1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Tenger 1918.

Népszerű tengerészeti és tudományos havi folyóirat/A Magyar Adria Egyesület közlönye - VIII. évfolyam

Szerző
Budapest
Kiadó: "Élet" Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság-Magyar Adria Egyesület
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 316 oldal
Sorozatcím: A Tenger
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Nyomatta az "Élet" irodalmi és nyomda részvénytárs., Budapest. A címlapok hiánya miatt az egyes lapszámok nem beazonosíthatók. Főszerkesztő: Gonda Béla a Magyar Adria Egyesület elnöke, felelős szerkesztő: Dr. Prinz Gyula a Magyar Adria Egyesület főtitkára.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A DÉLSZLÁVOK ÉS A TENGER.
Irta: Dr. NEMETH JÓZSEF min. tanácsos.
Ezt a kifejezést, hogy: délszláv, nem szívesen használjuk. Mert nem természetes, valóságot, realitást... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

A DÉLSZLÁVOK ÉS A TENGER.
Irta: Dr. NEMETH JÓZSEF min. tanácsos.
Ezt a kifejezést, hogy: délszláv, nem szívesen használjuk. Mert nem természetes, valóságot, realitást kifejező nyelvi fejlemény, nem fejez ki egységes nemzeti vagy állami fogalmat. Hanem irántunk ellenséges politikai agitáció szülöttje, mely elsősorban azt akarja kifejezni, hogy a horvátok, szerbek és szlovének, mint a nagy tömegű szláv népek politikai törekvéseinek Magyarországtól és Ausztriától délre lakó osztályosai, együttesen nagy erőt képviselnek s ez az erő is ellenünk tör. Magyarország és Ausztria területének csonkításával külön államban akarja egyesíteni a horvátokat, szerbeket és szlovéneket. Tehát monarchiaellenes aspirációi nemcsak a szárazföldre, de a tengerre is kiterjednek. Ezek az aspirációk ma ugyan még csak tervek, óhajok, részben politikai pártprogrammok, mint az úgynevezett délszlávok egyesítése általában. Mivel azonban az új idők politikai divatja - főleg az angol-orosz-francia befolyás alatt - meghonosította a délszláv kifejezést a politikai, néprajzi és geográfiai irodalomban, mink is használjuk. Főleg azért, hogy rámutassunk lehetetlen voltára. A cimen kívül ugyanis nincs módunkban továbbra is gyűjtőnévként használni. Hanem külön kell szólanunk a horvát és szerb tengeri aspirációkról, melyek a Magyarország és Ausztria által tényleg birtokolt, Olaszország által pedig igényelt adriai partrészekre vonatkoznak. Vissza

Tartalom

I. Értekezések.
Beck Zoltán: Fiume mint ipari gócpont 217
Behyna Miklós: Az olajfa és olajtermelés 278
Brunner Vilmos: A drótnélküli távíró
térfoglalása és a szikratávíró világhálózati terve 221
Brunner Vilmos: Az International Mercantile Marine Company fejlődése.
Az angol-amerikai hajózási tröszt 301
Dr. Domanovszky Sándor: Duna-feketetengeri hajózásunk múltjáról ... 161
Dr. Fodor Ferenc: A duna-feketetengeri közlekedési vonal - ... - 67
Gonda László: Bulgária tengeri kikötői
és Küstendse___ ___ ___ ___ ___ ___246
Dr. Hollendonner Ferenc: A paratölgy
elterjedése ___ ... ... 275
Kankovszky Ede: Dunai hajórajunk a világháborúban ... ... ... 122
h. Lányai Elememé: Dalmácia ___ ... 105
Dr. Moesz Gusztáv: A Sargasso tenger 6
Dr. Németh József: A délszlávok és a tenger______ ... ___ ... ... 1
Dr. Okolicsányi László: Haditengerészetünk magatartása a világháborúban 20
Dr. Prinz Gyula: A magyar tengeri hajózás alapfeltétele ... ... ... „_ 109
Dr. Réthly Antal: Az 1867. évi raguzai földrengés ___ 250
Dr. Rónay Tibor: A vitorla és kezelése 52
Dr. Rónay Tibor: A vitorlázás 195
Dr. Rónay Tibor: Hajókázás vitorlával 230
Dr. Szabó László: Tengerfehérvár ... 41
Dr. Vadász Elemér: A tengerek ősi állapotáról 184
Egy tengerkutató munkája a mult század közepén 298
Jövőnk 273
II. Kisebb közlemények.
Dr. Csekey István: A pragmatika szankció Fiúméban - - - - - 255
A központi hatalmak érdekei a ten-
geren ___ - - - - - - - 30
Magyarország tengeri érdekei ... - 82
Külkereskedelmünk és tengerhajózásunk ... - - - - - - 265
Tengerészeti osztály a horvát kormánynál 214
Új szabad kikötők Svédországban ___ 212
A norvég kereskedelmi flottáról és
hajóépítésről ... - - - - 261
Dánia kereskedelmi flottája ... ... - 83
Hollandia tengerhajózása a háborúban 84
A francia kereskedelmi tengerészetről 264
Svájc kapcsolata a tengerrel ___ ___ 81
Olaszorország hajótérhiánya... ___ ___ 36
Új olasz hajózási vállalat ___ „_ 264
A török tengerhajózási társaságokról 143
Stambuli kikötő kibővítése ... ___ 267
A Boszporusz-alagút ... ___ 266
Oroszország kereskedelmi flottája ... 82
Odessza tengeri forgalmáról... ___ 212
Braila, Galaz és Konstanza ___ ___ ___ 148
A feketetengeri hajózás helyzete 258
A japán hajózási érdekek kiterjesztése 262
A japán hajók melletti „maru" szók jelentése _79
A Magyar Folyam- és Tengerhajózási
R.-T. hajójáratai ___ ___ ___ 86
A Magyar Keleti Tengerhajózási R.-T. 145
A Vaskapu a háborúban... ___ ... ______79
Rajna-Duna-Levante ... ... ___ - 87
A dunai hajózás fejlesztése ___ - 140
A Duna Közép-Európának gazdasági ütőere 145
A Dunatorkolat szabadsága 146
A duna-feketetengeri hajózás gyermekkorából - - - 147
A modern tengeri világforgalom és
hajóépítő technika aktuális problémái ___ - - - - ___ 32
Új hajógyárak Svédországban motorhajók építésére ___ 37
Az olaszok pusztítása a monfalconei
hajógyárban és újabb osztrák hajógyár-alapítások 139
Vasbeton-hajók ------------------209
A spanyol hajóépítőiparról ___ ___ ___ 211
Az Egyesült Államok hajóépítkezései
békében és háborúban ___ ___ ___ 259
A tengeri fuvardíjak emelkedése ___ 38
Légtávíró Kalifornia és Japán között 80
Nigéria szénkikőtője _ ___ ___ ___ 267
Haditengerészeti kiállítás Budapesten 39
Haditengerészetünk új vezetői ___ ___ 77
A Szent István csatahajó elsülyesztése 207
Az ántánt vesztesége hadihajókban___ 37
Védekezés a tengeralattjárók támadása ellen 138
Tengeri halászatunk fejlesztése ___ 214
Bálnavadászat, a Tirreni-tengeren ___ 306
Leidenfrost, A dalmát szirtek kutatása 269
Leidenfrost, A Csendes-óceán tanulmányozása 90
A nemzetközi tengerkutatás 310
Uszó laboratórium ___ ___ ___ ___ 309
A tenger és talajvíz kapcsolatáról ___ 38
A tengeri só kitermelése „_ ___ ___ 305
A baryt előfordulása a tengerfenék üledékében ___ ___ - 307
Közép Dalmácia forrásvizeiről ___ ___ 137
Peary felfedezései - -. - - - 209
A Balkán és a tenger ___ _ 264
Az albán partvidék ___ - - - 267
A Dardanellák felépítése és tájképéről 148
Sztambul földrajzi helyzetének előnyei 2o7
Imbrosz szigetének kikutatása - - 147
A Jomfrue-szigetek - - - 269
A Zsolna-fiumei fővasút - 141
A Murman-vasút__________________266
Marokkó vasutai ... ___ ... ___ ___ ___ 80
Sanghai ------------------------213
Tengeralatti vulkánok és az angolnaivadékok ___ ___ 308
Dr. Vángel Jenő _______________ 38
A Zuider-tó kiszárítása ___ ___ ___ ___ 309
Tengeri moszat a gyapot pótlására _„ 311
Az Adria idegenforgalma a háború után ___ 35
A bajor Csatorna-egyesület jubileuma 81
A magyarországi régi csatornatervekről 266
Olasz irodalmi aknamunka 147
Angliának a Földközi-tengerre kiterjesztett hatalmáról 265
A Dunagőzhajózási Társaság hajójáratai 86
Tengeri utazás a középkorban ___ ... 256
Tuniszi széntelepek ___ ___ ... ___ ... 83
Helynevek írásmódja___ ______ ... ... 148
Egyesületi ügyek______ 94, 150, 214, 312
Igazgatótanács ___ ___ ___ ___ ___ 150, 315
Állattani szakosztály ___ 95
Földrajzi szakosztály ___ ___ _„ ___ - 94
A Tengerkutató Bizottság megalakulása 39
Tengerkutató, kiránduló és iskolahajónk ___ - - 215
A tengerészeti műszaki osztály alakuló ülése 99
A tengerészeti műszaki osztály működési programmja ___ - - 214
A M. A. E. helyicsoportjainak ügyrendje - - - - - - --- 103
Egyesületünk pécsi helyicsoportja - 187
Kankovszky Ede előadása - 40
Kankovszky Ede felolvasása- - 154
Dr. Rónay Tibor felolvasásai - - 155
Az egyesület új tagjai -- -
Irodalmi szemle - - - 87, 145, 264
Könyvismertetések és bírálatok 92, 148, 269
Dr. W. Eckardt, Die Ursachen der
jahreszeitlichen Regenfälle im Mittelmeergebiet. (Ism.)---------- 92
Escher, Triest und seine Aufgaben in
Rahmnen der österreichischen Volkswirtschaft. (Ism.) - 148
Frankfurter, Österreichs Seeinteressen 268
Gentilizza, Il presente e l'avenire della
Dalmazia e della sua splendida riviera. (Ism.)___ ___ ______ ___ 149
Müller, Die wirtschaftliche Bedeutung
der Bagdadbahn. (Ism.) ___ ___ ___ 149
Risoff, Die Bulgaren in ihren histori
schen, ethnographischen und politischen Grenzen. (Ism.)___ ___ 270
Samassa, Die österreichische Handelsschiffahrt u. das Binnenland. (Ism.) 268
Unterstadt, Die Adria Frage. (Ism.) 267
Die französische Volkswirtschaft im
Institut für Balkan- und Orientforschung. (Ism.) ___ ___ ___ ___ ___ 81
Kriegsverlust und Ersatz der norvegischen Handelsflotte (Ism.) ___ ___ 268
The great need of ships. (Ism.) 268
Almanach für die k. u. k. Kriegsmarine 1918. (Ism.) _____________ 272
Taschenbuch der Kriegsflotten. (Ismertetés) ___ ___ ___ ___ 272
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem