Előszó
Sokan e szótól elbizonytalanodnak; hogy miért van szükség „Előszóra" egy kötetben?! Egyszerű: aki a kezébe vesz egy könyvet; szemügyre veszi cím-, és hátoldalát, s átpörgeti lapjait, máris, szinte azonnal ezt az oldalt „üti" fel ismét. Megnézi az írás terjedelmét, beleolvas az első sorokba és legtöbbször le sem teszi, amíg el nem olvassa végig. Főleg, ha úgy érzi, hogy NEKI szánja, az Ő életének részévé akarja tenni a benne foglaltakat a szerző, alkotó. Jelen esetben többes számban. Hiszen antológiáról lévén szó, több szerző, alkotó szeretné bizonyítani, hogy igenis, az Ő műve megérdemel egy röppenetnyi figyelmet... Akár többet is... Ugye, Kedves szerző-, és alkotótársak?
Hiszen valamennyien génjeinkben hordjuk a megmutatkozási vágyat. Van, akiben erősebben munkálkodik, mint a nagy átlagban. S bizony, nem mindig igaz az a némelyek által elfogadott tény, hogy mindenben tökéletesek vagyunk.
Ám, amihez a szívekben is meg van az a "belső sugárzás" amely „kifelé" hat, embertársainkra, - akár pozitív, akár negatív dologról van szó abban bizonyosan az elsők között lehetünk, ha igazán akarjuk. Tiszta, nyugodt szívvel, vagy zaklatottal ... Mindegy, csak vágyainkat, álmainkat, jóra, szépre való hajlamainkat tudjuk kifejezni, s tudjuk átadni a velünk szimpatizálóknak. Vagy a gyakorta fellelhető "közöny" pocsolyáiban tocsogóknak; - figyeljenek, jöjjenek, s halljanak, lássanak csodát!
Életü(n)kből fakadó csodát, mellyel a bennü(n)k élő, dinamikus őserőt próbáljuk még aktívabbá tenni, vagy fékezni. Egy kicsit ... épp, hogy csak el ne szálljunk, hanem két lábbal a földön maradva, adjuk át magunkból azt, amellyel embertársainknak is örömet szerezhetünk, s a hétköznapok gyakori gondját, problémáit feledtetni tudjuk. S ha csak kis időre is, de elröptethetjük őket - s a Kedves Olvasót is, a „Ml" világunkba, ahol ha nagyon figyel; önmagát is megpillanthatja: lelke örömeinek hullámaiban fürödve ... Még akkor is, amikor a folytonosan zaklató anyagi terhek nyomasztják érzéseinket, s rángatják vissza gondolatainkat a sajn' egyre nehezülő élethelyzeteinkre, anyagi gondjainkra. S a világ más égtájain is fellelhető lelki válságokra, embertelenségekre, meg nem oldott, s talán meg nem is oldható visszásságokra, s a vissza nem fordítható rettenetekre.
Minden gondot, bajt feledtetni természetesen nem tudunk "mi"sem. De tegyünk érte, akár azzal, hogy leírjuk, s valamiképp "megalkotjuk" érzéseinket, „álmainkat"; ünnep-, és hétköznapjaink örömeit, fájdalmait. Bizonyosan nem csak mi, alkotók, hanem akik látják, olvassák ezeket a belső érzéseket rögzített „vallomásokat', kicsit megnyugodnak, s erőt merítenek a holnapokban is megkísértő kétségekhez. Egyúttal olyan lelki pluszt is kapnak, melyben az optimista érzések, gondolatok kerülnek előtérbe. S tudjuk, úgy több az öröm, több a mosoly, s nagyobb értékkel bír a szeretet... S már ezért is érdemes...
Fenti gondolatokkal ajánlom a Kedves Olvasóknak e kötetet, melyben „pályakezdő"-, haladó és - bátran írhatom, több, professzionális szinten író, alkotó embertárssal ismerkedhet meg. Gyermekek, ifjak, s „örök - ifjak" nyelvezetén. Kortársaink Napjának felragyogó fényében, s Klasszikusaink nyugalmat, s derűt adó árnyékában". Magasztos gondolatokat ébresztő, s az egyszerű, földi halandó szórakoztató hangnemében.
Vissza