1.062.063

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950

Főispánok és alispánok

Szerző
Szerkesztő
Gyula
Kiadó: Békés Megyei Levéltár
Kiadás helye: Gyula
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 263 oldal
Sorozatcím: Közlemények Békés megye és környéke történetéből
Kötetszám: 8
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7239-38-3
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre

Az archontológia múltunk alapos megismerésének egyik nagyon fontos eszköze. Sajátos módszerei révén egy „emberközelibb"... Tovább

Előszó

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre

Az archontológia múltunk alapos megismerésének egyik nagyon fontos eszköze. Sajátos módszerei révén egy „emberközelibb" történelemszemlélet kialakítására nyújt lehetőséget. Az archontológia tárgyának definiálására több kiemelkedő levéltáros és történész is kísérletet tett: Ember Győző olyan levéltári forrástudományt látott benne., amely a jelentősebb kormányzati tisztségviselők személyének megállapításával foglalkozik, és eredményeit archontológiai névsorokban rögzíti. Székely Vera szerint az archontológia „az országos kormányzati szervek., a helyi közigazgatás, a pénzügyigazgatás, az egyházak tisztségviselőivel, az archonokkal (elsősorban hivatali pályafutásuk történetével) foglalkozó olyan történeti forrástudomány, amelynek célkitűzései önállóan, de alkalmasint más tudományágak keretein belül is megvalósíthatók". Havassy Péter úgy látja., hogy „az archontológia valamilyen világi vagy egyházi intézmény élén álló, vagy személyzetéhez tartozó tisztségviselők kilétének és működési idejének megállapításával foglalkozó történeti segédtudomány". A magyar archontológia jeles művelője, Fallenbüchl Zoltán meghatározása értelmében „a történettudománynak az az ága, mely a tisztség- és hivatalviselőkkel foglalkozik". A történeti segédtudományok közé, a kormányzat- és igazgatástörténet mellé sorolta, amit később helyesbített, arra figyelmeztetve, hogy önálló történelmi diszciplínaként is megállja a helyét, ezért utóbb pontosabbnak vélte „történeti társtudomány"- ként való megjelölését.6 Engel Pál határozottan elutasította azt a szemléletet, amely a történeti segédtudományok között tárgyalja az archontológiát, hiszen ezekkel ellentétben nincs sajátos tárgya (ez éppen a történetkutatói munka kapcsán jön létre), ahogy rá jellemző terminológiával és módszertannal sem bír. Vissza

Tartalom

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre 7
Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból 18
Békés vármegye újjászervezése, a restauratiók sora 18
A főispáni beiktatásokról 24
A legkorábbi installatiók 25
„A szokott Installatiotul Kegyelmesen feloldoztatik..." 27
„Békés megye' örömünnepe..." 30
Beiktatások 1848 után 38
Egyre sűrűsödő beiktatások 39
„Méltóztassék [...] arcképét lefestetni s nekünk megküldeni..." 45
Békés vármegye főispánjai (1699-1950) 49
Békés vármegye alispánjai (1715-1950) 51
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok 53
Felhasznált irodalom 226
Felhasznált levéltári források 241
Rövidítésjegyzék 245
Személynévmutató 247

Héjja Julianna Erika

Héjja Julianna Erika műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Héjja Julianna Erika könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem