Bausteine

Előszó

1983-ban új érettségi vizsgaszabályzatot vezettek be a gimnáziumban. Az idegen nyelvi érettségi fontossága megnőtt, mert egyrészt - néhány kivételes esettől eltekintve - kötelező egy idegen nyelvből érettségizni, másrészt - az eddigi választási lehetőséget megszüntetve - mind írásban, mind szóban számot kell adni a nyelvtudásról. Ez a két tényező szükségessé tette az érettségi felkészülést tanárnak és diáknak egyaránt megkönnyítő segédkönyvek megjelentetését. A segédkönyvek a két írásbeli (fordítás és feladatmegoldás), valamint a két szóbeli (ismeretlen idegen nyelvű szöveg elolvasásra és tartami ismertetése és a mindennapi élet témaköreiben folytatott beszélgetés) érettségi feladat sikeres megoldására teszik - reméljük - alkalmassá az érettségizni kívánó tanulókat.
A segédkönyv első kötete, amelyet az olvasó most kézben tart, a feladatlap helyet kitöltéséhez és a témaköri beszélgetésekhez kíván segítséget nyújtani.
E kötet első része az érettségi írásbeli feladatokhoz hasonló feladatok gyűjteménye. A feladatok változatosak: alkalmasak az alapismeretek rögzítésére, automatizálására és készségszintre emelésére, ugyanakkor nem sablonosak, a nehezebb feladatok megoldása a nyelvi leleményt igényel. Minden nyelvtani témakörhöz készültek egészen egyszerű, egy behelyettesítést vagy átalakítást, kiegészítést kívánó és nehezebb, több mondatrész együttes változtatását, az egész mondat transzformálását megkövetelő feladatok is. Azért volt erre szükség, hogy az alaptanterv szerint érettségiző, a fakultatív tanterv alapján tanuló és a speciális osztályba járó egyaránt találjon tudásszintjének megfelelő, készségeit kellően fejlesztő feladatokat. Az igének, főnévnek, melléknévnek, névmásoknak, elöljáróknak és kötőszavaknak szentelt fejezetekben mindenki megtalálja a neki megfelelő szintű gyakorlatcsoportot, az utolsó feladatsor viszont olyan, túlnyomórészt alkotó jellegű feladatokból áll, amelyeket elsősorban a speciális osztályokban tanulók oldhatnak meg sikerrel.
Az egyes fejezetek és a bennük előforduló gyakorlattípusok aránya két szempont figyelembevételével alakult ki. Egyrészt a magyar anyanyelvűek számára a legnagyobb gondot jelentő, másrészt a német nyelvben legfontosabb nyelvtani jelenségeket kell mélyebben gyakoroltatni. Ezért sok feladat foglalkozik pl. a szenvedő szerkezetekkel, a módbeli segédigék használatával, a zu + Infinitív konstrukcióval, és helyet kaptak a feladatok között a mértékegységek, a tulajdonnevek birtokos esete, az országok, városok jelzővel ellátott alakjainak ragozása stb. Vissza