| A természeti környezet és változásai 1848 előtt (Rakonczai János) | 21 |
| A környezet természetes változásai | 22 |
| Felső-pleisztocén és holocén felszínfejlődés a malakofauna tükrében (Dr. Domokos Tamás) | 28 |
| Állatvilág (Réthy Zsigmond) | 33 |
| A természetes növényvilág változása a felsőpleisztocéntől (Kertész Éva) | 37 |
| Az ember szerepe a környezet átalakításában, 1848-ig (Rakonczai János) | 40 |
| A felszín átalakítása | 40 |
| A növényzet átalakítása (Kertész Éva) | 43 |
| Az állatvilág változása (Rakonczai János) | 45 |
| A kezdetektől a magyar honfoglalásig | |
| Bevezetés. A békéscsabai régészeti kutatások áttekintése (Jankovich B. Dénes) | 49 |
| Őskor (Nikolin Edit) | 63 |
| Újkőkor (I. e. 6000-2400) | 65 |
| Rézkor (I. e. 2400-1900) | 70 |
| Bronzkor (I. e. 1900-800) | 73 |
| Vaskor (I. e. 800- i. sz. 1. század eleje) | 83 |
| Népvándorláskor (Medgyesi Pál) | 88 |
| Kora római korszak | 88 |
| Késő római korszak | 95 |
| A gepida királyság kora | 103 |
| Az avarok kora | 107 |
| A 9. század | 118 |
| A magyar honfoglalástól a török kiűzéséig (Jankovich B. Dénes) | |
| A magyar honfoglalás | 147 |
| Tárgyi emlékek | 149 |
| Életmód, társadalom | 154 |
| Települések | 156 |
| Békés megye kialakulása; társadalmi és gazdasági fejlődés az Árpád-korban | 160 |
| Az Árpád-kori társadalom szerkezete | 163 |
| Gazdaság, települési rend | 164 |
| Középkori települések a mai Békéscsaba határában | 169 |
| Csaba | 169 |
| Fejérem | 178 |
| Gerencás | 179 |
| Gerla | 180 |
| Kecsen | 190 |
| Kerekegyháza | 190 |
| Ketesd | 192 |
| Kétsoprony | 192 |
| Mezőmegyer | 193 |
| Ölyved | 196 |
| Püski | 198 |
| Rotyma | 199 |
| Sikkony | 199 |
| Szentmiklós | 200 |
| Tolvaj | 201 |
| Vesze | 201 |
| Gazdasági fejlődés a késő középkorban a mohácsi vészig | 203 |
| A török hódoltság kora (Dávid Géza) | 207 |
| Csaba | 217 |
| Gerendás | 227 |
| Gerla | 231 |
| Kerekegyháza | 237 |
| Kétsoprony | 238 |
| Mezőmegyer | 241 |
| Ölyved | 245 |
| Püski | 248 |
| Szentmiklós | 250 |
| Vesze | 253 |
| Befejezés | 257 |
| Békéscsaba területének embertani leletei (Farkas Gyula - Marcsik Antónia - Szalai Ferenc) | 313 |
| Bevezetés | 313 |
| Történeti áttekintés | 314 |
| Vizsgálati anyag és módszer | 319 |
| Az egyes lelőhelyek csontvázainak részletes ismertetése | 321 |
| Békéscsaba - Gyógyszertári központ | 321 |
| Gyula - Fövenyes és fövenyes, Csőke-tanya | 326 |
| Gerlamonostora | 343 |
| Békéscsaba - Megyeri faluhely | 347 |
| Békéscsaba - Báthori utca 82, MÁV fűtőház | 354 |
| Mezőgazdasági szakiskola | 356 |
| Az eredmények összefoglalása | 357 |
| Csaba újratelepülése, társadalma, gazdasága, önkormányzata 1772-ig (Molnár Ambrus) | |
| A török kiűzésétől a szlovák telepesek megjelenéséig (1695-1715) | 385 |
| Csaba és környéke a 17. században | 385 |
| Kontinuitás a 16. és 17. századi lakosok között | 390 |
| Csaba látens lakossága 1704-1717 között | 393 |
| Kik voltak és hová lettek Csaba 1717-ben hivatalosan összeírt lakosai? | 405 |
| A szlovák betelepülés, a jobbágyvándorlás további folyamata a 18. század közepéig | 411 |
| A Csabára irányuló jobbágyvándorlás okai és előzményei | 411 |
| A telepítésszervezők (impopulátorok) és szerepük Csaba beépítésében | 417 |
| A helység intenzív benépesülésének első szakasza 1718-1723 | 422 |
| A benépesülés második szakasza: 1723-1735 | 437 |
| A csabaiak továbbköltözése | 440 |
| A csabai jobbágyok áttelepítése és szökése | 444 |
| A gazdaság, a társadalom, az önkormányzat a Mária Terézia-féle urbárium bevezetéséig | 457 |
| A falu helye és épületei az újjáéledés első évtizedeiben | 457 |
| A mezőgazdaság kialakulása és fejlődése az újjáéledt falu első négy évtizedében | 457 |
| Csaba népének társadalmi tagozódása | 496 |
| Adózási viszonyok | 499 |
| Önkormányzat, a község igazgatási szervezete | 510 |
| Kézműipar és kereskedelem 1772-ben | 515 |
| Csaba társadalma, gazdasága és önkormányzata 1772-1848 (Erdmann Gyula) | 521 |
| Csaba társadalma az urbáriumtól 1848-ig | 521 |
| A népesség | 521 |
| A népesség vallási megoszlása | 526 |
| A csabai társadalom szerkezete | 530 |
| Csaba mezőgazdasága | 563 |
| Határhasználat | 563 |
| Az állattartás | 602 |
| A kereskedelem | 612 |
| Ínséges évek, természeti csapások, járványok Csabán | 629 |
| A község, illetve a mezőváros igazgatása | 645 |
| Békéscsaba úrbéri viszonyai 1772-1848 (Szántó Imre) | 725 |
| A Mária Terézia-féle úrbérrendezés | 725 |
| A jobbágyok telken kívüli birtokai | 730 |
| Pusztabérletek | 733 |
| Csaba szerződéses (kontraktualista) jogállása | 738 |
| A jobbágyság rétegeződése | 750 |
| A legelőelkülönözési szerződés | 754 |
| Az úrbéri örökváltsági szerződés | 760 |
| A nem paraszti rétegek, a polgárosodás kezdetei 1848 előtt (Erdei Aranka) | 769 |
| A birtoktalan nemesség csoportjai | 770 |
| A helyi társadalom vezető rétegéhez tartozó honoráciorok, értelmiségiek | 777 |
| Egyesületi, társasági élet | 782 |
| A kereskedők helyzete | 784 |
| Iparosok | 786 |
| A zsidók gazdasági és társadalmi szerepe Csabán | 792 |
| Népesedési viszonyok 1729-1849 (Kováts Zoltán) | 797 |
| A népesség az első tömeges szlovák megtelepedés után | 797 |
| A népességfejlődés a 18. században | 799 |
| A népességfejlődés a 19. század első felében | 810 |
| Térbeli rend első százada (Becsei József) | |
| Békéscsaba tanyarendszerének kialakulása | 843 |
| A zárt település fejlődése 1718-tól a 19. század közepéig | 849 |
| Békéscsaba táji szerepkörének alakulása 1848-ig (Dövényi Zoltán) | 855 |