Általános útmutatás balesetek megelőzésére

Előszó

Az emberi élet sohasem lesz ment a véletlen esélyektől. A gazdasági és ipari munkában, különösen a gépek körül, ezernyi baleset lehetősége környékezi az embert. A gyári ipar első föllendülése korszakában, míg a gépek veszedelmeit és kezelését nem tanulták ki eléggé, megdöbbentő sok baleset érte a munkásokat. Fokozzák a baleseti veszélyeket a gyorsabb közeledési eszközök, az új és új vegyiszerek, gázok, robbanó eszközök föltalálása és igénybevétele.
Aki nem a tőkéjéből, hanem a két keze munkájából él, arra különös súllyal nehezedik a baleset: nemcsak költségbe sodorja sérülésének a gyógyítása, munkabírásának a visszaszerzése, hanem addig a keresetképessége is szünetel, maga és családja nélkülözésnek van kitéve. Az emberi szolidaritás hazájában, Angolországban, a kézművesek már évszázadokkal ezelőtt külön egyesületeket alapítottak avégből, hogy rendszeres heti adományaikkal támogassák keresetképtelenné vált társukat és családját. A közfelfogás felismerte és mindinkább a társadalmi élet egyik követelményének tekintette a baleseti sérültekről való gondoskodást. A XIX. század folyamán a gyáripar kifejlődésével úgy Angol-, mint Németországban a törvényhozás a munkaadó szavatosságát állapította meg az üzemi baleset érte munkás gyógyítására és anyagi támogatására nézve, ha a gyár vagy a műhely berendezésében vagy a munkarendben lehetett a balesetnek az okát keresni. Temérdek per támadt annak a vitatásából, nem a munkás gondatlansága, vigyázatlansága okozta-e a balesetet. Biztosító vállalatok is keletkeztek, amelyek tapasztalati alapon kiszámított dij-átalányért magukra vállalták a balesetből folyó anyagi kötelezettséget. Vissza