Üdvözlet Zalaegerszegről régi képeslapokon

Előszó

A múlt hiteles megismerésének vágya egyidős az emberiséggel. A krónikások, festők, írók hírt is adnak nekünk eltűnt korok embereiről, eseményeiről. Tudósításaik, eposzaik, regényeik vagy festményeik azonban csak az akkori valóság egy-egy részletét, hangulatát képesek elénk varázsolni. Még így sem biztos, hogy az az esemény ott, akkor és úgy történt, hiszen még a történetírói objektivitást is befolyásolja a szerző környezete, személye, társadalmi helye, viszonya a hatalomhoz. Ki ne vágyott volna arra, hogy torzítás nélküli, hiteles képet lásson a szigetváriak hősies küzdelméről? Kit ne érdekelne a Pilvaxban izgatottan sürgő-forgó Vasvári és Petőfi arca, mozdulata? Ki ne szeretné látni az ókori Athén mindennapi életét? Milyen hatással van ránk a sok idealizált festmény mellett az egyetlen, valóságos, több mint 150 éves Petőfi dagerrotypia, amely minden „szerzői" szándék nélkül megismerhető közelségbe hozza a költőt. A múlt valóságos megismeréséhez,a jelen megörökítéséhez a technika fejlődése nyújtott segítséget. A képrögzítés több mint másfélszáz éves felfedezése óta igazabb képet alkothatunk az eseményekről. A megörökítés szándékát követte a másokkal való megismertetés gondolata. A nyomdatechnika gyors fejlődése a múlt század második felében lehetővé tette a nagy példányszámú sokszorosítást. így valósággá vált, hogy mindennapi életünk, szűkebb környezetünk is megörökítésre került. A Kovács házaspár albuma képeslapokkal vall Zalaegerszegről, a város múltjáról. A tematikusan elrendezett gyűjtemény egyes darabjai a város ma is jellegzetes utcáinak, tereinek - Csány tér, Kazinczy tér - meghatározó épületeit ábrázolják. Az első képeslap 1898-ból származik, s 1940-ig követhetjük az akkor még kisváros, Zalaegerszeg változását. Örül a zalaegerszegi szíve, hogy a város arculatát meghatározó épületek ma is állnak, az Arany Bárány, amely mellett hajdan Gábor Miklós édesapjának mozija működött, a Kazinczy tér 1. sz. ház, ahonnan Keresztury Dezső édesapja figyelhette fia harangkötélen bemutatott „kunsztjait". A képek nem csak a megörökített utcák, terek, épületek miatt fontosak, hanem azért is, mert a város hangulatát, mindennapjainak életét is sugározzák. A lapokon olvasható írás olyan intimitásokat árul el, amely a történelmi könyvekben nem olvasható. Örömmel ajánlom hát lapozgatásra a város színes múltját megörökítő könyvet minden, a szülőhelyére büszke zalaegerszeginek, s a másutt élőknek is, hogy megismerjék a város múltját, és értékelni tudják jelenét.
Bogár Imre Vissza