Békés megye kunhalmai

Előszó

Talán elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy Békés megye az elmúlt negyed században a hazai természetvédelem egyik legmeghatározóbb "bástyája" volt, - s jelen kiadvány is mutatja továbbra is az maradt.
Pedig igen furcsa a természetvédelem harcmezeje: az eredményesen megvívott harcok gyakran maradnak dicsérő szavak nélkül, s harcosoknak éppen egy-egy elvesztett csata után kell szavukat hallatni. A kézben tartott kiadvány azonban jó alkalom arra, hogy a sikerekre és a kudarcokra is emlékezzünk.
Nem előzmények nélküli ugyan, de az első látványos, eredményekben gazdag időszaknak talán az 1970-es évek második felét tekinthetjük: ekkor jelentek meg a Természetvédelmi évkönyvek első kötetei, s jelentős területek védetté nyilvánítására került sor. Sok jelentős esemény után külön kiemelést érdemel az 1988-ra körvonalazódó Békés megye "Környezetvédelmi modell megye programja". Ezt a győzelemre álló csatát azonban a rendszerváltást követő igazgatási és hatásköri változások megszakították. (A helyes törekvéseket mutatja, hogy a Környezetvédelmi Törvény nyomán napjainkban "kezdődhetnek" el hasonló munkálatok - némileg kedvezőtlenebb igazgatási struktúrában.)
Fontos eseménynek tekinthető a Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület megalakulása az 1990-es évek elején. Ez a mozgalom bebizonyította, hogy a természetvédelem ügye nem áll meg az egyének szintjén, hiszen számos önkormányzat és intézmény is már alapítóként belépett a szervezetbe, s a célt - ha lassabban is a vártnál - de sikerült elérni (a Nemzeti Park megalakítására 1996. januárjában került sor). E mozgalomnak is szerepe volt abban, hogy miközben országosan - a privatizáció miatt - jelentős teret veszített a természetvédelem, Békés megyében látványosan szaporodtak a védett értékek. Ilyen előzmények után az sem volt véletlen, hogy ez a megye kezdeményezte a kunhalmok védelmében tartandó tanácskozást hat alföldi megye részvételével (1994. november 23-án).
S amiben akkor csak a legoptimistábbak reménykedtek, a tanácskozás ajánlásai szinte hiánytalanul beépültek a Természetvédelmi Törvénybe, példát mutatva arra, hogy a megalapozott "alulról jövő kezdeményezések" nincsenek eleve kudarcra ítélve. A következő feladat az elismertetett értékek megőrzése, megismertetése.
A kunhalmok (kurgánok) nagyobb része mesterséges eredetű, mára mégis tájképi jelentőségűek az Alföldön. Az elmúlt évtizedekben azonban számuk az oktalan pusztítások nyomán jelentősen csökkent. Ma már védi "őket" a törvény. De ez akkor lehet csak igazán hatékony, ha az átlag polgár is lát bennük értéket. Ezt a célt szolgálja a jelen kiadvány is - egyfajta leltárt adva a békési táj szeretetével. Vissza