1.067.325

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar drámairodalom története I-II.

A legrégibb nyomokon 1867-ig

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 1.035 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. A M. Tud. Akadémia Bézsán-féle jutalmával kitüntetett pályamunka.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E munka az 1895-ik évi Bézsán-féle jutalomdíjnak a nyertese volt és a m. tud. Akadémia áldozatra készsége, - melyért e helyütt is szíves köszönetet mondok - lehetővé tette, hogy már e folyó évben... Tovább

Előszó

E munka az 1895-ik évi Bézsán-féle jutalomdíjnak a nyertese volt és a m. tud. Akadémia áldozatra készsége, - melyért e helyütt is szíves köszönetet mondok - lehetővé tette, hogy már e folyó évben sajtó alól kikerülhessen.
A pályázat czéljaira figyelemmel, drámairodalmunk történetét mindig a színészetével párvonalosan tárgyalom, hogy egymásra hatásuk annál föltünőbb legyen. De a kortörténet politikai eseményeit sem hagytam figyelmen kivül, hogy a fejlődést előmozdító és hátráltató okok annál föltünőbbek legyenek. Hol a színészet és a kortörténet elhatározó drámairodalmunkra, pl. Széchenyi föllépése és a Nemzeti színház megnyitása okán, azt a nagy időkört 1825-től 1850-ig a legnagyobb magyar nevével jelöltem meg és a főváros első állandó magyar színházának hatását is részletesebben tárgyaltam. Az 1850-től 1867-ig terjedő korszaknak színtelenségét és átmeneti jellegét külön is kiemelem, hogy a Kazinczy-ünnepélyekkel kezdődő ujabb föllendülés méltatásával azt a hazafias áramlatot jelezzem, mely nemzetibb színezetű irányok felé tereli drámairodalmunkat, s annak egészen új távlatokat nyit meg az 1867-iki kiegyezéssel.
Lépten-nyomon éreznem kellett azonban Széchenyi aranymondásai egyikének nagy igazságát, azénak, hogy kárunkra, szeretünk mindent a második lépéssel kezdeni. Alapvető monographiák hiányában a kutató és feldolgozó kettősen fáradságos munkáját kellett egyszerre végeznem, s midőn belefáradva az egyikbe, elernyedt erőkkel foghattam a másikhoz, sokszor önmagammal elégedetlenül tettem le a tollat. De ha nem úgy sikerült is munkám, mint magam is szerettem volna, jó lélekkel merem mondani, hogy erőmtől telhetőleg olyanná igyekeztem tenni, hogy jó alapvető munka legyen, mely másokét megkönnyitse. Az Akadémia elismerő itélete nyomán a megnyugvás érzetével gondolok arra, hogy az eljövendő jobbnak útját játhatóbbá tettem.
Budapest, 1897. augusztus 23-án. Vissza

Tartalom

I. kötet

A magyar dráma legrégibb nyomai.
I. Drámai elemek a kath. egyház isteni tiszteletében. - A fejlődés egymásutánja. - Minő forrásokból indul kifejlődése felé a dráma? - A világi dráma keletkezése a román és germán népeknél. - A magyar dráma legrégibb nyomai. - Gyulai és Szilády véleménye. - A fejlődés akadályai. - Az első alakosok. - Az egyház álláspontja velök szemben. - Az igriczekről. - A világi színjátéknak vannak-e nyomai? - Csik-somlyói passio-játékok. - Juhász Máté Krisztus kínszenvedéséről. - A Névtelen Comico-Tragoediája. - E moralitás drámairodalmi értéke. - Összefoglalás 3

II. Az iskolai dráma fejlődési menete. - Magyarországi korszakai. - Az iskolai dráma értéke. - Minő csírák találhatók fel benne ? - A fejlődés megakadásának jelentősége. - Hogyan fejlődik Németországban ? - Az iskolai drámák. - A hitújítás hatása. - Magyar ifjak külföldön. - A magyarországi polemikus iskolai dráma. - Sztáray műveinek szervi összefüggése és jelentősége. - Olasz forrásokból merített-e Sztáray? - A Disputatio Debreczeniensis. - Balassi Menyhárt árultatása. - Drámairodalmi értéke. - Szegedi Theophaniája. - A XVI-ik évszáz protestáns drámái. - Iskolai drámai előadások a protestánsoknál a XVII-ik évszázban. - Erdélyi előadások a XVIII-ik évszázban és azok közéleti hatása. - A magyar nyelv jelentősége a protestánsok iskolai drámáiban. - A jezsuiták föllépése és kötelező szabályaik a drámaírás körül. - Előadásaik látogatói, fénye, hatása. - Tárgyaik, játékhely és idő. - Magyar irány 1753 után. - Óvatos körültekintésök. - A kiadott jézsuita-drámák és azok értéke. - Czélzatosságaik és eljárásuk modora. - Faludi Constantinusa. - Illei darabjai. - Tornyos Péter mint farsangi játék. - A pálosok
rokon dolgai. - Kézirati drámáik és a rend szerepe az iskolai dráma terén. - A piaristák. - A magyaros irány. - Kiválóbb drámaírók. - Összefoglalás. - Az irodalmi dráma és közrehatása. - Felvinczy Comico-tragoedidja. - Sz. Judith asszony kistóriája. - Az Igaz barátság tüköre. - Az iskola a világi színpad szolgálatába szegődik. - Az Öreg fösvény előszava. - Minő jelentősége van az iskolai drámának 34

A magyar drámairodalom Bessenyeitől a szinészet megszületéséig.
I. Bessenyei bécsi tartózkodása. - Új hatások. - Esterházai vigasságok. - Ezek befolyása drámaírói pályájára. - Hunyadi László. - Buda tragoediája. - Rokon jellemek drámáiban. - Haladása. - Agisa. - Dramaturgiai elvei. - Gottsched hatása. - Demeter János és Lakos János rokon tárgyú drámái. - Bessenyei jelentősége a komoly drámában. - A hazafias
dráma 90

II. Az első fordítók. - Teleki Ádám gróf Czidje. - Uj irányok. - Bessenyei a Cid-fordításról. - Drámák mint olvasmányok. - Zechenter Antal fordításai és ezek jelentősége. - Kónyi János. - Simái Kristóf. - Az erdélyi műfordítók. - Péczely József. - Zayr-fordítása. - Szomorú-
Játékok. - Alzir. - Péczely hatása. - Elvei a műfordítás körül. - Az ország fővárosa mint szellemi központ. - Szellemi élet a vidéken. - A drámairodalom irányai. - A színészet első emlegetése. - Az egész kor jellege 103

III. A magyar vígjáték első kezdetei. - A Philosophus. - Hazafias czélok. - Destouches hatása. - Pontyi és Lidas. - Pontyi jellemvonásai, irodalmi értéke. - Bessenyei dolgozatai e téren. - Soós Márton Magyar Penelopéja. - Csokonai érintkezése a pesti színészettel. - A Magyar Hirmondóban említett drámairodalmi dolgozatai. - Csokonai magasztaltatása
kortársai részéről. - Tempefái. - A satirai elem vígjátékaiban. - Életből vett alakjai. - Meséje, annak előnye és szerkezeti hibái. - ízléstelenségek. - Gerson du Malheureux. - A czigány- és zsidó-jargon első képviselői. - Az oskolamester és a nyugalmazott kapitány vígjátéki typusai. - Kotzebue-hatások. - A különbség Csokonai és Bessenyei vígjátékai közt. - Özvegy Kamyóné. - ízlés tekintetében hanyatlást jelöl. - A bohózatos elem túlsúlya. - Jellemző ereje. - Csokonai vígjátékírói jelentősége. 116

A magyar drámairodalom előmenetele a szinészet segélyével.
I. A színészet jelentősége és előzményei. - Frendel kapitány röpirata kijelöli a magyar drámairodalom irányait. - A színészet közéleti és politikai akadályai. - A nemzet-eszme fölébredése II. József erőszakos reformjai útján. - Magyar íróink a nemzet és nyelve kiművelését sürgetik. - A szent korona hazaküldése, politikai kilátások. - Kazinczy a játékszíni mozgalom irodalmi szóvivője. - Hamlet-fordítása jelentősége. - A kész és
készülő drámafordítások. - Ezek általános szükségének érzete. - Nőink megmagyarosítása azok segélyével. - Báró Prónay mint Maecenas. - Kovács Ferencz Brutus-fordítása és egyéb drámái. - A kiadás körüli nehézségek. - Erdélyi drámafordítások. - A műsor megteremtése körül fáradozó magyarországi írók. - Endrődy Magyar Játékszíne czéljai. - Munkatársai, kiadványai. - Az Erdélyi játékos gyűjtemény és dolgozótársai. - Hátránya a magyarországi fölött. - A Siebenbürgisehe Quartalschrift e gyűjteményekről. -Seelmann Károly drámafordításai. - A többi erdélyi írók. - A Budai Magyar Theatrum cz. gyüjtemény. - Hatvany István Játékos Gyűjteménye. - A lelkesedés alábbszállása a politikai és irodalmi téren. - A Martinovics-féle összeesküvés. - Kazinczy elfogatásának következménye drámairodalmunkra és színészetünkre 139

II. Szinészet és kezdődő drámairodalmunk. - A nyelvterjesztés módjai. - A magyar tört. drámáról. - Szentjóbi Szabó Mátyás királya,. - A 90-es éveket jellemző vonások benne. - Szónokias hangja. - A hazafias elem továbbfejlesztése a tört. drámákban. - Dugonics. - Elvei a magyarosítás körül. - A Jeles Történetek hatásának titka. - A naivitás Dugonics eljárásában. - Nyelvezete hatása. - Anachronizmusok drámáiban. - Történeti botlásai Bátori Máriában, Kán Lászlóban. - E modor káros hatása a történeti drámában. - Kokon vonások a Dugonics és K. Boér Sándor Kún Lászlója közt. - Boér történeti drámája gyöngéi. - Toldi Miklós hiányai, gyönge szerkezete. - Etelka Karjelben. - Shakesperei hatások nyomai. - A történeti költött háttér. - Ennek hatása. - Drámái a színpadon. - Etelka Soós Márton és az Arany pereczek Endrődy átdolgozásában. - Ez utóbbinak gyengéi és idegenszerűsége a jellemekben. - A magyarosítás módjának jellemzése, követői. - Ihászi Imre. - Károlyi Ferencz. - Lakos János. - Mérey Sándor. - A magyarosítás botlásai. - Elveszett történeti drámák e korból. - A fejlődés elakadása 1796 után. - A történeti dráma mint hazafias dráma. - Jellemvonásai. - A hazafias elem Bessenyei drámáiban. - Szentjóbi Szabó Lászlónál. - Dugonicsnál. - A Fejveszteség Kármán Józseftől. - Uj irányok csirái. - Kármán a saját kora ferde ízléséről. - Kármán és Dugonics. - Kármán jelentősége 158

III. A hazafias dráma és a magyarosított vígjátékok. - Verseghytől a Szerelem gyermeke. - Magyar typusok. - Simái és magyarosításai. - Kelemen Lászlónál a népies színmű első nyomai. - Kiadatlan vígjátékai. - Magyar elemek a Talált gyermekben. - Az irodalmi érték sülyedése. - A magyar prókátor és nótárius első typusai. - Irók elkülönödése a színpadtól. - A Jártas-költés vőlegény gúnyja a hazafiatlan főurakra. - Magyarosítások Plautus után. - Hatvani István magyarosításai. - A Siketncma meséje és színpadi hatása. - Holberg első magyarosítói. - Az arábiai por Hatvanitól. - E kor vigjátékirodalmának jellemzése. - A jellemvígjátékok. - A satirikusok. - A cseles vígjátékok. - A megnemzetesitett vígjátékok jó tulajdonságai és hibái 181

Az átmeneti kor drámairodalma Kisfaludy Károlyig.
I. Korviszonyok 1796 után. - A 90-es évekkel nyert ösztönzések tovább működése. - A színészet mint a magyar drámairodalom fejlesztője. - Drámairodalmunk kettős iránya. - A színészet műsora 1801-ig Kelemen L. jegyzetei szerint. - A Kotzebue-cultus kezdete. - Koré első Kotzebuefordításai. - A többi fordítók. - Kotzebue rossz hatása. - Magasztaltatása. - Benke. - K. Boér Sándor. - Kazinczy egyetlen ellenzője. - Berzsenyi és Döbrentei mint Kotzebue-rajongók. - Dessewffy József gróf Goethével hasonlítja össze. - A színpadi Kotzebue-rajongás mentsége. - Az idegen műsorból való kibontakozás szüksége 200

II. Kazinczy drámaírói tevékenysége fogsága idejében. - A Botcsinálta doktor és a Kénytelen házasság. - Ez utóbbinak mint magyarosításnak kiváló tulajdonai. - Az erdélyi színészet műsora és az első «parasztjáték». - A történeti dráma új irányai. - A hazafias elem Werthesz Zrínyijében és annak hatása. - A helyi események szerepe a történeti
drámában. - Babotsai Vígkedélyű Mihályja. - Hibái és előnyei. - Vedres Istvántól A haza szeretete. - A hazafias részletek e drámában és Vedres hazafias lelkesedése. - E kor drámafordításai. - Döme Károly Metastasio-fordításai. - Drámafordítóink a színpadon és az irodalomban. - Arando és Miranda mint vígjáték. - B. Mocsáry Antaltól a Tisztelt barátság. - Gorove László Jetzid és Hábája. - Az első magyar iránydráma. - A kor jellemzése. - Az irodalom és színészet elválása 212

III. Drámairodalmunk hanyatlásának okai. - A politikai háttér 1815-ig. - A nemzet-eszme képviselői az országgyűléseken. - Az erdélyi színészet jelentősége. - Eredeti és fordított műsora 1807-ig. - Az újabb kor története a magyar színen. - Andrád E. Hóra-világa. - A rémletes elem és a kifejezések túlzásának divatja.- Katona József mint delectans actor. -
Első drámái a színpadon. - Monostori Verőnket, mint a magyar «leventadráma» első kiválóbb próbája. - Divatos túlzások. - Alpári Farkas, mint a túlzás typusa. - A Mombelli grófok befolyása Lxicza széke megalkotására. - Rokon vonások. - Lucza széke. - A népies elem nyomai. - Shakesperei hatások. - A magyar népdráma első kezdetei. - Ziska I-II.
része. - Kotzebue-cultus Katonánál. - István és Aubigny Klementina eredetiségének kérdése. - Jeruzsálem pusztulása drámairodalmi jelentősége. - A német lovagdrámák káros hatásainak nyomai a Borzasztó toronyban. - Az első magyar eredeti vígjáték: Rózsa. - Katona vígjátékírói tehetségének jelei. - Megválása a színészettől s ennek jelentősége 237

IV. Gombos Imre drámaírói pályája. - A pesti színészet hatása. - A sorstragoedia első nyomai. - Az Esküvés drámai értéke. - Bolyai Farkas. - A tanító és vallásos elem tragoediáiban. - A szerelmi és az egyéni indítékok drámáiban. - Pausanias és a korhűség. - A vétség. - Mohamed és Pausanias közti különbségek. - Kemény Simon hazafias czélzatai. - A Virtus győzödelme a szerelmen. - A végzet-dráma egyes elemei. - Egyrenítő ereje. - A Szerelem győzödelme a virtuson. - Gyöngéi. - A Párisi per és Bomeo és Júlia közti rokonság. - Shakesperei nyomok e tragédiájában. - Bolyai jelentősége és drámaírói pályájának megszakadása 263

V. A történeti dráma és Kisfaludy Sándor. - Hunyadija. - Az epikus terjengősség. - A leíró elem mint díszlet. - A kornak szóló hazafias intelmek. - Virág Benedek Hunyadyja. - Az első történeti vígjáték. - A tétényi leány Horváth Ádámtól. - A Hunyadyház a magyar színen. - Szerkezeti naivitások Horváthnál. - A betvár-romantika első terméke
Zöld Marczi. - A későbbi népszínmű egyes nyomai Wándzánál. - Tóth L. Narcissa. - A színszerűség és irodalmi becs szükségszerűsége 281

Kisfaludy Károly és drámaírói pályája.
1. A színészet és irodalom kapcsolata. - A magyar színészet jelentősége. - A színpadi műsor. - Kisfaludy K. életpályája. - Pesti tartózkodása. - Az élet iskolája. - Első drámai terve. - Érintkezése a pesti írókkal. - A székesfehérvári színészet. - Meghivatása Pestre. - A megnyitó prolog. - A Tatárok hatása közönségre és írójára. - Kész drámái. - A hatáskeresés czéljainak nemessége. - Elkeseredettsége a viszonyok miatt. - Küzdelme a közöny ellen. - Barátsága Gaállal. - Drámai alkotásainak titkai. - Őszinte vallomásai. - Hogyan fogadták Ilkát? - Miért tetszenek egyéb darabjai ? - Bécsi balsikerének rossz hatása. - Fordulat drámaírói pályáján. - A székesfehérvári színészek másodszor Pesten. - A főváros közönye a magyar színészet iránt. - Minő érintkezésbe jut Kisfaludy a Pesten megforduló «bujdosó» színtársulatokkal? - Azok műsora és Kisfaludy gúnyja. - Kemény Simon és Czelesztin. - Kisfaludy a vígjátékirás terére lép. - Bajza, Kölcsey és Toldy
hatása 292

II. A végzet-dráma elemei Kisfaludynál és Katonánál. - Az első «leventa-drámák». - A kor hangulata, a hazafias elem s színszerűség, mint a Tatárok hatásának magyarázatja. - Rokon vonások lika és a Tatárok közt. - A túlzások Stiborban. - Kotzebue és Schiller hatása. - Minő czélokat tűz a magyar történeti dráma elé ? - A hazaszeretet és király iránti hűség, mint Szécsi Mária és Kemény Simon uralkodó elemei. - Bolyai és Kisfaludy Irenéje közti rokon és eltérő vonások. - Iréne és Csák M. drámairodalmi jelentősége. - A magyar vígjáték új irányai. - A Kérők magyar typusai; a népies és idegen elem a Pártütőkben. -
A bohózatos elem lassú térfoglalása. - A történeti vígjátékok. - Népszínmű-elemek a Hűség próbájában. - Bohózatjainak mintái és typusai. - A Csalódások helyzet-comicuma. - Mokány. - Lorányiné a magyar nemzetes asszony typusa. - A hanyatlás jelei K. vígjátékírói pályáján. - Korának hatása. - K. drámairodalmi jelentősége 324

Katona és Bánk bánja.
I. Első emlékezés róla a Hazai és Külföldi Tudósításokban. - Katonát mint kezdőt méltányolják. - A Tudományos Gyűjtemény az olvasásra méltó könyvek közé sorolja Bánk bánt. - Katona magasb ambitiója. - Bánk bánt elő akarja adatni. - A censura tilalma. - Bánk bán keletkezése története. - Az eredetiség kérdése az erdélyi pályázatnál. - Az íróvilág pályázó-tervei. - Kölcsey drámairodalmunkról és színészetünkről. - Döbrentei reménykedései. - A pályázat eldőlése. - Bánk bán állítólagos mellőztetésének ügye. - Katona dicsérőleg szól Bárányról. - Bolyai és Katona. - A kor viszonyainak kedvezőtlen volta. - Kölcsey és Katona mint a két véglet képviselője. - Katona pessimisticus hangulata költeményeiben. - Bánk bán miért marad észre vétlenül ?- A Bosta által javított helyek. - Bánk bán első előadásai. - A színészek túlzása. - A Honművész bíráló megjegyzései. -Vörösmarty véleménye. - Előadásai 1867-ig a Nemzeti színpadon. - Sebeshelyi (Gyunnán Adolf) első bírálata. - Greguss Ágosté. - A színészet érdeme Bánk bán körül 346

A magyar drámairodalom munkásai a húszas években.
I. Kisfaludy K. követői. - P. Szentmiklóssv A. Hunyadi Lászlója. - Erényei és gyöngéi. - Szommer József drámái. - Komlóssy Ferencz István király koporsója. - A siklósi borzasztó két éjszaka mint Dugonics-utánzás. - Malatidesz hősregéje: Édesi Gergely. - A tört. események tragikai feldolgozása Bors S. és Szabó Pál által. - A hazafias elem. - Élesfalvi Kálmán halála. - Az Igaz magyar. - A képzelt történeti háttér. - Kisfaludy Sándor: Bánkja, Az embersziv örvényei és Kun László. - Vörösmarty Zsigmondja és Salamonja. - A haladás elemei Hábadorban és a Bujdosókban. - Vörösmarty nyelvművészete. - Fáy A. Két
Báthorija. - Drámai szerkezete. - A borzalmas és tragikai elem első drámájában. 368

II. Kisfaludy követői. - Kisfaludy Sándor Elmés özvegye. - Vörösmarty Elbúsúlt deákja. - A népies hang és nyelvezet első nyomai. - Sebestyén Gábor vígjátékai. - Az irányzatosság bennök. - Erkölcsi czélzatuk. - A tudósok. - Kovács Pál vígjátékírói pályája. - Magának akart, másnak kért. - Fogarasi Nagy Pál vígjátékában a tanító elem. - Fáy András. - A régi pénzek érzelgős és elmés oldalai. - A kornak szóló megjegyzések. - Kardos alakja. - A jellemvígjáték nyomai darabjában. - A satiricus vígjátékok. - Vörösmarty Ypsilon-háborúja. - Az új szellem Náthly Józseftől. - Maróthy Mátyástól Amália szellemének Myrthus koszorúja. - Rokon vonások e két utóbbi darabban. - A Pórul járt negédesekkel rokon mese. - Egy scena Babelünkből. - Az énekes vígjáték első próbája 383

III. A nemesházi rajzolat mint a magyar társadalmi dráma kezdete. - A Dárday-ház. - A lelkes magyar leány. - Rokon vonások. - A magyar honleány typusa. - A kornak szóló észrevételek. - Szerkezeti hiányaik. - Fogarasi Nagy Pál és a végzet-dráma elmélete. - A Véres örökség. - A magnes-álom járó. - A deventa drámák» fattyú hajtásai. - Szathmáry
Király Antal drámái. - Gróf Harci ismeretlenjei. - A népies elem az Oltoványban. - Garantsai Mária túlzásai. - A kor érzékeny játékjai. - Perczel Iinre Atalája. - A tékozló Loysch Imrétől. - A betyár-romantika elemei Csontosi István Arunyossyjtütau. - Borzalmasságok. - Sz. Sebők József férczelményei. - Schiller Báuberjének magyar folytatása a Megtért Moor 393

Drámairodalmunk a szabadságharcz leveretéseig.
A politikai ujjáébredés az 1825/27-diki országgyűlésen. - Széchenyi István gróf, mint a tettre kész hazaszeretet és az egyesülés eszméjének szóvivője. - Hatása a közéletre. - Erdély és Magyarország irodalmi uniója. - A Magyar Tudós Társaság megalapításának hatása drámairodalmunkra. - Az állandó színház és Széchenyi. - Az új eszmék és új intézmények hatása drámairodalmunkra. - A Magyar Tudós Társaság és a magyar
színészet 405

A történeti dráma müvelői.
I. A történeti dráma mint a múlton való merengés képviselője. - Kibontakozás ez irányból. - Egy színházi igazgató véleménye a történeti drámákról. - A székesfehérvári színészet hatása Pap Gábor, Imre cz. drámájára. - Rokon vonások Bánk bánnal. - A kassai színészet befolyása K. Klestinszky drámaírói pályájára. - A rémületes elem túlságai drámáiban. - A naiv hazaszeretet mint drámaírói motívum. - M. Szőke József Iba és Szelimája. - A népmondai elem B. Rosty Zsigmond Katiczájában. - A képzelt történeti háttér Bártfay József Zaránd és Togulykhan. - Zoltán házassága, mint «a hajdani kor emlékét szentelő» vitézi játék. - Bárány Boldizsár dramaturgiai eszméi és Árpádi ház czímű drámája. - P. Horváth Lázár Almok cz. drámája és annak hajmeresztő bombasztjai. - Beöthy Zsigmond Csábja. - A fejlődés elemei benne. - Vajda Péter drámái. - Ney Ferencz színi költeményei mint első könyvdrámák. - Silvioja. - Ruth az első bibliai tárgyú magyar dráma. - Eördegh István Corday Char lőtte-ja és A nő és királyné. - Patzek Vilmos Várnai csatája. - F. Nagy Pál Zách Klárája és a Bubekek. - A rémületes elem drámáiban. - Pataky Mihály Gyermekgyilkosa túlságai és a Bosszú, mint Vörösmarty Orlayjának plágiuma. - Zeyk János Balduinája. - Irodalmi megtámadtatása. - Dekeboljának erényei és gyöngéi 411

II. A romanticizmus. - Vörösmarty mint ez irány legfőbb képviselője. - A véletlen szerepe a Vérnászban. - A tragikai és melodrámai elem Marót bánban. - Az Áldozat drámairodalmi jelentősége. - A Ciliéi és a Hunyadiak bevégzetlensége, hibái. - Vörösmarty követői. - Horváth Cyrill Tirusa és Kuthenje. - Jolántha hiánvai. - Tóth Lőrincz és az Átok czímű drámai költemény. - A végzet-dráma motívumainak túlságai. - Költői értéke és népiessége. - Vatha mint VI. Henrik utánzata. - Ekebontó Borbála. - Az Atyátlan mint Bulwer Rienzijének átdolgozása. - Hunyadi László. - Ronow Ágnes. - Jakab István Zsarnok apája érzelmessége. - Garai János és drámáinak főeszméi. - Árbocz mint a balítélet; Ország Ilona mint a féltékenység; Báthori E. mint a női hiúság; az Utolsó magyar khán mint a nagyravágyás és Borbála mint a bűnös szerelem tragoediái. - Shakespearei nyomok drámáiban. - B. Eötvös bosszújának költői értéke. - Gaal Szvatoplukja. - Kuthytól: Fehér
és fekete és Első Károly udvara. - A regényes terjengősség drámáiban. - Gyurmán IV. Lászlójának drámairodalmi értéke. - Hatása korában. - Vahot Imre Zách nemzetségének ízléstelenségei és romanticus túlságai. - Teleki Kegyenczének tragikai és korrajzi értéke. - B. Jósika drámái. - A történeti hűség és regényes elem a Két Barcsayban. - Kordokul ász. -
Színpadi drámák. - Petőfi Tigris és hiénája. - Czakó Zs. Szent Lászlója mint «drámai történetrajz». - Az egyéni vonások drámájában. - János lovag. - Költői nyelvezete. - A történeti dráma jelentősége Czakó drámaírói pályáján. - A plágium vádja. - Hugó Károly és Egy magyar királya. - Brutus és Lucretia. - Hugó Károly mint a kor bálványa. - A Világ színjátéka és ennek hatása íróinkra. - A Hugo-cultus csúnya befejezése 433

Szigligeti Ede és történeti drámái.
III. Szigligeti drámairodalmi jelentősége. - Munkásságának irányai. - Történeti drámái. - írói egyéniségének gyöngéi. - A viszonyok kedvezősége fellépése idejében. - Szontagh bírálatai. - Történeti drámáinak erényei és gyöngéi. - A romanticismus túlságai Dienesben és a Gyászvitézekben. - A fölületes dolgozás nyomai Vazulban. - A Pókaiak eszmei tartalma és az anyaság első szerepeltetése benne. - Aba mint Vazulja folytatása. - A jellemzés külsőségei. - A haladás elemei Bomildában. - Micbán családja excentricus meséje. - A félbolond Jeromos Ál-Endrében. - A gyors munka föltűnő nyomai a Korona és Kardban. - A véletlen túlságos szereplése Ciliéi Fridrikben. - Shakespearei hatások. - Gerő mint
a féltékenység tragcediája. - Összehasonlítása Othelloval. - Drámairodalmi jelentősége. - Shakespearei elemek Grittiben. - A hanyatlás nyomai Zách unokáiban. - Mátyás fia gyöngéi. - A plágium ügye. - II. Rákóczy F. fogsága korszerű jelentősége 496


II. kötet
A történelmi vígjáték.
I. Kovács Pál eljárási módja. - A Féltés gyötrelmeinek meséje. - Bánffy féltékenységének comicuma. - A novellisticus elem. - Gaáltól a Király Ludason és hatása korára, - Szigligeti Rózsája. - Bábelben az idegenszerű elemek. - Toldi vígjátéki vonásai. - Rózsa a kaczérkodó
özvegy. - A mese eldaraboltsága. - Bábel és Toldi fölültetése. - Kinizsi. - Bábel és a fecsegő tanácsnok rokon vonásai. - A kétfelé ágazó mese. - A coinpositio gyöngéi. - Vallottól A költő és király. - Az erkölcsöt sértő alapeszme. - A mese gyöngéi. - Vahot jogos megtámadtatása. - A történeti vígjáték kifejlődésének legfőbb akadálya 3
A politikai vígjáték és dráma művelői.

II. A korszerű eszmék befolyása drámaíróinkra. - Nagy Ignácz. - Az egyesülés eszméje az: Egyesnljünkben. - Korszerű vonatkozások. - A Tisztújítás és hatásának titka. - A fonákságok ellen intézett gúny. - A korszerű elem mellékes szerepe az Országgyűlési szállásban. - A Hestauratio és Nagy Ignácz Tiszt újítása. - Az irányzatosság elfajulása az Éljen a honiban. - A Nemesek hadnagya Kovács Páltól, mint a Tisztújítás ellenképe. - A haladó és maradó párt küzdelme Beöthy Követválasztásában. - Az egyenlőségi eszme elleni satira az Éljen az egyenlőségben. - «A terv» Mihályfi Józseftől. - A táblabírói politika egyetlen védelmezője: Eliássy István. - E politika bohózatos kigúnyolói: Szigeti, Dobsa, Obernyik. - A szegények sorsának hamis védelme a Főúr és pórban. - Rokon vonások közte és az Örökség alakjai közt. - A nemesség iránti idegenkedés. - A hitbizományok elleni harcz az Elsősz ti főttben. - Obernvik és gyülölete a nemesi osztály iránt. - E drámák értéke 22

A magyar bohózat és népszínmű.
III. A népies romantika drámairodalmunkban. - Csongor és Tünde. - Az eszményítetten népies mint a tündéri vígjátékok idegen elemeinek ellenszere. - Munkácsy János és Garabonczás diákja, meg 'Tündér Ilonája. - Gaal és Peleskei nótáriusa. - Hatásának titka. - A vén sas korrajzi elemei. - Balog István Mátyás diákja és Ludas Matyija. - Kovács Pál: Nők köztársasága. - Tóth Lőrincz: Alkonyatkor. - Beöthy Zsigmond és Kobor Istókja. - Az énekes elem Nagy Ignácz Argyrus királyfiában. - Döme G. Köcsmei Sárkánya. - A népszínmű csírái az első bohózatokban. - Átmenet a népszínműre. - Szigligeti jelentősége és reformjainak kedvező hatása. - Népszínműi elérnek Jakab J. Falusi lakadalmában. - A szökött katona és hatása korára. - A két pisztoly. - Uj elemek a Zsidóban, a Rab-ban és a Szekrény rejtelmeiben. - Költői elemek a Csikósban. - A történeti elem a Párbaj mint Istenit életben. - Liliomfi mint legjobb bohózatunk. - Szigligeti követői: Haray Viktor. Jókai, Szigeti, Vahot. - A karzati irány elharapódzása a népszínműben 56

A társadalmi vígjáték.
IV. Kisfaludy K. utánzói. - A Koszorú vígjátékírói. - Bors S. Őrangyala. - Zseni mint a saját carricaturája. - A Tanátsos eredetiségének kérdése. - S. Miklós Miklóstól a Nevelök mint magyarosítás. - Chalupka Vén szerelmese. - Szentiványi Márton. - A jurista és kis leáay Beöthytői. - Markhót Hűségóvó intézete. - Szontágh a magyarosítások divatja ellen. - Kovács Pál jellemzése. - Első vígjátékaiban a bohózatos elem túlsúlya. - A Thalia vígjátékjai, - A Koldusleány. - Éva asszony unokája. - Az elbűvöltek. - Legjobb orvosság a házasság. - A Kiadó lak és az Altalános örökös. - Az Egyetlen leány . - A Művészet hatalma. - A Nőtelen férj. - A novellistikus elem túlsúlya a vígjátékban. - A korszerű elem azokban. - Fáytól a Külföldiek és közös ház erényei és hibái. - A Fátyol titkai. - Katicza mint a legjobb vénleány-typus. - Csató Pál mint a társalgási vígjáték megalkotója. - A Megházasodtam
czímű vígjáték irodalomtörténeti jelentősége. - A Tolvaj mint első dalosvígjáték. - Gaál és a bohózatosság túlsúlya a Szerelem és champagneiben. - A Pazar fösvéngek. - Gereblye Márton alakja. - A Két Júlia gyöngéi.- - A Jaj nekem f gyönge leleménye. - Kotró Sára népies vonásai. - Nagy Ignácz és Sobrija népiessége. - Az Életuntak mint a jellemvígjátékok elseje. - A Vendégszerep mint «piece á tiroire». - A hanyatlás jelei a Vetélytársban. - Az Ármány és szerelem satirai és kortörténeti jelentősége. - Vahot J. és Farsangi iskolája. - A Sorsjáték erkölcstelen alapgondolata. - Találkozás az Orczy-kertben. - A Vén csapodár. - Izléstelenségei, túlságai. - Az Öreg és fiattal urcwsal elkövetett tréfa. - Degré Alajos jellemzése. - A kortörténeti eleui az Iparlovagban. - Az Eljegyzés álarcz alatt. - A Félreismert lángész. - Segítsünk egymásnak. -- Kortörténeti elemek a Vándorszinészekben és a Pasquillns. - Obernyik Károly. - A Nőteleti férj mint az Örökség alapgondolatának vígjátéki feldolgozása. - A plágium ügye. - Az Egy kis kaland és annak kényes helyzetei. - A fiatal nagynéne. - A «honi pomádé» túlságos szereplése vígjátékainkban 101

A tragoedia művelői.
A színi hatás, mint a drámai becs mértéke. - A tragoedia dilettáns művelői. - Nők a magyar drámairodalomban. - Vörösmarty és a Kincskeresők. - Kovácstól a Nyomor iskolája. - Az utolsó lovagdráma: Anya és vetélytárs. - Obernyik Messiása. - Czakó Zsigmond föltünése. -
A Kalmár és tengerész. - Drámai értéke és hatásának titka. - A Végrendelet szerkezeti hiányai és hatása. - A természetimádás Leonában. - Czakó betegjei. - A pessimistikus hang. - Megtámadói és magasztaléi. - A hanyatlás jelei a Könnyelműekben. - Vannak-e rokon vonások e dráma meg a Főúr és pór között? - Czakót megtámadják. - Rokon elemek eredeti drámáiban és egyetlen fordításában. - Czakó drámairodalmi jelentősége. - Hugó Károly első magasztaléi. - A Báró és bankár novellistikus elemei. - Magasztaléi. - A plágium eldöntetlen kérdése. - Hugó jellemzése 155

Drámairodalmunk a kiegyezés koráig.
I. Drámairodalmunk emelkedése a negyvenes évek végével. - Az írói díjak kérdése a Nemzeti színháznál. - Szigligeti drámai társasága. - Shakespeare-honosító társulat. - Shakespeare-fordításaink. - A szabadságharcz és leveretésének befolyása drámairodalmunkra. - A drámairodalom képviselője a Nemzeti színház. - Fönmaradásának fontossága. - A kor történeti drámáinak irodalmi jelentősége. - A történeti drámák 1850-1867. - A történeti hűség hiánya azokban. - Shakespearei nyomok az Egri nőben. - A korrajzi és drámai érték a Világ urában. - Béldi Pál gyöngéi. - Szigligeti többi drámáinak rövid jellemzése. - A Trónkereső irodalmi értéke. - Dobsa Guttenbergje, IV. Lászlója és I. Istvánja. - Jókaitól: Dalma, Manlius Sinister, Könyves Kálmán, Dózsa György és a Szigetvári Vértanuk. - A történeti hűség elleni vétség, a színszerűséget túlzó és hazafias elem drámáiban. - Khelonisz kortörténeti jelentősége. - Brankovics György. - A Velenczei /tölgy Erdélyitől. - A czigány-romantica Kövér Indianájában. - Bajza Zách Felicziánja. - Eredmények 199

A vígjátékírók.
II. A színszerűség hajhászata. - A drámai nyelv idegenszerűsége. - Szigligeti és vígjátékai 1850-1867. - A vaudeville elemei a Házassági három parancsban és Dalos Pistában. - Boliózatossáfifuk. - A Mama mint sálon vígjáték. - A jellemvígjáték felé törekvés a Fenn az ernyőben és a Nőuralomban. - A Nőuralom drámaíród almi jelentősége. - Kövér Lajos és vígjátékírói pályája. - Az első követelés; Cholera és nősteszély; Még titok bohózatos elemei. - A pikantéria az Estve és reggel tárgyában. - A Férj-elvek gyöngéi. - Forduló pont pályáján: a Csak kitartás; Egyik a kettő közül; a Hűség hűtlenségből czímű vígjátékai
nyomán. - Nőm meghalt. - Meg akarok halni. - Tehetségének legjobb alkotása: Hódítás falun. - Dobsa és vígjátékai. - Szigeti József és a bohózatos, mókázó elem vígjátékaiban. - Degré és Kovács Pál. - Elavult dolgok a Pál fordulásában. - Propter certum quoniam. - Fáy András Hulló virágai: A mátrai vadászat, Az időjós és a Régi szerelem. - Pompéry János és A telivér. - Greguss A. és a Lángész. - Korrajzi és satiricus elemek a Levélben. - Az új nemzedék. - A történeti vígjáték művelői 240

A népszínmű.
III. Régi és új irányok. - Szigeti József mint az új irány képviselője. - Népszínművei. - A szép juhász. - A vén bakancsos jelentősége és hatása korában. - Új elemek a népszínműben. - A Csizmadia mint kisértet. - Szigeti drámaírói jellemzése. - Szigligeti újabb népszínművei a műsoron. - A Czigány mint a kor hangulatának terméke. - A népdráma kiválása a népszínmű elemeiből. - Lelencz és irodalmi értéke. - Vahot Imre
mint a népszínműi külsőségek képviselője. - A népszínmű többi művelői. - A budai népszínház népszínművei. - A népszínmű az irodalomban. - Szathmáry Emil és Bernát Gáspár. - Dobó Katicza. - Tisztázatlan fogalmak a népszínmű körül 284

A társadalmi dráma.
IV. A melodrámák. -- Franczia elemek társadalmi drámáinkban. - Dobsa Brumon marquis-ja. - Bűn bűnt köret. - Hegedűs Lajos drámái. - Obernyik: Anya és vetélytársnője a szenvedélyek érdekes harcza. - A tanító-elem Kövér Gazdagság és Szegénység-ében. - Kövér Celesztinája regényessége. - A Szép marquisnö. - A Fény árnyai. - Irodalmi hatása és gyöngéi. - Szigligeti jelentősége. - Madách Imre 300

Madách és az Ember tragoedíája.
I. Madách ifjúsága, költői kísérletei. - Tragikus vonások életében. - Első drámái. - Szerelme, lemondása. - Új szerelem. - Elfogatása, szétdúlt családi boldogsága. - Pessímisticus hangulatok költeményeiben. - Az ember tragoediája alapszínei költészetében. - Megtisztulás. - A nő teremtetése. - Éjféli gondolatok. - Testvére emlékezete. - Megnyugvás a sorsban. - Az egyéni fájdalom «műtárgyivá» lesz 315

II. Politikai helyzet. - Bizalom a jövőben. - Az ember tragoediája bemutatása. - Első ismertetői: Szász Károly és Erdélyi János. - A költő levele. - Az eredeti conceptió átalakulása. - A hangulat az Ember tragoediájában. - Luczifer szerepe. - A küzdő Adám. - A tragicum Ádám sorsában. - Az első három és az utolsó szín kapcsolata. - Az alkotás
művészete az egyes képekben. - A képek természetes átmenetei. - Ádám és Éva küzdelme az élet harczában. - Tudatosság és psychologiai mélység az egyes képekben. - A kétségbeejtés szándoka Luczifer tetteiben. - A női eszmény Ádám oldala mellett. - A megtisztulás folyamata Ádám lelkében. - Rokon vonások családi tragoediájával. - Az álomkép szerepe Ádám álmában. - A mult és jövő gondolatának találkozása. - A megsemmisülés gondolata. - A vigasztaló eszme és Luczifer végső erőmegfeszítése. - Ádám ébredése. - Éva miként szerepel az álomban? - Ingadozások a eompositióban. - Luczifer bukása és Ádám kilátásai. - Az ember tragoediája világirodalmi jelentősége 331

Visszatekintés.
Iskolai drámáink közrehatása. - A színészet és drámairodalom párvonalos fejlődése. - A Nemzeti színház fontossága drámairodalmunk szempontjából. - Az Akadémia és színpadi műsor. - Az idegen drámák. - Eredmények. - Színi kritikánk kezdetlegessége. - Az 1850-67-ig terjedő kor befolyása drámánkra. - Erkölcsi sikerek 372

Függelék 383

Bayer József

Bayer József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bayer József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem