| 1. SZÁM | |
| Bojtár Endre: Az irodalomtudomány újabb feladatairól | 3 |
| Szegedi-Maszák Mihály: Rétegek a műalkotás jelentésében és befogadásában | 7 |
| Veres András: Irodalom, politika, társadalmi igények | 22 |
| Pomogáts Béla: A mai magyar lektűr-irodalom | 30 |
| Tverdota György: Az eklektikus Ady-kép | 34 |
| Kántor Lajos: A próza szabadságharca? | 42 |
| Sipos Lajos: Adatok a Halálfiai geneziséhez | 54 |
| Bata Imre: Veres Péter | 73 |
| Műhely | |
| Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A szó, amely a műalkotásban saját keletkezésének szerepét játssza (József Attila költészetének egy jellemző vonásáról) | 87 |
| F. Komáromi Gabriella: Az "idő tudása" mint tragikus vétség (Páskándi Géza: Vendégség) | 98 |
| Szemle | |
| Kerényi Károly szuggesztiója - Mátrai László racionalizmusa (Rónay László) | 103 |
| Két bibliográfia (Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája 1961-1965; Dér Zoltán: Csáth Géza) (R. Takács Olga) | 111 |
| 2-3. SZÁM | |
| Tudományos emlékülés a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóján | |
| Sőtér István: A harmadik évforduló | 119 |
| Szabolcsi Miklós: Értelmiség és forradalom | 122 |
| Bodnár György: Irodalmi és társadalmi forradalom a magyar századelőn | 128 |
| József Farkas: Az alkotó értelmiség és a Magyar Tanácsköztársaság | 133 |
| Oleg Rosszijanov: A művész és a forradalom - Alekszandr Blok és Ady Endre | 141 |
| Karol Rosenbaum: A magyar forradalmi erők harcának visszhangja a szlovák irodalomban 1918 után | 146 |
| Aleksander Flaker: Krleza avantgardizmusa | 156 |
| Béládi Miklós: Az avandgarde a forradalomban | 162 |
| Hermann István: A Tanácsköztársaság előkészítése - Lukács és köre | 172 |
| Köpeczi Béla: Lukács György 1919-ben | 183 |
| Georg Lück: A Tanácsköztársaság emléke az emigráns magyar irodalomban | 192 |
| Alfred Klein: A forradalmi magyar irodalom hatása a húszas években kialakuló német szocialista irodalmi mozgalomra | 195 |
| Ludmila Szkvorcova: A párt kultúrpolitikája és a 20-as évek irodalmi mozgalmai | 200 |
| Illés László: Az irodalom pártirányításának néhány kérdése a húszas években | 207 |
| Natalja Groznova: Alekszej Tolsztoj alkotói fejlődése | 214 |
| Dieter Schiller: Író határhelyzetben - Erich Mühsam | 220 |
| Jean Relinger: Barbusse, a Clarté-mozgalom és az értelmiség | 225 |
| Tamara Balasova: A szocializmus eszméi és a 20. századi francia irodalom | 235 |
| Tanulmányok | |
| Szili József: Látópont, kommentár és értekezés az elbeszélésben | 242 |
| Kenyeres Zoltán: Lukács György pályaképe a felszabadulás után | 255 |
| Bacsó Béla: A forma utópiájától az utópia formájáig (Lukács György fiatalkori művészetfilozófiájáról) | 279 |
| Műhely | |
| Lukácsy Sándor: Bölöni Farkas Sándor | 293 |
| Sonkoly István: Móricz Zsigmond hatása a magyar zenére | 299 |
| Pomogáts Béla: A Nyugat és a népies hagyomány | 305 |
| Oltyán Béla: A magyar szürrealizmus társadalmi kapcsolódásai | 313 |
| F. Komáromi Gabriella: Farce és filozófia (Illyés Gyula: Bölcsek a fán) | 332 |
| Hoppál Mihály: Elbeszélés és emlékezet (Tolsztoj-novella egy paraszti elbeszélő emlékezetében) | 338 |
| 4. SZÁM | |
| Kibédi Varga Áron: Az irodalomtörténet elméleti problémái | 357 |
| Béládi Miklós: Irodalomtörténet, kritika, élő irodalom | 365 |
| Andrási Gábor: A fiatal Kassák Lajos a szocializmusról | 377 |
| Bata Imre: A Válasz a két háború között (1934-1938) | 398 |
| Czére Béla: A magyar tudatvilág betegségei. Kolozsvári Grandpierre Emil regényei | 406 |
| Műhely | |
| Irodalom és társadalmi érték. Bevezetés az értékorientációs novellaelemzés módszertanába. (MTA Irodalomtudományi Intézet Értéktudományi Kutatócsoport) | 421 |
Folytatás Microsoft-tal