1.062.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Komparatív politológia I.

Szöveggyüjtemény/Főiskolai tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Zsigmond Király Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-009-974-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen kötet az összehasonlító politológia kutatási eredményeiből kínál átfogó válogatást. Összeállítóit főleg az a szempont vezette, hogy a könyv tanulmányozása révén a hallgatók kerekebb képet... Tovább

Előszó

Jelen kötet az összehasonlító politológia kutatási eredményeiből kínál átfogó válogatást. Összeállítóit főleg az a szempont vezette, hogy a könyv tanulmányozása révén a hallgatók kerekebb képet alkothassanak a politikatudomány egészéről. E tekintetben ez a kötet kiegészíti, és részben illusztrálja is „A politikatudomány alapjai" c. tankönyv ismeretanyagát. A komparatív módszer a politikatudomány lelke, és eddigi tanulmányaink során is elkerülhetetlenül használtunk olyan fogalmakat és teóriákat, amelyek az összehasonlítás termékei voltak. Amint Peter Mair írja: „a komparatív politológia nem olyan diszciplína, amelyet a vizsgálódás elkülönült tárgyával jellemezhetnénk. Sokkal inkább magán az összehasonlítás módszerén van a hangsúly " (Mair, 1996, 309.)
A válogatás során, ahol lehetett, már megjelent magyar nyelvű forrásokból merítettünk, hogy a hallgatókat ezáltal is a tanulmányaikat elmélyítő, tovább vezető irodalomhoz kalauzoljuk. Ahol erre nem nyílt mód, ott lefordíttattunk eredeti tanulmányokat. Az összehasonlító parlamenti és pártkutatás eredményeinek bemutatása mellett a kötet zömét az egyes ország- és régiótanulmányok foglalják el, amelyek átfogóan bemutatják egy-egy jelentős ország vagy régió politikai rendszerét. Ez a stúdium főleg a nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatók számára lesz igen fontos, de haszna nem becsülhető le más szakokon tanuló hallgatók számára sem. Az anyag önálló elsajátítását megkönnyítik az olvasmányok végén található fogalomkatalógusok és ellenőrző kérdések. A vitakérdések c. rovatot szándékosan kitöltetlenül hagytuk, hogy minden hallgató saját maga írhassa be példányába azokat a problémákat, amelyekkel olvasás közben találkozott, és amelyeket szívesen megvitatna tanáraival és társaival, és konzultációs kérdésként feltehet az órákon. Az a jó, ha nem a tanár fogalmazza meg a vitatható kérdéseket, hanem a hallgató saját aktivitásával próbálja meg feltárni a tárgyalt anyag
problematikus elemeit.
Abban a reményben bocsátjuk útjára e kötetet, hogy jó szolgálatot tesz majd a politológia elmélyültebb stúdiumának. Segíti a tájékozódást egy mind nyitottabb és kockázatosabb világban, ahol a puszta fennmaradás és az emberi élet minősége is egyre nagyobb mértékben függ emberi döntésektől, és a kölcsönös megértésre és együttműködő cselekvésre irányuló készségünktől és hajlandóságunktól.
Budapest, 2002. febr. 1.
Dr. Bayer József
Malkovics Tibor Vissza

Tartalom


ELŐSZÓ 7
1. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITOLÓGIÁBA 11
(Bayer József: Bevezetés az összehasonlító politológiába.) 11
2. A PÁRTOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 25
(Enyedi Zsolt - Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Osiris,Bp., 2001. 75-109. o., 167-179. o.)
2.1. Politikai családok 25
2.1.1. A baloldal 26
2.1.1.1. A szociáldemokrata pártok 26
2.1.1.2. A kommunista pártok 31
2.1.1.3. Az újbaloldal és a zöldek 35
2.1.1.4. A baloldal súlya 37
2.1.2. A jobboldal 37
2.1.2.1. A kereszténydemokrácia 38
2.1.2.2. A konzervatív pártok 42
2.1.2.3. A szélsőjobb 45
2.1.3. A centrumpártok 51
2.1.3.1. A liberálisok 51
2.1.3.2. Az agrárpártok 54
2.1.3.3. A regionális-etnikai pártok 55
2.1.4. A pártcsaládok jellemzői 57
2.1.5. Az ideológiai hovatartozás jelentősége 58
2.1.6. A pártcsaládokon belüli nemzetközi együttműködés 59
2.2. A pártrendszerek regionális típusai 61
2.2.1. Skandinávia 61
2.2.2. Benelux államok 63
2.2.3. A német nyelvű Európa 64
2.2.4. Az angolszász világ 66
2.2.5. Mediterrán Európa 67
2.2.6. Olaszország és Írország 68
2.2.7. Európa pártrendszerei 70
2.2.8. Az elmúlt évtizedek változásai 73
Kulcsfogalmak 73
Vitakérdések 74
Ellenőrző kérdések 74
3. A PARLAMENTEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 77
(Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba. Atlantisz, Bp., 1998. 71-104. o.)
3. 1. A parlamentek szervezete 77
3.1.1. A parlamenti kamarák - egy- és kétkamarás törvényhozások 77
3.1.1.1. Egy vagy két kamara? 77
3.1.2. A kétkamarás parlamentek típusai 81
3.1.2.1. A történeti (arisztokratikus) felsőházak 81
3.1.2.2. A korporatív második kamarák 82
3.1.2.3. A szövetségi államok második kamarái 84
3.1.2.4. A területi érdekek képviseletének elve 86
3.1.2.5. A népképviseleti felsőházak 88
3.1.2.6. Egyéb alkotóelvek 89
3.1.3. Az egykamarás parlamentek 91
3.1.4. A parlamenti kamarák hatáskörei és viszonya 92
Kulcsfogalmak 98
Vitakérdések 100
Ellenőrző kérdések 1 oo
4. KOMPARATÍV KÖZPOLITIKA 103
(Vass László: Közpolitika és magyarországi környezete. Politikatudományi Szemle, 1999/3. 91-106. o.)
4.1. Közpolitika-filozófiák 104
4.2. Mi a közpolitika? 107
4.3. A közpolitika típusai 109
4.4. A közpolitika szakaszainak politikuma 110
4.5. A közpolitika hazai környezete 114
Kulcsfogalmak j 17
Vitakérdések l
Ellenőrző kérdések i 19
5. A DEMOKRATIKUS KORMÁNYZÁS MODELLJEI 123
5. 1. A demokrácia többségi (westminsteri) modellje 123
(Arend Lijphart: Patterns of Democracy: Government Forms and Performance in Thirty-Six Countries. New Haven, Yale University Press, 1999 1-35. o.) Fordította: Tolnay Kata
5.1.1. A tökéletes demokrácia és a realitások 123
5.1.2. A Westminster modell: kilenc többségi alapelem 125
5.1.3. Brit eltérések a Westminster modelltől 129
5.1.4. A Westminster modell Új-Zélandon 134
5.2. A demokrácia konszenzusos modellje 141
(Arend Lijphart: Patterns of Democracy: Government Forms and Performance in Thirty-Six Countries. New Haven, Yale University Press, 1999.) Fordította: Tolnay Kata
5.2.1. Konszenzusos szabály, szemben a többségi elvvel 141
5.2.2. Konszenzusos modell; a többséget megszorító nyolc alapelem 142
5.2.3. Közvetlen demokrácia, a többségi elv és a konszenzus 147
5.2.4. A köztes formák és a gyakorlat: az Amerikai Egyesült Államok 148
5.2.5. A konszenzusos modell Svájcban és Belgiumban 151
5.2.6. A konszenzusos modell az Európai Unióban 152
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem