Fizika II.

Előszó

A fizika szó az ógörög füzisz szóból származik, amely természetet jelent A görögöknél a fizika a természettudomány minden ágál magában foglalta. A tudomány fejlődésével a természettudományok egyes ágai különváltak. Így lett külön tudománnyá a fizika és a kémia is.
Ha cinket hígított kénsavval leöntünk, cinkszulfát és hidrogén keletkezik. A cink és a kénsav anyagi összetétele megváltozik. Ez kémiai jelenség.
Ha viszont cinklemezt felmelegítünk, megváltozik a térfogata, alakja, keménysége, színe, de lényegében cink marad továbbra is. Ha a meghajlított acéllemezt elengedjük, visszapattan, mozgásba jön, sőt hangot is ad, de közben acél marad. Ezek a jelenségek a fizika körébe tartoznak. A tudomány mai állapotának azonban nem felel meg a fizikai és a kémiai jelenségek merev elhatárolása.
Ha a kénsavas vizén elektromos áramot vezetünk át, a víz hidrogénre és oxigénre bomlik. Tehát megváltozik a víz anyaga, mégis a jelenséget a fizikában is tanulmányozzuk. Az anyag átalakításával a kémia mellett az atomfizika foglalkozik. így a tudomány fejlődésével a kémiai és a fizikai jelenségek közötti határvonal mindinkább elmosódik.
A fizika feladata a tárgykörébe tartozó jelenségek megfigyelése, leírása, a törvények megállapítása és magyarázata. A jelenségek helyes magyarázata az alapja a világmindenségről alkotott hű képnek, a materialista világszemléletnek.
A fizikában felismeri törvényeket a gyakorlati életben, a termelőmunkában használjuk fel, hogy segítségükkel jobb eredményeket érhessünk el. Vissza