Békési népi gyermekjátékok

Előszó

Megfogyatkozva időben és türelemben játékokat ma már inkább csak boltban vásárolunk. A szülök ritkán játszanak együtt gyermekeikkel, és az talán még ritkábban jut eszükbe, hogy egyszerűbb játékokat maguk is készíthetnek otthon, közösen. A teljesen kész játékok, a mindig csak egyet és ugyanazt jelentő tárgyak éppen a játék igazi szerepét nem töltik be. A régi játékformák a gyermekek legszebb képességeit szabadították fel a későbbi munka, a teljes emberré válás érdekében fejlesztve testi-szellemi adottságaikat.
A régi gyermekvilágot a mai fiatalok számára a szülők, nagyszülők elbeszélésein túl a múzeumi tárgyak eleveníthetik fel leginkább. A faragott, festett kis bölcsők, a házilag eszkábált gyerekállókák, a rágókaként használt madzagra kötött kulcsok, liba gégéjéből vagy lopótökböl készült csörgők, egyszerű, fából, rongyból, kukoricacsutkából, cirokszárból ügyesen összeállított különféle játékszerek mind-mind egy letűnt világ hírmondói, örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben mind nagyobb figyelemmel fordulnak az emberek a természetes anyagok, és a belőlük készült játékok felé, amit egy átalakuló szemlélet eredményének is tekinthetünk. Ebben a folyamatban nagy szerepük van a népi játékkészítő népművészeknek, népi iparművészeknek, illetve mindazoknak, akik kézműves foglalkozásokat, játszóházakat szerveznek, vezetnek.
Noha paraszti játékszerek a békési múzeum gyűjteményében szép számmal találhatók, mégis rendkívül fontos a különféle játékok pontos leírása, az adott játékhoz kapcsolódó szöveg rögzítése, a város kedvelt játszóhelyeinek, és az ott rendszeresen összegyűlő gyermekek életének, szokásainak megrajzolása. Vissza