Előszó
»Ha nem tudod, mi történt légyen, minekelőtte születtél, gyermek vagy« - írta a »Magyar Századok« című nagy munkájának címlapján Virág Benedek, a nemzeti érzésének erejében és erős erkölcsi felfogásában felül nem múlható történetírónk.
Ez a gondolat elevenedik meg előttem, midőn Békéscsaba Monográfiáját kezembe veszem és szinte önkéntelenül tovább fűzöm a gondolatot és kimondom, hogy: aki nem ismeri városunk múltját és jelenét, az nem remélhet, nem bízhat annak jövőjében sem!
Pedig ma minden sikerünk leghatalmasabb biztosítéka a jövőbe vetett törhetetlen hit és bizalom! És ez a könyv erre tanít, hitünket erősíti, bizalmunkat acélozza!
Mert, aki Békéscsaba annaleseit lapozgatja, az olvashat-e mást ki az 1718-cal kezdődő 200 esztendő feljegyzéseiből, mint azt, hogy Békéscsaba a gyors egymásutánban következő vészek és csapások között is nőtt, fejlődött és erősödött és következtethet-e ebből másra, mint arra, hogy Békéscsaba jövendőjének sorsa meg van pecsételve, és pedig az Isteni gondviselés különös kegyelméből a boldogulás, a haladás és a fejlődés jegyében?
Milyen erős hitet és önbizalmat nyújtanak e feljegyzések!
Az 1718-ban alakult mai Csaba immár közel 50.000 lakost számlál!
A település első napjaiban sárból és vesszőfonásból készült kis imaháztól a ma is megcsodált monumentális »nagytemplomig« vezető 100 éves út szinte elképzelhetetlen haladást jelent!
Az 1845-ben megkötött örökváltság-szerződés a lakosságban rejlő őserő és szabadságszeretet bámulatos megnyilatkozása volt!
Ezeket és ilyeneket találunk összegyűjtve az előttünk fekvő munkában, amelynek olvasása lelkünket felüdíti és hitünket erősíti.
A multak képeit, amelyek büszke öntudattal töltenek el, követik a jelen leírásai híven, úgy, amint azt ma látjuk; szakszerűen csoportosítva, úgy hogy az unokák is valóságos és pontos képet alkothatnak maguknak városunkról és annak jelenlegi életéről.
Vissza