Békétlen évtizedek 1918-1938

Előszó

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén kialakult utódállamok közt Magyarország és Csehszlovákia a két szélső póluson helyezkedett el. A történeti magyar állam megszűnt; nemzetiségi régiói mellett a szomszéd országokhoz jelentős magyar többségű területek, városok kerültek; az ország gazdaságát, közlekedési, kereskedelmi hálózatát, közigazgatási rendszerét, hadseregét nagyfokú káosz jellemezte. Az 1918-1919. évi forradalmak, a szomszédokkal folytatott fegyveres harcok, nem kevésbé a nemzeti célok tisztázatlanságai az új szomszédokkal való kapcsolatteremtést is megnehezítették. Ezzel szemben a történeti Cseh- és Morvaország az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságban, az 1918 előtti Magyar Királyság szlovák és kárpátalji rutén régiójával is kiegészült. A köztársaság gazdasági, politikai és katonai ereje alapján egyaránt a Duna-táj legerősebb államának számított.
A két ország két világháború közötti kapcsolatainak különböző aspektusaival foglalkozó tanulmánykötetünk a magyar, csehszlovák és szlovák tudományos akadémiák történettudományi intézeteinek együttműködési terve alapján készült és azonos tartalommal (dokumentummelléklet nélkül) cseh és szlovák nyelven Prágában is megjelenik.
Az első részben a hivatalos államközi kapcsolatokban fontos szerepet játszó dunai regionális együttműködési terveket, kereskedelempolitikai kapcsolatokat, kisebbségi problémákat, a magyar revíziós igényekkel összefüggő ellentéteket, a nagyhatalmak beavatkozásait mutatja be négy - jórészt új kutatási eredmények alapján készült - tanulmány. Vissza