1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bel- és igazságügyi ágazat

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 135 oldal
Sorozatcím: Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tankönyv célja, hogy megismertesse a vizsgázóval a belügyi igazgatás fogalmát, legfontosabb területeit, feladatrendszerét, szervezeti és irányítási rendjét, struktúráját. Ennek keretében... Tovább

Előszó

A tankönyv célja, hogy megismertesse a vizsgázóval a belügyi igazgatás fogalmát, legfontosabb területeit, feladatrendszerét, szervezeti és irányítási rendjét, struktúráját. Ennek keretében bemutassa a belügyi igazgatás alkotmányos és jogi alapjait, a szervezetrendszer működését, kapcsolódását a közigazgatás más rendszereihez. Az azonosságok és a különbségek bemutatásával olyan ismeretet adjon, amelynek birtokában a vizsgázó legyen képes a feladatcsoportok elhatárolására, valamint az intézmény- és a feladatrendszer Összekapcsolására. Fel tudja ismerni, hogy a közigazgatáson belül mely ügy-(feladatcsoportok tartoznak a belügyi igazgatás körébe; továbbá ismételje meg, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok hogyan helyezkednek el a belügyi igazgatás, illetve a közigazgatás szervezetrendszerében.
A vizsgázó a tananyag elsajátításával megismeri a belügyi igazgatás szervezetrendszerét, ezen belül központi, területi és helyi szerveit, a szervezetrendszer elemeinek fő feladatait, irányítási viszonyait. Ezen túl vázlatos képet kap a Belügyminisztérium szabályozási, jogalkotási tevékenységéről, különös tekintettel az egyes igazgatási hatáskörökre.
A tananyagból megismerheti a vizsgázó a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörében ellátott belügyi igazgatási feladatcsoportokat, illetve egyes kiemelt feladatokat, továbbá az igazgatási feladatokat támogató, az ágazat hatáskörébe tartozó nyilvántartási rendszereket.
A vizsgázó az egyes területekhez kapcsolódó intézmények, irányításuk rendjének, eszközeinek, valamint együttműködési rendjük megismerésével képessé válik az egyes államigazgatási ügyek megítélése során a hatásköri kérdések hatékony és gyors tisztázására, eldöntésére. Az összefüggések megismerésével a vizsgázó képessé válik arra, hogy napi tevékenysége során felismerje, mely kérdésekben kell, és milyen belügyi igazgatási szervvel együttműködnie.
A vizsgázó a tananyag elsajátításával hatékonyabban és könnyebben végezheti azokat az igazgatási, illetve irányítási, vezetési feladatait, amelyek az állampolgárok széles körét érinthetik, különösen a természeti vagy ipari katasztrófák esetén, amikor gyorsan és sok embert érintő döntéseket kell hozni, illetve más igazgatási szervvel kell együttműködni. A jogalkotási feladatokon túl megismeri a szervezési, ellenőrzési, irányítási (közvetett, közvetlen) feladatokat, melyeket a napi munkavégzés során könnyen adaptálhat saját szervezete igazgatási feladatai szervezésében, illetve irányításában, valamint a közvetlen feladatvégrehajtásban. Vissza

Tartalom

I. rész Belügyi ágazat 7

BEVEZETŐ
1. A BELÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 11
2. A BELÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA 15
2.1. A BELÜGYI IGAZGATÁS FOGALMA 15
2.2. A BELÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA 16
2.2.1. Kormányzati feladatok 17
2.2.1.1. Az önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatos feladatok 17
2.2.1.2. A közszolgálat irányítása 18
2.2.1.3 A belügyminiszternek a rendőrség irányításával kapcsolatos kormányzati
feladatai 19
2.3. A BELÜGYMINISZTER KÖZFELADAT-MEGOLDÓ, MÁS NÉVEN CIVIL KÖZIGAZGATÁSI FELADATAI 21
2.3.1. A belügyminiszter választások és országos népszavazás irányításával
kapcsolatos feladat- és hatáskörei 21
2.3.2. Az állampolgársági igazgatás, az állampolgársági jog természete 22
2.3.2.1. Állampolgársági eljárás 22
2.3.2.2. Az állampolgársági igazgatás szervei 24
2.3.3. Az anyakönyvi nyilvántartás, az anyakönyvi igazgatás jellemzői 25
2.3.3.1. Az anyakönyvi igazgatás feladat-csoportjai 25
2.3.3.2. Az anyakönyvi igazgatás szervezete 26
2.3.4. A belügyi ágazatba tartozó országos nyilvántartási rendszerek 26
2.3.4.1. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás 27
2.3.4.2 Választási nyilvántartások 28
2.3.4.3. Az útlevél nyilvántartás 28
2.3.4.4. Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezők központi nyilvántartása 29
2.3.4.5. A közúti közlekedési nyilvántartás 29
2.3.4.6. A bűnügyi nyilvántartás 29
2.3.4.7. A személy- és tárgykörözési információs rendszer 30
2.3.4.8. Központi idegenrendészeti nyilvántartás 30
2.3.4.9. A központi menekültügyi nyilvántartás 31
2.3.5. A szabálysértési igazgatás 31
2.3.5.1. A szabálysértés fogalma 32
2.3.5.2. A szabálysértési büntetési rendszerjellemzői 32
2.3.5.3. A szabálysértési eljárás 32
2.3.5.4. A szabálysértés miatt eljáró szervek 33
2.4. A BELÜGYMINISZTER RENDÉSZETI IGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI 34
2.4.1. A rendészeti igazgatás jellemző vonásai 34
2.4.2. Rendészeti feladatok 35
2.4.2.1. Az igazgatásrendészeti tevékenység 36
2.4.2.2. Az élet, a testi épség, valamint a vagyon védelmére irányuló rendészeti
tevékenységek 39
2.4.2.3 Határrendészet, idegenrendészet és menekültügyi igazgatás 41
2.4.2.4. A katasztrófa védelem, védelmi igazgatás 45
2.4.3. Rendészeti tevékenységek szervezetrendszere 49
2.5. A helyi önkormányzatok belügyi igazgatási feladatai 49
2.5.1 A képviselő-testület belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei 50
2.5.2. A polgármester belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei 51
2.5.3. A jegyző belügyi ágazatba tartozó feladat- és hatáskörei 52
3. a belügyi igazgatás szervezete és működése 53
3.1. a belügyi igazgatás szervei 53
3.1.1. A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek (minisztériumi szervek) 55
3.1.2. A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi
szervek) 55
3.1.3. A belügyminiszter által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi
hivatalként működő szerv 56
3.1.4. Az okmányiroda 59
3.2. A Belügyminisztérium jogalkotási tevékenysége 61
4. a belügyi igazgatás integrációs vonzatai 63
4.1. A bel- és igazságügyi együttműködés alapjai 63
4.2. A bel- és igazságügyi együttműködés közösségi területei 66
4.3. A kormányközi együttműködés az amszterdami szerződés után 68

II. rész Igazságügyi igazgatás 71

BEVEZETŐ 73
1. AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI ÉS SZERVEZETI
ÁTTEKINTÉSE 75
2. AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS TARTALMA 80
2.1. az igazságügyi igazgatás fogalma 80
2.2. Az Igazságügyi Minisztérium elvi irányítási jogosítványai 80
2.2.1. Felelősség a magyar jogrend alkotmányosságáért és egységességéért 80
2.2.2. Jogszabályalkotás, hatásvizsgálatok végzése és koordinálása 81
2.2.3. Dereguláció 82
2.2.4. Jogharmonizáció az Európai Uniós szabályokkal 83
2.2.5. A nemzetközi szerződésekből eredő polgári jogi és büntetőjogi kötelezettségek
végrehajtása 85
2.2.5.1. Jogsegély általában 85
2.2.5.2. Nemzetközi jogsegély-forgalom büntető ügyekben 86
2.2.5.3. Nemzetközi jogsegély-forgalom polgári és családjogi ügyekben 86
2.2.6. Az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó adatbázisok kialakítása, szakmai
nyilvántartások kezelése, információadás 87
2.3. Az Igazságügyi Minisztérium közvetlen irányítási tevékenysége 90
2.3.1. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala 90
2.3.2. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 91
2.3.3. A büntetés-végrehajtás 93
2.3.3.1. Az igazságügy miniszter büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó
szakmai hatásköre 95
2.3.4. A kegyelmi eljárás 96
2.4. Az Igazságügyi Minisztérium közvetett irányítási tevékenysége - a
törvényességi felügyelet 98
2.4.1. Magyar Országos Közjegyzői Kamara 99
2.4.2. Magyar Ügyvédi Kamara 100
2.4.3. Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 100
2.4.4. Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 101
3. AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS
ÁLLAMI FELADATOK 102
3.1. Az országgyűlés 102
3.1.1. A törvényalkotás 102
3.1.2. Az Országgyűlés ellenőrzési jogosítványai 103
3.2. A Kormány és az igazságügy miniszter tevékenysége 104
3.2.1. Az igazságügy miniszter feladatai általában 104
3.2.2. A közjegyzőkkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok 105
3.2.3. Az ügyvédekkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok 106
3.2.4. A végrehajtókkal kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok 107
3.2.5. Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos igazságügy miniszteri feladatok 107
3.3. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatai 108
3.4 Az ügyészség feladatai 111
4. AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT
SZOLGÁLÓ SZERVEZETRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 112
4.1 Az Igazságügyi Minisztérium 112
Zs 4.2. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 114
4.3. az igazságügy miniszter törvényességi felügyelete alá
tartozó kamarák 118
4.3.1. A közjegyzői kamara 118
4.3.2. Az ügyvédi kamara 121
1 4.3.3. A végrehajtói kamara 122
4.3.4. Az igazságügyi szakértői kamara 123
4.4. A Magyar Köztársaság ügyészségének szervezete 125
5. AZ IGAZSÁGÜGYI FEJEZETET ÉRINTŐ ALAPVETŐ EURÓPAI UNIÓS
SZABÁLYOK, ELVÁRÁSOK, POLITIKÁK 126
111 Az igazságügyi együttműködés első csírái a római szerződés 126
5.2. Az integráció fejlődése a maastrichti szerződésig 127
5.3. A Maastrichti Szerződés 128
5.4. a schengeni-együttműködés 130
5.5. Az Amszterdami Szerződés 131
5.6. A Nizzai Szerződés 133
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 134
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.