. LATIN alapú és latinos képzés: N->V, N->N, N->A 129
2.2.1. Verba desubstantivalia (N->V) 129
2.2.2. Substantiva desubstantivalia: (N->N) 131
2.2.3. Adjectiva desubstantivalia (N->A) 134
3.0. Melléknév alapú deriváció. GÖRÖG és LATIN 141
3.1. Melléknév alapú deriváció, GÖRÖG és görögös képzés 141
3.1.1. Verba deadj ectivalia (A->V) 141
3.1.2. Substantiva deadj ecti valia (A->N) 143
3.2. LATIN és latinos, melléknév alapú deriváció 145
3.2.1. Verba deadjectivalia (A->V), Resultativa 145
3.2.2. Substantiva deadj ectivalia (A->N) 147
3.3. A melléknevek főnévi használata a görögben és a latinban 148
3.3.1. Melléknév használata jelzős főnév helyett 149
3.3.2. Absztraktumképzés 149
3.3.3. Participiumok szubsztantivizációja a latinban 152
3.3.4. Absztraktumképzés participiumból és participiális eredetű melléknévből 153
III. FEJEZET 157
Összeképzések 157
1.0. A terminus 157
1.1. Összeképzés V5 összetétel 158
1.2. Az összeképzések fogalmi szerkezetének leírása 161
1.3. Az összeképzések morfológiája 161
2.0. Igei elemet tartalmazó lexémák összeképzése [ESEMÉNY]-, CSELEKVÉS]-, ÁLLAPOT]-alapú összeképzések 162
2.1. A verbale abstractum; az argumentumok megjelenése a komplex lexémában 162
2.2. [CSELEKVÉS]-alapú összeképzések 163
2.2.1. A „tárgyi" [DOLOGJ-összetevő inkorporálása és explicitté tétele [CSELEKVÉS TÍPUS]-ban 163
2.2.2. A „tárgyi" [DOLOGJ-összetevő megjelenése [CSELEKVÉS]-alapú összeképzésekben: GÖRÖG 165
2.2.3. A „tárgyi" [DOLOGJ-összetevő megjelenése [CSELEKVÉS]-alapú összeképzésekben: LATIN 173
2.3. Az intranzitív igét tartalmazó [ESEMÉNY] Thema-alanyának megjelenése [ESEMÉNY TÍPUS]-ban: osteogenesis 175
2.4. Nomen agentis és nomen actionis összeképzése egyéb (adverbiálisan értett) összetevőkkel 175
2.5. Igei elemet tartalmazó egyéb fogalmi összetevők létrehozása: összeképzések vagy összetételek? 176
2.6. [CSELEKVÉS]-alapú összeképzés egyéb fogalmi összetevők létrehozása céljából 177
2.6.1. Thema funkciós [DOLOG] 177
2.6.2. 'cardiogen': alanyi előtag? 177
2.6.3. A [HELY] és [IDŐ]-derivátumok 178
3.0. Igei elemet nem tartalmazó összeképzések: [ÁLLAPOT], [ÁLLAPOT]-alapú és egyéb komplex fogalmi összetevők. GÖRÖG és LATIN 178
3.1.1. [ÁLLAPOT]-derivátumok. A lokális/spaciális és az identifikációs mező különbségei 179
3.1.2. A [HELY] összetevő megjelenése [ÁLLAPOT] szerkezetű összeképzésekben 182
3.2. Thema-derivátumok : [DOLOG]/[HELY], [IDŐ] és [ÁLLAPOT] 183
3.2.1. Thema-derivátum: [DOLOG]/[HELY], [IDŐ] szuffixummal: pericardium, hypochondrium 183
3.2.2. Thema-derivátumok: [DOLOG], szuffixum nélkül 185
3.3. Azinalposs birtokost kifejező [DOLOG] lexémák 188
3.3.1. Az Inalposs viszony 189
3.3.2. [ÁLLAPOT]-állításokból származó [DOLOG] összetevő.
Az EGÉSZ-et kifejező lexémák. Az előtag nominális vagy adverbális 196
3.3.3. Az Inalposs viszonyból származó főnévi derivátumok melléknévi használata 203
3.3.4. hypernatraemia, euglykaemia: összetett előtagú Inalposs birtok? 208
3.4. Az Inalposs birtoklás egyéb esetei 209
3.4.1. atrophos, eutrophos, dystrophos, hypotonos 210
3.4.2. kephalalges, arthropathes 212
3.5. Egyéb, nem klasszikus típusú komplex alakok értelmezése achondroplasia: összetétel, összeképzés vagy dekompozitum? 215
3.6. [ÁLLAPOT TÍPUS]-absztraktum verziók 216
3.6.1. [ÁLLAPOT TÍPUS]-ia szuffixummal 216
3.6.2. [ÁLLAPOT TÍPUS] egyéb szuffixummal: 216
4.0. [ESEMÉNY] és [CSELEKVÉS] összeképzése: csak LATIN 218
4.1. Deszubsztantivális igék 218
4.1.1. Az ún. "belső" összeképzések a latinban 218
4.1.2. "Külső" összeképzések (parasynthése exteme); exossare típus 219
4.2. Deadjektivális igék 221
5.0. [HELY], [IDŐ] és [ÚT] derivátum transzformációs célú összeképzése: deszubsztantivális melléknevek 221
5.1. (perikardios) 221
5.2. antenatalis2: [ÁLLAPOT] a temporális mezőben 223
5.3. bitemporalis2, pancerebellaris2 226
5.4. planocellularis2 227
IV. FEJEZET 231
A szóösszetételek 231
1.1. A szóösszetétel mint szóalkotási eljárás 231
1.1.1. Endocentrikus és exocentrikus összetételek 233
1.1.2. Endocentrikus összetételek: mellérendelők és alárendelők 234
1.1.3. Szóösszetétel komplex lexikai egység 236
1.2. Az alárendelő összetételek osztályozási kísérletei 236
1.2.1. Esetdetermináció és esetösszetételek 237
1.2.2. Az attributív determináció mint nemreferenciális determináció 238
1.2.3. A 'rekciós determináció' mint referenciális determináció; a modifikációs determinációk 239
1.3. Az összetétellel kapott komplex lexéma jelentése 240
1.4. Verbális nexusú összeképzések és deverbális utótagú összetételek 243
1.5. Összefoglalás: 244
1.6. A szóösszetételek átvetítési szabályai 246
2.1. A kompozitumok formális leírása 246
2.2. Az alárendelő összetételek fajtái 247
2.2.1. A determináció az identifikációs mezőből származik 248
2.2.2. A determináció nem az identifikációs mezőből származik 258
2.2.3. [ESEMÉNY] fogalmi összetevő: [Adv-V] összetételek. A praeverbiumos igék 272
2.4. Mellérendelő összetételek 279
2.4.1. Dvandva összetételek [N+N] 279
Függelék 284
Utószó 290
Idézett és felhasznált irodalom 292
Név- és tárgymutató 296
Végződések mutatója 298

Témakörök