Előszó
Részlet a könyvből:
I. FEJEZET, melyben feltámad a bosszú gondolata.
Mary heves vágtatással közeledett a farm felé.
A déli nap erősen tűzött, és Mary arca, a nagy, széles védő kalap ellenére...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
I. FEJEZET, melyben feltámad a bosszú gondolata.
Mary heves vágtatással közeledett a farm felé.
A déli nap erősen tűzött, és Mary arca, a nagy, széles védő kalap ellenére is- pirosra gyúlt ebben a tikkasztó hőségben. Pedig ruházata eléggé alkalmazkodott az időjáráshoz. Puha fekete félcipő, hosszú fehér harisnya, egy fekete lovaglónadrág és fehér ingblúz, mely szabadon engedte nyakát. Szakasztott olyan volt, mint egy férfi - mint a közeli ültetvényesek bármelyike - mikor szemleútjárói így hazatért. Kezéből a bot, övéből a revolver sem hiányzott.
Férfimunkát is végzett. Apja közel négy éve, hogy meghalt, és Maryre hagyta rengeteg uradalmait. Mary akkor alig tizenhét éves volt, de máris rátermett a munkára, amit végeznie kellett. Olyan rend és fegyelem volt a kávé és tea ültetvényeken, nem mintha egy leány, hanem egy regiment férfi ügyelne minden egyes tealevélre, vagy kávébogyóra. A kínai munkások, kétrét hajoltak meg előtte és ájtatos szemekkel néztek fel rá, és feketéi még a ruhája szegélyét is megcsókolták nagy alázatosságukban.
Most is, hogy hazaért, hárman szaladtak eléje. A lovász, aki lesegítette a lóról és vitte a pompás állatot az istálló felé, a komornája Marjorie, aki rendelkezéseit várta, aztán egy gyapjas hajú fekete szobalány Meggy, akin olyan furcsán festett a fehér bóbita és aki egy ezüsttálcán hűsítő italt nyújtott úrnője felé.
Vissza