kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Helikon |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 193 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 21 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
Aragon és Befejezetlen regénye | 5 |
Elémbe állt az Újhídon | 21 |
Gyönyörű fiatalság | |
Be sok időbe telt hogy mindent jól megértsek | 27 |
A merész | |
Ó Margaréta Mária Magdolna | 35 |
Nagy égi hajsza hol futnak a fellegek | 37 |
1917-es korosztály | |
Magányosság fátyla födött be | 41 |
Zárójel 1956 | |
És ha nem mondanám tovább e rég elmúlt históriát | 47 |
Ó a vers megtörik a kezem közt... | 49 |
Gyerünk Szedd össze szíved... | 53 |
A háború és ami utána jött | |
Kúsza árny-alakok fázósan toporogva | 57 |
De mindez tán igaz se volt a rákövetkezőkkel együtt | 60 |
Az ujjak közt oly gyorsan elpereg | 63 |
Kézen fogtak a szavak | |
Soká maradtam ott egy Vittel-mentha mellett | 69 |
Itt kezdődik nagy éjszakája a szavaknak | 72 |
Képek nélkül csak úgy szeretnék szólni róla | 75 |
Az "élet" szó | |
Hallom a halk nyári esőt a fűzek nedves hajzatában | 81 |
A "szerelem" szó | |
Londonban egy este | 91 |
Málhák Hotel-szobák Így fut a fut fut konokon | 93 |
A szó ami nem szerelem | |
Zúgó vén kontinens Zsibongó sziklafok | 99 |
Itala Mea | |
Carpaccio édes hölgyei elbűvölten lanyha-restek | 105 |
Dalommal az időt ölöm | 111 |
Párizs húsz év után | |
Ismeritek az elmosódó esteket | 111 |
Emlékeznek mit írt Londonról szólva Shelley | 122 |
A szerelem nem puszta szó | |
Mikor rám leltél olyan voltam mint kivetett kavics a parton | 127 |
Mögöttem túl sok a csőd bukás füstbe ment terv | 129 |
A mi életünk | |
Együtt ültünk mindannyian a Gendrikov pereulokban | 133 |
Poros Odessza... | 137 |
Azelőtt mintha nem tartozna semmi ránk | 139 |
Mit Hogy Hol is van ez | 141 |
Eltépett lapok | |
És így magától véget ér regényem | 149 |
Oime il bel viso oime il soave sguardo | 150 |
Volt idő hogy ha felneszelt | 152 |
Mikor már nem volt semmi kétség | 153 |
Ó negyvennégy augusztusa | 154 |
A tavasz ára | |
Az egész nagy havas ég felszakad | 157 |
Moszkvai éjszaka | |
Ó be különös is saját nyomunkban menni | 165 |
Mennyit bolyongtam itt a jövendőn merengve | 168 |
Próza Elzáról és a boldogságról | |
Mint sulykoló amit a kékítőbe hagytak | 175 |
Jegyzetek | 179 |