1.058.576
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Baumhorn Lipót
1860-1932
Budapest
| Kiadó: | Holnap Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 223 oldal |
| Sorozatcím: | Az építészet mesterei |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 25 cm |
| ISBN: | 978-963-349-168-3 |
| Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér képekkel. Angol nyelvű összefoglalóval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
Baumhorn Lipót (1860-1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt Európában: huszonhat zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek közül huszonkettő fel is épült.
Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épületornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az lijvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Az első világháború után a korszerű épületszerkezetet többnyire klasszicizáló köntösbe bújtatta, melynek továbbra is szerves részét képezte az orientalizálás. A műfaj hattyúdala a gyöngyösi zsinagóga volt 1930 körül, mely utoljára megidézte a közösségek századfordulós virágzását.
Világi épületeivel együtt életműve... Tovább
Fülszöveg
Baumhorn Lipót (1860-1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt Európában: huszonhat zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek közül huszonkettő fel is épült.
Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épületornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az lijvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Az első világháború után a korszerű épületszerkezetet többnyire klasszicizáló köntösbe bújtatta, melynek továbbra is szerves részét képezte az orientalizálás. A műfaj hattyúdala a gyöngyösi zsinagóga volt 1930 körül, mely utoljára megidézte a közösségek századfordulós virágzását.
Világi épületeivel együtt életműve közel kilencven alkotásból áll; a főváros mellett Szegeden, Temesváron és Újvidéken székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét. Vissza
Témakörök
- Életrajz > Művészet > Építészet
- Művészetek > Művészettörténet általános > Életrajzok > Építészek
- Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > XIX. század
- Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > XX. század > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Magyar > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Életrajzok > Magyar
- Művészetek > Építészet > Építészettörténet > Magyar
Oszkó Ágnes Ivett
Oszkó Ágnes Ivett műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Oszkó Ágnes Ivett könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal