A feketeszázak

Fülszöveg

Bebesi György Phd pécsi történész azt a címet is adhatta volna könyvének, hogy "az ismeretlen feketeszázak". Ő ugyanis az első kutató, aki magyar nyelven komoly tudományos felkészültséggel és hozzáértéssel bemutatja a 19-20. század fordulóján létrejött protofasiszta tömegmozgalmat, a modern szélsőjobboldal egyik legelső inkarnációját. A szervezet- és ideológiatörténeti szempontból is rendkívül gazdag munka folytatása annak a kutatói és szellemi hagyománynak, amelyet a Magyar Ruszisztikai Intézet és az ELTE Ruszisztikai Központ 1989-től ápol. A tárgyszerű, levéltári forrásokra épülő elfogulatlan kutatás sok új momentumot mutat meg a cárizmus önkéntes "védőszentjeinek" pogrom-kultúrájából, populista-romantikus szellemiségéből. A könyv egyik különösen érdekes - és sajnálatosan aktuális - fejezete a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveit elemzi. A szerző érthetővé teszi, hogy a feketeszázak miért és miképpen válhattak a szociáldemokrácia, a liberalizmus és egyáltalán mindenfajta demokrácia katonailag és politikailag is leginkább szervezett, legkövetkezetesebb ellenfelévé Oroszországban. A feketeszázak nélkül az oroszországi polgárháború fehérgárdista erői sem képzelhetők el, a mozgalom vezetői, képviselői mindenütt felbukkantak a későbbiekben is, ahol a szélsőjobboldalnak Oroszországban (és részben határain kívül) mondanivalója lehetett. Ha különböző, nemzetileg sajátos formákban is, de eleven ez a szélsőjobboldali hagyomány szerte Európában, ezért történeti tanulmányozása és megértése fontos szempont napjaink szellemi életében is. A könyv tehát nemcsak a szakértők szűk köréhez szól, hanem a történelem iránt érdeklődő minden olvasóhoz. Vissza