Békés megye 1956-ban I. (töredék)

Fülszöveg

Az 1956-os forradalom történetének hazai kutatása intenzíven 1990 után indulhatott meg. Az első lépés a dokumentumok összegyűjtése, rendezése volt, s csak ezután kezdődhetett meg a történészi munka.
A Békés Megyei Levéltárban a '90-es évek közepén Erdmann Gyula látott hozzá a forradalom helyi történetének kutatásához. Több mint tízéves forrásfeltáró munkájának eredményeként született meg a Békés megye 1956-os történetét bemutató háromkötetes forráskiadvány. E sorozat nyitó darabja a forradalom 50. évfordulójára megjelenő első kötet.
A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az iratokat. E kötet az almáskamarási eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a békéscsabai forrásokkal zárul. Az egy-egy járás, illetve a megye egészét érintő források a járási, illetve megyeszékhely dokumentumai után következnek, azaz a Békés megye egészére vonatkozó iratokat ebben a kötetben közöljük.
A szerkesztő arra törekedett, hogy a... Tovább

Fülszöveg

Az 1956-os forradalom történetének hazai kutatása intenzíven 1990 után indulhatott meg. Az első lépés a dokumentumok összegyűjtése, rendezése volt, s csak ezután kezdődhetett meg a történészi munka.
A Békés Megyei Levéltárban a '90-es évek közepén Erdmann Gyula látott hozzá a forradalom helyi történetének kutatásához. Több mint tízéves forrásfeltáró munkájának eredményeként született meg a Békés megye 1956-os történetét bemutató háromkötetes forráskiadvány. E sorozat nyitó darabja a forradalom 50. évfordulójára megjelenő első kötet.
A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az iratokat. E kötet az almáskamarási eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a békéscsabai forrásokkal zárul. Az egy-egy járás, illetve a megye egészét érintő források a járási, illetve megyeszékhely dokumentumai után következnek, azaz a Békés megye egészére vonatkozó iratokat ebben a kötetben közöljük.
A szerkesztő arra törekedett, hogy a közölt források minél pontosabban és minél több szempontból mutassák be, hogy Békés megyében és a megye településein mi történt 1956 októberében és a forradalom leverését követően. Éppen ezért a forradalom heteiben keletkezett dokumentumok - forradalmi bizottsági jegyzőkönyvek, jelentések, röplapok - mellett közli a megtorlás időszakában lezajlott perekben született vádiratok és ítéletek szövegét is. A kötetben megtaláljuk az 1956. november 4-ét követően felállított párt-, igazgatási és fegyveres szervek forradalommal kapcsolatos jelentéseit. Az egymást kiegészítő források alapján a könyv olvasója igen árnyalt képet kaphat mind a forradalomról, mind a megtorlás időszakáról. A kötetbe válogatott legkésőbbi dokumentum 1960-ban keletkezett. Az olvasó eligazodását Békés megye 1956-os történetét bemutató terjedelmes bevezető tanulmány segíti.
A könyv összeállítója és szerkesztője, Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Gazdag publikációs tevékenységéből kiemelkednek a reformkor történetének fontos kérdéseiről írott tanulmányai és könyvei, valamint az 1950-es évek mezőgazdaság-politikájáról, a beszolgáltatás rendszeréről szóló monográfiája.
A Békés Megyei Levéltár 2006-ban jelentette meg 1956-os forráskiadvány-sorozatának első darabját. Az 1956-os forradalom történetét bemutató terjedelmes dokumentumkötetek több mint tízéves kutatómunka nyomán születtek meg.
A forráskiadványban Békés megye településeinek ábécé sorrendjében, azon belül pedig időrendben közöljük az egyes iratokat. A kétkötetes második rész a békéssámsoni eseményeket felidéző dokumentumokkal indul és a gyulai forrásokkal zárul. Ebben a részben találhatóak a fórradalom békéssámsoni, békésszentandrási, bélmegyeri, biharugrai, bu-csai, csabacsüdi, csanádapácai, csárdaszállási, csorvási, dévaványai, dobozi, dombegyházi, dombiratosi, ecsegfalvi, eleki, endrődi, füzesgyarmati, gádoros!, gerendást, geszti, gyomai, valamint gyulai és gyulavári dokumentumai. Az egy-egy járás egészét érintő források a járási székhely iratai után következnek, azaz a második részben a gyomai és gyulai járás forradalmi eseményeit rögzítő dokumentumok olvashatóak.
A szerkesztő arra törekedett, hogy a közölt források minél pontosabban és minél több szempontból mutassák be, hogy Békés megyében és a megye településein mi történt 1956 októberében és a forradalom leverését követően. Éppen ezért a forradalom heteiben keletkezett dokumentumok - forradalmi bizottsági, munkástanácsi jegyzőkönyvek, jelentések, röplapok - mellett közli a megtorlás időszakában lezajlott perekben született vádiratok és ítéletek szövegét és a periratok más részleteit is. A könyvben az olvasó megtalálja az 1956. november 4-ét követően felállított párt-, igazgatási és fegyveres szervek forradalommal kapcsolatos jelentéseit és adatgyűjtéseit, de vannak a kötetben besúgói jelentések is. Az egymást kiegészítő források alapján a könyv olvasója igen árnyalt képet kaphat mind a forradalom, mind a megtorlás időszakáról.
A forráskiadvány összeállítója és szerkesztője Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Gazdag publikációs tevékenységéből kiemelkednek a reformkor fontos kérdéseiről írott tanulmányai és könyvei, valamint az 1950-es évek mezőgazdaság-politikájáról, a beszolgáltatás rendszeréről szóló monográfiája. Vissza