Tapolca

Előszó

Bevezetni ezt a könyvet, ajánlani az olvasónak könnyű is, meg egyben nagyon nehéz. Hiszen olyan időszakban, azokban az években készült, íródott, szerkesztették és nyomtatták, amikor az egész országban, így Tapolcán is a változások korát éltük és éljük. A „nagy politika" nem változott, de a hozzá vezető út, a módszerek és programok megújultak. Az alapokra másként kell rakni a falat, a felépítmény tégláit. S kiszélesedett azoknak a köre, akik a „falak" mentén szorgoskodnak, hogy tartós, maradandó, mindenki számára, de legalább a többségnek elfogadható legyen államunk épülete.
Szó sincs elvonatkoztatásról. Nagyon is konkrét dolgokról van szó. Egy fedél alatt élünk, és ebben megfelelő helye van Tapolcának is. Ezt a helyet próbálták a szerzők felvázolni a könyvükben. Valóban csak vázolni, hiszen városunknak gazdag régmúltja, patinája van. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a legutóbbi évek ásatásai a Templom-dombon, s a nemrégiben megnyílt városi múzeumunk. De a jelen megelevenítése sem könnyű feladat, különösen nem egy olyan városban, ahol a városias élet ugyan régen elkezdődött, de hozzá a városi „rangot" csak huszonegynéhány esztendeje kapta, kaphatta meg. Negyedszázad pedig lehet sok egy ember életében, de lehet sok is, kevés is egy város fejlődésében.
Hogyan jelentkezik ez városunkban?
Erről olvashatnak részletesebben a könyvben, amit mosta kezükben tartanak.
Nem útikalauz és nem is riportkönyv ez: a kettő ötvözete. Benne sok tapolcairól beszélnek a szerzők, benne megtalálhatják önmagukat az itt élt, vagy ma is élő emberek. Hogyan éltek-élnek, milyen körülmények között? Mit tett eddig a város vezetése és milyen terveket dédelget? Hogyan segítették az állampolgárok a városfejlesztő munkát? Mivel járt a városiasodás az utóbbi években? Milyen döntéseket hozott a városi tanács a tapolcaiak érdekében? És még folytathatnám azokat a kérdéseket, amelyekre ebben a könyvben részben választ is kaphatnak az olvasók. Vissza