Az emberi jogok alapjai

Tartalom

Előszó 11
Első rész
AZ EMBERI JOGOK ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETE (KG)
1. Az emberi jogok általános kérdései 15
1.1. Bevezetés 15
1.2. Az emberi jogok egyes jogtani kérdései 18
1.2.1. Tárgyi jog-alanyi jog 20
1.2.2. Az erkölcsi jogok kérdése 21
1.2.3. Egyéni jogok-kollektív jogok 22
1.2.4. Alapjogok (alapvető jogok) és az állampolgári jogok viszonya 25
1.2.5. Az emberi jogok jogforrásai 26
1.3. Az emberi jogok korlátozhatósága (BJ) 27
1.3.1. A jogok korlátozásának formai feltételei 27
1.3.2. A jogok korlátozásának tartalmi feltételei 29
1.3.3. Abszolút jogok 30
1.3.4. A jogok felfüggesztése rendkívüli állapot idején 30
2. Az emberi jogok története 33
2.1. Az emberi jogok eszmetörténeti előzményei 33
2.1.2. Az angol jogi hagyomány 34
2.1.3. Természetjogi és társadalmi szerződés-elméletek 36
2.1.4. A hatalom korlátozásának és megosztásának elve 40
2.1.5. Immánuel Kant 41
2.2. Az első emberi jogi deklarációk és törvények 43
2.3. A XIX. és a XX. század fordulója 49
2.3.1. A XIX. század 49
2.3.2. A XX. század első évtizedei 50
2.4. A második világháború után - jogállamiság és emberi jogok 53
3. Az emberi jogok a magyar jogtörténetben 59
3.1. Az előzményektől a komplexitásig (1222-1919) 59
3.2. Az emberi jogok korlátozása és visszavétele (1919-1945) 64
3.3. Emberi jogok 1945 után és az államszocialista alkotmányban 72
4. Az emberi jogok rendszerezése és katalógusai (BJ-KG) 73
4.1. Az emberi jogok rendszerezése 73
4.1.1. Az emberi jogok első generációja 73
4.1.2. Az emberi jogok második generációja 74
4.1.3. Az emberi jogok harmadik generációja 75
4.2. Emberi jogi katalógusok 76
Második rész
AZ EMBERI JOGOK A MAGYAR JOGRENDSZERBEN (KG)
5. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 83
5.1. Az emberi jogok és államcélok az Alkotmányban 84
5.1.1. A békeszerződés 87
5.2. Államcélok az Alkotmányban 88
5.3. Alapjogok az Alkotmányban 90
5.3.1. Az alapjogok egymáshoz való viszonya és értelmezése 93
5.4. Az alapvető kötelességek 95
5.5. Az emberi jogok általános védelme az Alkotmányban 95
5.6. Az emberi jogok korlátozása és felfüggesztése 98
6. Az Alkotmánybíróság 100
6.1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 100
6.2. Az alkotmánybíróság jogállása, hatásköre 101
6.3. Az Alkotmánybíróság szervezete 103
6.4. Az alkotmányértelmezés 105
7. A Magyar Köztársaság országgyűlési biztosai 108
7.1. Az intézmény történeti előzményei 108
7.2. Az országgyűlési biztosok 109
7.3. Az országgyűlési biztosok eljárásának egyes szabályai 110
7.4. Az adatvédelmi biztos 111
7.5. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 113
Harmadik rész
AZ EMBERI JOGOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA (BJ)
8. Az ENSZ emberi jogi rendszere 117
8.1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 120
8.2. Az Egyezségokmányok 123
8.3. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 124
8.3.1. Az Emberi Jogi Bizottság 126
8.3.2. Az Első Fakultatív jegyzőkönyv 127
8.3.3. A Második Fakultatív jegyzőkönyv 128
8.4. A Gazdasági, Szociális, és Kulturális Jogok
Nemzetközi Egyezségokmánya 129
8.5. Szektorális ENSZ Egyezmények 130
8.5.1. Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről
és megbüntetéséről 130
8.5.2. A faji megkülönböztetés valamennyi formájának
felszámolásáról szóló egyezmény 132
8.5.3. Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekményének
leküzdésére és megbüntetésére 135
8.5.4. A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden
formájának felszámolásáról szóló egyezmény 138
8.5.5. A CEDAW Bizottság 143
8.5.6. Kínzás és kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód
vagy büntetés elleni egyezmény 145
8.5.7. Egyezmény a gyermekjogairól 148
8.5.8. A migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak
védelméről szóló egyezmény 152
8.5.9. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 153
8.5.10. Az erőszakosan eltűnt személyek védelméről
szóló egyezmény 154
8.5.11. Emberi Jogi Tanács 155
9. Az Európa Tanács emberi jogi rendszere 156
9.1. Az Európa Tanács intézményrendszere 157
9.2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 158
9.3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 165
9.3.1. A bíróság szervezete 166
9.3.2. A bírósági reformok: 1994, 2004 166
9.3.3. A Bíróság eljárása 167
9.3.4. Az eljárás menete 169
9.3.5. A Bíróság mérlegelésének elvei 171
9.3.6. Statisztikák 173
9.3.7. Az ítéletek jogkövetkezményei 174
9.4. Az Egyezmény és az Európai Unió 174
9.5. Az Európai Szociális Karta 176
10. Az emberi jogok védelme az amerikai kontinensen 181
10.1. Amerikai Emberi Jogi Egyezmény 184
11. Afrikai regionális emberi jogi jogvédelem 187
11.1. Az afrikai emberi jogi szemléletről 188
11.2. Az Afrikai Emberi Jogi Karta 190
11.3. Az Afrikai Karta jellegzetességei 190
12. Humanitárius jog 196
12.1. A humanitárius jog viszonya az emberi jogokhoz 196
12.2. A humanitárius jog kialakulása, főbb állomásai a második világháborúig 197
12.3. A humanitárius jog elveinek rövid összefoglalása 200
12.4. A Genfi Egyezmények 202
12.4.1. A közös 3. cikk 203
12.4.2. Ellenőrzési rendszer 204
12.4.3. Békéltető eljárás 205
12.5. A Genfi Egyezményt Kiegészítő Jegyzőkönyvek (1977) 205
12.5.1. Az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 205
12.5.2. A Második Kiegészítő Jegyzőkönyv 206
12.6. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 207
12.7. A második világháború utáni további egyezmények 208
12.8. Az európai humanitárius jog 209
12.9. Nemzetközi törvényszékek 210
13. A kisebbségek védelme 213
13.1. A kisebbségi jogok nemzetközi védelme 213
13.2. A kisebbség definíciója 214
13.3. Pozitív intézkedések 216
13.4. A kisebbségek nemzetközi védelmének problematikája 217
13.5. A nemzetközi kisebbségvédelem rövid története 217
13.6. Az ENSZ kisebbségvédelme 218
13.6.1. A 47/135. ENSZ határozat 220
13.6.2. A Bécsi nyilatkozat 220
13.7. Az EBEÉ (ma: EBESZ) kisebbségvédelme 221
13.8. Az Európa Tanács kisebbségvédelmi intézkedései 221
13.8.1. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája 221
13.8.2. Az 1201. ajánlás 222
13.8.3. A nemzeti kisebbségek védelmének európai keretegyezménye 223
13.8.4. Az 1255-ös ajánlás 224
13.9. Az Európai Unió és a kisebbségek 225
Negyedik rész
AZ EGYES EMBERI JOGOK KÉRDÉSEI (BJ-KG)
Bevezetés 229
14. Az élethez és emberi méltósághoz való jog (KG) 230
14.1. Az élethez való jog 232
14.1.1. Az abortuszról 232
14.1.2. A halálbüntetésről 234
14.1.3. Az eutanáziáról 235
14.2. Az emberi méltósághoz való jog 236
14.2.1. Az emberi méltóság jogának védelmének néhány jogi eszköze 236
14.2.2. Az emberi méltóság joga és néhány más alapjog viszonya . 239
15. A személyes szabadsághoz való jog (KG) 240
15.1. A személyes szabadságjoga és az állami büntető hatalom 240
15.2. A törvény előtti egyenlőség 242
15.3. A megfelelő és tisztességes eljáráshoz való jog 243
15.4. A személyes autonómiát védő néhány alapjog 246
16. A hátrányos megkülönböztetés tilalma (BJ) 248
16.1. Magyar jogi szabályozás és gyakorlat 248
17. A véleményszabadság (BJ) 253
17.1. Történeti áttekintés 253
17.2. A véleményszabadság elméletei 256
17.3. A véleményszabadság jogának gyakorlatban kialakult alapelvei 256
17.3.1. A közvetlen és nyilvánvaló veszély elve 256
17.3.2. A politikai beszéd szabadsága 257
17.3.3. Az előzetes cenzúra tilalma 257
17.3.4. Az elektronikus média szigorúbb szabályozása 258
17.3.5. Az internet a véleményszabadság terepe 258
17.3.6. A közlés körülményei miatti lehetséges korlátozás 259
17.4. A véleményszabadság védelme nemzetközi dokumentumokban 259
17.5. A véleményszabadság törvényi határai Magyarországon 261
18. Az információs szabadság (BJ) 263
18.1. Áttekintés 263
18.2. A személyes adatok védelme 264
18.2.1. Az adatkezelés elvei 264
18.2.2. Az érintett jogai 267
18.4. Az adatvédelmi nyilvántartás 268
18.5. Az adatvédelmi biztos 268
18.6. A közérdekű adatok nyilvánossága 269
19. Lelkiismereti- és vallásszabadság (KG) 270
19.1. Történeti előzmények 270
10 az emberi jogok alapjai
19.2. A hatályos magyar szabályozás 273
19.3. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény 275
19.4. Az egyházak és az állam elválasztása és kapcsolata 277
20. A gyülekezési és az egyesülési jog (KG) 280
20.1. A gyülekezési jog 281
20.1.1. A gyülekezési jog próbatétele 283
20.2. Az egyesülési jog 284
20.3. A pártok és a szakszervezetek 287
20.4. Az egyesülési jog egyes szabályai 288
21. Választójog, népszavazás, petíciós jog (KG) 291
21.1. Választójog - történeti áttekintés 292
21.2. A választások alapelvei, a választójog hatályos szabályozása 295
21.3. A népszavazás 297
21.3.1. Országos népszavazás 297
21.3.2. A helyi népszavazás 298
22. Második generációs jogok (KG) 301
22.1. A munkához való jog: 302
22.2. Jog az egészséghez, a szociális biztonsághoz, a művelődéshez 303
22.3. A tudomány és a művészet szabadsága 304
23. Harmadik generációs jogok (B J) 305
23.1. A globális akciók és dokumentumok 306
23.2. Az Európa Tanács tevékenysége 307
Zárszó 309
Ajánlott irodalom 310

Témakörök