Bécsi emlék

Előszó

Bécset megismerni - a legcsábítóbb feladatok egyike, amit csak az utazó Európában maga elé tűzhet. Sokarcúsága, látnivalói, rejtett titkai, egész atmoszférája olyan varázst kölcsönöz Bécsnek, amely alól a látogató aligha vonhatja ki magát. Bécs arculatát - Európa szívében elfoglalt politikai és földrajzi helyzete folytán - ősidők óta a legkülönbözőbb hatások formálták, alakították. Etnikai és kulturális, politikai és társadalmi áramlatok ütköztek vagy éppen olvadtak itt össze, futottak zátonyra vagy gyűrűztek innen tovább a világ minden égtája felé. Hogy megtudjuk, mi formálta Bécset olyanná, amilyennek ma ismerjük, s mi minden indult ki innen, ami meghatározó volt a világ folyására, vessünk egy pillantást a múltba. Bécs Európa fővárosai közül az egyik legrégebbi település. Már évszázadokkal időszámításunk előtt éltek itt kelta törzsek. A rómaiak a Krisztus utáni első században alapítottak itt Vindobona néven erődítménnyel védett települést, amely egészen a népvándorlás koráig fontos szerepet töltött be a Római Birodalom védőfala, a „limes" által határolt területen. „Wenia" néven (amelynek eredete egyébként mindmáig tisztázatlan) először az i. sz. 881 -bői származó Salzburgi Krónika (Salzburger Annales) említi a várost. A Babenberg-dinasztia, Ausztria első uralkodóháza 1155-ben választotta székhelyéül az 1137-ben első ízben városként említett Bécset. A város első jelentősebb kiépítésére V., majd VI. (Dicsőséges) Lipót uralkodása alatt került sor. Ennek anyagi fedezetéül elsősorban az az egymillió márkás váltságdíj szolgált, amelyet az angolok a Babenbergek által foglyul ejtett királyuk, Oroszlánszívű Richárd szabadon bocsátásáért fizettek. Miután az utolsó Babenberg-házi uralkodó 1246-ban a magyarok elleni harcok során elesett, nemsokára a cseh Przemysl-dinasztiához tartozó II. Ottokár ragadta magához az Ausztria fölötti hatalmat, amelytől végül is I Habsburg Rudolf fosztotta meg 1278-ban, a dürnkruti csatában. Vissza