Fülszöveg
Miért éppen ez a címe ennek a könyvnek? akik már éltek, és még emlékeznek az 1945-ös esztendőre, azok biztosan tudják. Akkoriban egy vicc járta az országot. Így hangzott: - Hány dúlás volt a magyar történelemben? Válasz: Három. 1.) tatárdúlás, 2.) törökdúlás, 3.) felszaba-Dúlás.
Egyébként az az igazság, hogy török mintára is születhetett volna ez az élc, de hát így esett: szegény tatárokkal hoztuk párhuzamba 45-ös ún. "fölszabadulásunkat", holott az eseményt - csakúgy, mint "fölszabadítóinkat" hasonlíthatunk volna egykori török vendégeinkhez, látogatóinkhoz is, elvégre ők is derekasan pusztították országunkat és nemzetünket, ők is elvitték fiainkat, leányainkat messze a török birodalom belsejébe s egyikből hárem-rabnőt, a másikból rabszolgát vagy janicsárt faragtak. Könyvcímünk mégis a tatárokra utal, amiért is a nagy Batu kán elnézését kérjük, hogy eme nem éppen épületes krónika címoldalán ő, nem pedig Szolimán szultán szerepel. Kérésünk annál is inkább indokolt, hiszen ő maga...
Tovább
Fülszöveg
Miért éppen ez a címe ennek a könyvnek? akik már éltek, és még emlékeznek az 1945-ös esztendőre, azok biztosan tudják. Akkoriban egy vicc járta az országot. Így hangzott: - Hány dúlás volt a magyar történelemben? Válasz: Három. 1.) tatárdúlás, 2.) törökdúlás, 3.) felszaba-Dúlás.
Egyébként az az igazság, hogy török mintára is születhetett volna ez az élc, de hát így esett: szegény tatárokkal hoztuk párhuzamba 45-ös ún. "fölszabadulásunkat", holott az eseményt - csakúgy, mint "fölszabadítóinkat" hasonlíthatunk volna egykori török vendégeinkhez, látogatóinkhoz is, elvégre ők is derekasan pusztították országunkat és nemzetünket, ők is elvitték fiainkat, leányainkat messze a török birodalom belsejébe s egyikből hárem-rabnőt, a másikból rabszolgát vagy janicsárt faragtak. Könyvcímünk mégis a tatárokra utal, amiért is a nagy Batu kán elnézését kérjük, hogy eme nem éppen épületes krónika címoldalán ő, nem pedig Szolimán szultán szerepel. Kérésünk annál is inkább indokolt, hiszen ő maga személyesen nem is járt nálunk, csak "tábornokai" küldte hozzánk, akárcsak az a Generalisszimusz, Sztálin akit ezúttal az ő neve képvisel.
Miért emlegetnek még mindig sokan "fölszabadulást" hazánk és nemzetünk vonatkozásában a II. világháború végeztével kapcsolatosan? ... Ugyanis ahogy távolodtunk 1945-től, egyre nagyobb lett azok tábora, akik háborús nemzedékek egészséges nemzettudatát föladva, feledve - a szakadatlan, 45 évig tartó agymosás következtében - magukévá tették mindazt a hazugságot, amit beléjük sulykoltak. E könyv célja szembeszállni e kollektív szellemi öngyilkossággal. A szerző szándéka az volt, hogy fölkeltse az érdeklődést - főleg a fiatalokét - hazánk és nemzetünk XX. századi, mindmáig nem csituló tragédiája iránt, amely szörnyűségeiben túltett még Trianon borzalmain is, de amelyet ma, hat esztendővel az ún. rendszerváltás után, a magyarságot szidalmazó és a haza iránt a legjobb esetben közömbös erők még mindig a "fölszabadulás" hazug, népbutító "glóriájával" akarnak bevilágítani.
Kajetán Endre megkísérli, - egyrészt a közelmúlt történelmének elemzésével, másfelől dokumentumokkal (emlékiratok, naplók, publicisztikai és diplomáciai írások stb.) bemutatni a ma olvasójának 1944-45 kül- és belpolitikai viszonyait, a Vörös Hadsereg magyar földön való megjelenésének apokaliptikus következményeit, valamint a hódító szovjet ármádia nyomában megjelenő "magyar" kommunista hazaárulók és kollaboránsok félévszázadon át folyó népirtó, országvesztő tevékenységének mindmáig ható - sőt: igazándiból és teljességében csak most megmutatkozó valamennyi következményét.
A könyvet végigolvasva az azóta fölnőtt nemzedékek is megértik majd az 1945-ben született vicc tréfás, ám de mindmáig érvényes történelmi igazságát:
- Hány dúlás volt a magyar történelemben?
- ?
- Három: 1.) tatárdúlás, 2.) törökdúlás és 3.) fölszabaDúlás.
Vissza