A természeti környezet és változásai 1848 előtt (Rakonczai János) | 21 |
A környezet természetes változásai | 22 |
Felső-pleisztocén és holocén felszínfejlődés a malakofauna tükrében (Dr. Domokos Tamás) | 28 |
Állatvilág (Réthy Zsigmond) | 33 |
A természetes növényvilág változása a felsőpleisztocéntől (Kertész Éva) | 37 |
Az ember szerepe a környezet átalakításában, 1848-ig (Rakonczai János) | 40 |
A felszín átalakítása | 40 |
A növényzet átalakítása (Kertész Éva) | 43 |
Az állatvilág változása (Rakonczai János) | 45 |
A kezdetektől a magyar honfoglalásig | |
Bevezetés. A békéscsabai régészeti kutatások áttekintése (Jankovich B. Dénes) | 49 |
Őskor (Nikolin Edit) | 63 |
Újkőkor (I. e. 6000-2400) | 65 |
Rézkor (I. e. 2400-1900) | 70 |
Bronzkor (I. e. 1900-800) | 73 |
Vaskor (I. e. 800- i. sz. 1. század eleje) | 83 |
Népvándorláskor (Medgyesi Pál) | 88 |
Kora római korszak | 88 |
Késő római korszak | 95 |
A gepida királyság kora | 103 |
Az avarok kora | 107 |
A 9. század | 118 |
A magyar honfoglalástól a török kiűzéséig (Jankovich B. Dénes) | |
A magyar honfoglalás | 147 |
Tárgyi emlékek | 149 |
Életmód, társadalom | 154 |
Települések | 156 |
Békés megye kialakulása; társadalmi és gazdasági fejlődés az Árpád-korban | 160 |
Az Árpád-kori társadalom szerkezete | 163 |
Gazdaság, települési rend | 164 |
Középkori települések a mai Békéscsaba határában | 169 |
Csaba | 169 |
Fejérem | 178 |
Gerencás | 179 |
Gerla | 180 |
Kecsen | 190 |
Kerekegyháza | 190 |
Ketesd | 192 |
Kétsoprony | 192 |
Mezőmegyer | 193 |
Ölyved | 196 |
Püski | 198 |
Rotyma | 199 |
Sikkony | 199 |
Szentmiklós | 200 |
Tolvaj | 201 |
Vesze | 201 |
Gazdasági fejlődés a késő középkorban a mohácsi vészig | 203 |
A török hódoltság kora (Dávid Géza) | 207 |
Csaba | 217 |
Gerendás | 227 |
Gerla | 231 |
Kerekegyháza | 237 |
Kétsoprony | 238 |
Mezőmegyer | 241 |
Ölyved | 245 |
Püski | 248 |
Szentmiklós | 250 |
Vesze | 253 |
Befejezés | 257 |
Békéscsaba területének embertani leletei (Farkas Gyula - Marcsik Antónia - Szalai Ferenc) | 313 |
Bevezetés | 313 |
Történeti áttekintés | 314 |
Vizsgálati anyag és módszer | 319 |
Az egyes lelőhelyek csontvázainak részletes ismertetése | 321 |
Békéscsaba - Gyógyszertári központ | 321 |
Gyula - Fövenyes és fövenyes, Csőke-tanya | 326 |
Gerlamonostora | 343 |
Békéscsaba - Megyeri faluhely | 347 |
Békéscsaba - Báthori utca 82, MÁV fűtőház | 354 |
Mezőgazdasági szakiskola | 356 |
Az eredmények összefoglalása | 357 |
Csaba újratelepülése, társadalma, gazdasága, önkormányzata 1772-ig (Molnár Ambrus) | |
A török kiűzésétől a szlovák telepesek megjelenéséig (1695-1715) | 385 |
Csaba és környéke a 17. században | 385 |
Kontinuitás a 16. és 17. századi lakosok között | 390 |
Csaba látens lakossága 1704-1717 között | 393 |
Kik voltak és hová lettek Csaba 1717-ben hivatalosan összeírt lakosai? | 405 |
A szlovák betelepülés, a jobbágyvándorlás további folyamata a 18. század közepéig | 411 |
A Csabára irányuló jobbágyvándorlás okai és előzményei | 411 |
A telepítésszervezők (impopulátorok) és szerepük Csaba beépítésében | 417 |
A helység intenzív benépesülésének első szakasza 1718-1723 | 422 |
A benépesülés második szakasza: 1723-1735 | 437 |
A csabaiak továbbköltözése | 440 |
A csabai jobbágyok áttelepítése és szökése | 444 |
A gazdaság, a társadalom, az önkormányzat a Mária Terézia-féle urbárium bevezetéséig | 457 |
A falu helye és épületei az újjáéledés első évtizedeiben | 457 |
A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése az újjáéledt falu első négy évtizedében | 457 |
Csaba népének társadalmi tagozódása | 496 |
Adózási viszonyok | 499 |
Önkormányzat, a község igazgatási szervezete | 510 |
Kézműipar és kereskedelem 1772-ben | 515 |
Csaba társadalma, gazdasága és önkormányzata 1772-1848 (Erdmann Gyula) | 521 |
Csaba társadalma az urbáriumtól 1848-ig | 521 |
A népesség | 521 |
A népesség vallási megoszlása | 526 |
A csabai társadalom szerkezete | 530 |
Csaba mezőgazdasága | 563 |
Határhasználat | 563 |
Az állattartás | 602 |
A kereskedelem | 612 |
Ínséges évek, természeti csapások, járványok Csabán | 629 |
A község, illetve a mezőváros igazgatása | 645 |
Békéscsaba úrbéri viszonyai 1772-1848 (Szántó Imre) | 725 |
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés | 725 |
A jobbágyok telken kívüli birtokai | 730 |
Pusztabérletek | 733 |
Csaba szerződéses (kontraktualista) jogállása | 738 |
A jobbágyság rétegeződése | 750 |
A legelőelkülönözési szerződés | 754 |
Az úrbéri örökváltsági szerződés | 760 |
A nem paraszti rétegek, a polgárosodás kezdetei 1848 előtt (Erdei Aranka) | 769 |
A birtoktalan nemesség csoportjai | 770 |
A helyi társadalom vezető rétegéhez tartozó honoráciorok, értelmiségiek | 777 |
Egyesületi, társasági élet | 782 |
A kereskedők helyzete | 784 |
Iparosok | 786 |
A zsidók gazdasági és társadalmi szerepe Csabán | 792 |
Népesedési viszonyok 1729-1849 (Kováts Zoltán) | 797 |
A népesség az első tömeges szlovák megtelepedés után | 797 |
A népességfejlődés a 18. században | 799 |
A népességfejlődés a 19. század első felében | 810 |
Térbeli rend első százada (Becsei József) | |
Békéscsaba tanyarendszerének kialakulása | 843 |
A zárt település fejlődése 1718-tól a 19. század közepéig | 849 |
Békéscsaba táji szerepkörének alakulása 1848-ig (Dövényi Zoltán) | 855 |