Bécs

Fülszöveg

"Fel Bécsbe": évszázadok óta utazunk. Az, hogy "fel", részint annyit jelentett, hogy a Duna folyásával ellenkező irányba, részint pedig, hogy a birodalom, utóbb a Monarchia fővárosában. De "fel Bécsnek", azaz Bécs ellen is indultok nemegyszer: a kalandozó magyarok, Mátyás fekete serege, Rákóczi kurucai, s utoljára az 1848-1849-es forradalmi hadak. A portyázások emlékéről regél mind a mai napig a gyönyörű Mari am gestade (Lépcsős Szűz Mária-templom) falára kitett történeti leírás, Mátyás bécsi uralkodásának idején épült meg a Stephansdom (Szt. István-székesegyház) magyar nemzeti színekben ragyogó teteje, kuruc lovasok égették fel a peremvárosok nem egy kastélyát. A szabadságharcos sereg már csak Schwechat alá (a mai bécsi repülőtér területéig (jutott el, miközben a város falain belül várták a forradalmi légiók, hogy egyesült erővel küzdjenek tovább a gyűlölt Habsburg-uralom ellen.
Mégis: Bécs, mint nyugati turistaútjaink első állomása, afféle "tranzit-város" lett a mai magyarok szemében. Végigszaladnak a Mariahilfer Strassén, az áruházak utcáján, és megállapítják, hogy olyan, mint a Rákóczi út, csak nagyobb, bekukkantanak a Karntner Strassére, és azt látják, hogy olyan, mint a Váci utca, csak fényesebb, sétálgatnak egy Ring-szakaszon, és már kész is a véleményük: olyan, mint a Nagykörút, csakhát - persze - monumentálisabb... Márpedig Bécs a sietős turista előtt nem tárulkozik fel, műemléki és természeti szépségei sokkal rejtettebbek.
Ez a könyv arra szeretné az újmódi kalandozó magyarokat, hogy ismerkedjenek meg Béccsel. Annál is inkább, mert az osztrák fővárosban járva a magyar történelem évszázadaiba is behatolunk. Vissza