Előszó
A tankönyv célja, hogy megismertesse a vizsgázóval a belügyi igazgatás fogalmát, legfontosabb területeit, feladatrendszerét, szervezeti és irányítási rendjét, struktúráját. Ennek keretében bemutassa a belügyi igazgatás alkotmányos és jogi alapjait, a szervezetrendszer működését, kapcsolódását a közigazgatás más rendszereihez. Az azonosságok és a különbségek bemutatásával olyan ismeretet adjon, amelynek birtokában a vizsgázó legyen képes a feladatcsoportok elhatárolására, valamint az intézmény- és a feladatrendszer Összekapcsolására. Fel tudja ismerni, hogy a közigazgatáson belül mely ügy-(feladatcsoportok tartoznak a belügyi igazgatás körébe; továbbá ismételje meg, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok hogyan helyezkednek el a belügyi igazgatás, illetve a közigazgatás szervezetrendszerében.
A vizsgázó a tananyag elsajátításával megismeri a belügyi igazgatás szervezetrendszerét, ezen belül központi, területi és helyi szerveit, a szervezetrendszer elemeinek fő feladatait, irányítási viszonyait. Ezen túl vázlatos képet kap a Belügyminisztérium szabályozási, jogalkotási tevékenységéről, különös tekintettel az egyes igazgatási hatáskörökre.
A tananyagból megismerheti a vizsgázó a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörében ellátott belügyi igazgatási feladatcsoportokat, illetve egyes kiemelt feladatokat, továbbá az igazgatási feladatokat támogató, az ágazat hatáskörébe tartozó nyilvántartási rendszereket.
A vizsgázó az egyes területekhez kapcsolódó intézmények, irányításuk rendjének, eszközeinek, valamint együttműködési rendjük megismerésével képessé válik az egyes államigazgatási ügyek megítélése során a hatásköri kérdések hatékony és gyors tisztázására, eldöntésére. Az összefüggések megismerésével a vizsgázó képessé válik arra, hogy napi tevékenysége során felismerje, mely kérdésekben kell, és milyen belügyi igazgatási szervvel együttműködnie.
A vizsgázó a tananyag elsajátításával hatékonyabban és könnyebben végezheti azokat az igazgatási, illetve irányítási, vezetési feladatait, amelyek az állampolgárok széles körét érinthetik, különösen a természeti vagy ipari katasztrófák esetén, amikor gyorsan és sok embert érintő döntéseket kell hozni, illetve más igazgatási szervvel kell együttműködni. A jogalkotási feladatokon túl megismeri a szervezési, ellenőrzési, irányítási (közvetett, közvetlen) feladatokat, melyeket a napi munkavégzés során könnyen adaptálhat saját szervezete igazgatási feladatai szervezésében, illetve irányításában, valamint a közvetlen feladatvégrehajtásban.
Vissza