Bazsi helynevei

Előszó

Bazsi község 1948-ig Zala megyéhez, 1948-tól 1966-ig a Veszprém megyei sümegi járáshoz, 1977. április 1-ig a keszthelyi járáshoz tartozott. Önálló tanácsú község volt. 1977. április 1-től a tapolcai járáshoz tartozó Sümeg nagyközségi közös tanács társközsége. A Keszthelyi-hegység északi lábánál, a keszthely-sümegi országút mellett fekszik. Területe 910 ha., melyből a belterület 54 ha. A terület 51%-a szántó, 1%-a kert, 3%-a gyümölcsös, 12,2%-a rét-legelő, 16%-a erdő. Lakóinak száma 771, a lakóházak száma 184. Ebből a belterületen kívül él 89 lakos 15 házban. (Mária-major Tsz.: 50., Szőlőhegy: 34., Kőbánya: 50 személy.) (A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973, Bp., 1973. Állami Földnyilvántartás: Főösszesítő 1971. Bazsi.) Ma már csak 8 házban 15 személy él a falun kívül.
A település története nincs feldolgozva, de a Magyarország Régészeti Topográfiája III. kötete (Bp., 1970.) régészeti leletekre támaszkodva vázolja a község múltját. Őskori, kelt, római emlékek után Árpád-kori települési maradványok bizonyítják a falu ősi voltát. Az első írott említése a településnek 1248-ból maradt fenn. (Hulob Hózsef, Zala megye története a középkorban II., Pécs, 1933 - Zalaegerszeg, 1959., Sokszorosított kézirat a VemL-ban.) A község nevének eredetéről nincsenek írásos adataink. Nyelvészeink a Bazsi nevet a Basilius személynév alakjaként veszik fel szótárukba. (Gombócz-Melich, Magyar etymologiai szótár, Bp., 1914-1930.) Így valószínűsíthetjük a személynévi eredetet. A ránk maradt írásos emlékekben a következő alakokban fordul elő a falu neve: 1248: Bosoy (Csánki, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III., Bp., 1913.), 1408: Base (Uo.), 1524-től különböző helyesírással a Base és Bazai alakok váltakoznak a tizedjegyzékekben és összeírásokban, 1749-től a Basi alak a gyakoribb. 1760-tól tűnik fel a Bazsi írásforma, de csak 1828-tól állandósul. Vissza