Érettségi adattár történelemből

Tartalom

Előszó 5
I. Az ókor és kultúrája 8
I.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 8
I.1.1. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása (K) 8
I.1.2. Egy folyam menti civilizáció vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása (E)
Az egyistenhit a zsidó vallásban (E) 8
I.2. A demokrácia kialakulása Athénban 13
I.2.1. Az athéni demokrácia intézményei, működése (K) 13
I.2.2. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata (E) 13
I.2.3. A spártai állam (E) 17
I.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 19
I.3.1. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában (K) 19
I.3.2. Augustus principátusának jellemző vonásai (E) 23
I.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 25
I.4.1. A görög hitvilág néhány jellemző vonása, a klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei, római építészet és városépítés (K) 25
I.4.2. A görög tudomány egyes területeinek képviselői, a római történetírás egy-egy jelentős alkotója (E) 25
I.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 30
1.5.1. A kereszténység főbb tanításai (K) 30
1.5.2. A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (E) 30
I.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 33
I.6.1. A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás (K) 33
I.6.2. A népvándorlás legfontosabb mozzanatai (E) 33
II. A középkor 36
II.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 36
II. 1.1. A középkori uradalom jellemzői, a mezőgazdasági technika fejlődése (K) 36
II. 1.2. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (E) 38
II.2. A nyugati és keleti kereszténység 40
II.2.1. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben (K) 40
II.2.2. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (E)
Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (E) 43
II.3. Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése 47
II.3.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai (E)
A világvallások civilizációformáló szerepe (K) 47
II.3.2. Az arab hódítás, az iszlám elterjedésének fontosabb szakaszai (E) 47
II.4. A középkori városok 49
II.4.1. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása (E)
A középkori kereskedelem sajátosságai (K) 49
II.4.2. A középkori céhes ipar (E) 49
II.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 51
II.5.1. Az egyház szerepe a középkori művelődésben, a romantika és a gótika főbb
stílusjegyei, a lovagi kultúra és értékrend néhány eleme (K) 51
II.5.2. Az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika, híres egyetemek Nyugat- és
Közép-Európában (E) 51
II.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
II.6.1. A humanizmus és a reneszánsz fő jellemzői (K)
II.6.2. A fontosabb itáliai képviselők (E)
II.7. Az angol és a francia rendi állam működése
II.7.1. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (E) 58
II.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 61
II.8.1. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján (K)
Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a 14-16. században (K) 61
II.8.2. Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és a hódítások társadalmi háttere (E) 61
III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 65
III. 1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 65
III. 1.1. A magyar nép vándorlása térkép alapján (K) 65
III. 1.2. A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban. Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban (E) 67
III.2. A honfoglalástól az államalapításig 68
III.2.1. A honfoglalás (K)
A honfoglaló magyarság életmódja források alapján (K)
Géza fejedelemsége (K)
Szent István államszervező tevékenysége (K) 68
III.2.2. A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban (K)
Szent István törvényalkotó tevékenysége (E) 68
III.3. Az Árpád-kor 72
III.3.1. Az aranybulla (K)
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején (K) 72
III.3.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején (E) 76
III.4. A társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején 79
III.4.1. Károly Róbert gazdasági reformjai (K)
A magyar városfejlődés korai szakasza (K) 79
III.4.2. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom (E) 82
III.4.3. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája (E) 83
III.5. A Hunyadiak 85
III.5.1. Hunyadi János harcai a török ellen (K)
Hunyadi Mátyás uralkodói portréja (K) 85
III.5.2. Mátyás király bel- és külpolitikája (E) 85
III.6. Kultúra és művelődés 88
III.6.1. Jelentős Árpád- és Anjou-kori emlékek felismerése (K) 88
III.6.2. Mátyás király és a reneszánsz (E) 88
1. Szinkron időszalag 10-15. század 91
IV. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 92
IV. 1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 92
IV. 1.1. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai a térkép alapján (K)
Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás (K) 92
IV.1.2. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a 16-17. században Nyugat-Európában (E) 95
IV.2. A reformáció és a katolikus megújulás 97
IV.2.1. A reformáció főbb irányzatai források alapján (K)
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása (K)
A barokk stílus jellemzői (K) 97
IV.2.2. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a kora újkori Európában (E) 101
IV.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentális monarchia megszületése Angliában 104
IV.3.1. A francia abszolutizmus működése (K) 104
IV.3.2. Az alkotmányos monarchia működése (K) 106
IV.3.3. Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában (E) 106
IV.3.4. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a 18. században (E) 110
IV.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 112
IV.4.1. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján (K) 112
IV.4.2. Az új világszemlélet kialakulása, az újkori természettudományok és társadalomtudományok kibontakozása (E) 114
V. Magyarország és a Habsburg Birodalom 117
V.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 117
V.1.1. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása (K)
Végvári küzdelmek (K) 117
V.1.2. Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (E) 121
V.1.3. A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban (E) 121
V.2. Az erdélyi fejedelemség virágkora 124
V.2.1. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (K) 124
V.2.2. Bethlen Gábor kül- és belpolitikája (E) 125
V.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 127
V.3.1. A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós (E) 127
V.3.2. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai (K)
A szatmári béke (K) 129
V.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban 132
V.4.1. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása (K)
Mária Terézia és II. József (K) 132
V.4.2. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása (E) 132
V.5. Művelődés, egyházak, iskolák 136
V.5.1. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján (K) 136
V.5.2. Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései (E) 136
2. Szinkron időszalag 15-18. század 140
VI. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 141
VI.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata 141
VI. 1.1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései (K)
Az alkotmányos monarchia válsága és bukása (K) 141
VI. 1.2. Főbb irányzatok, képviselőik (E)
A jakobinus diktatúra (E) 144
VI.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 144
VI.2.1. A napóleoni háborúk fordulópontjai (E) 144
VI.2.2. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán (E) 144
VI.3. A 19. század eszméi 148
VI.3.1. A korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői források alapján (K) 148
VI.4. Az ipari forradalom és következményei 150
VI.4.1. Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya (K)
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (K) 150
VI.4.2. Az ipari forradalom eredményeinek kibontakozása és egymásra hatása (E) 150
VI.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 153
VI. 5.1. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása (K) 153
VI.5.2. Németország nagyhatalommá válása (K) 155
VI.5.3. A balkáni konfliktus okai (K) 157
VI.5.4. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón (E) 159
VI.5.5. A szövetségi rendszerek kialakulásának okai (E) 161
VI.6. Tudományos-technikai felfedezések, újítások és következményeik 162
VI.6.1. A második ipari forradalom alapvető vonásai, a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra (K) 162
VI.6.2. Az ipari forradalom legfontosabb felfedezőinek bemutatása (E)
A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre (E) 162
VII. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 165
VII.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 165
VII. 1.1. A reformkor fő kérdései (K)
Széchenyi és Kossuth reformprogramja (K) 165
VII. 1.2. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése (E)
A gazdasági átalakulás jellemzése (E)
A magyar társadalom rétegeződése és életformái (E) 165
VII.2. A reformkori művelődés, kultúra 171
VII.2.1. A korszak kulturális életének főbb jellemzői (K) 171
VII.2.2. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében (E) 173
VII.3. A polgári forradalom 174
VII.3.1. A pesti forradalom eseményei (K)
Az áprilisi törvények (K) 174
VII.3.2. Az európai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra (E)
Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban (E) 174
VII.4. A szabadságharc 178
VII.4.1. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai (K)
A Függetlenségi nyilatkozat (K) 178
VII.4.2. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása (E)
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről (E) 178
VII.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 182
VII.5.1. A kiegyezés megszületésének okai (K)
A kiegyezés tartalma és értékelése (K) 182
VII.5.2. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (E) 182
VII.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 186
VII.6.1. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés (K) 186
VII.6.2. Az átalakuló társadalom sajátosságai (K)
Nemzetiségek a dualizmus korában (K) 186
Nemzetiségi politika (E) 186
VII.6.3. Budapest világvárossá fejlődése (K) 186
VII.6.4. A polgári állam kiépülése (E)
A környezet átalakításának következményei (E) 186
VII.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 189
VII.7.1. Az életmód változásai (K)
A magyar tudomány és művészet kiemelkedő személyiségei (K) 189
VII.7.2. A tömegkultúra néhány jelensége (E) 189
3. Szinkron időszalag 1830-1848 193
4. Szinkron időszalag 1848-1849 194
5. Szinkron időszalag 1849-1914 195
VIII. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 196
VIII. 1. Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék 196
VIII. 1.1. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői (K)
A Párizs környéki békék (K) 196
VIII. 1.2. A hátország szerepe (E)
Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon (E) 196
VIII.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 201
VIII.2.1. A modern életforma néhány jellegzetessége (K)
A nők szerepének változása (K) 201
VIII.2.2. A világgazdaság átrendeződése a háború után (E) 201
VIII.2.3. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (E) 202
VIII.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 204
VIII.3.1. Az olasz fasizmus jellemzői (E)
Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon (E) 204
VIII.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 207
VIII.4.1. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei (K) 207
VIII.4.2. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe (E)
A válság kezelésének módjai egy adott országban (E) 207
VIII.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 209
VIII.5.1. A náci Németország legfőbb jellemzői (K)
A náci ideológia és propaganda (K) 209
VIII.5.2. A totális állam kiépítése Németországban (E) 209
VIII.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 213
VIII.6.1. A bolsevik hatalomátvétel körülményei (K)
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői (K) 213
VII 1.6.2. A bolsevizmus ideológiája (E)
A bolsevik propaganda főbb jellemzői (E)
A sztálini gazdaságpolitika (E) 213
VIII.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai 217
VIII.7.1. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai (K)
A holokauszt (K) 217
VIII.7.2. A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése (E)
Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések (E) 217
VIII.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 223
VIII.8.1. Az ENSZ létrejötte, működése (K)
Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (K) 223
VIII.8.2. Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények kialakulásának kezdetei (E) 223
VIII.8.3. A gyarmati rendszer felbomlása, a „harmadik világ" kialakulása, Gandhi erőszakmentes mozgalma (E) 227
VIII.9. A szocialista rendszerek bukása 231
VIII.9.1. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői (K)
Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (K) 231
VIII.9.2. A német kérdés (E) 231
IX. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 237
IX. 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 237
IX. 1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása (K)
Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai (K) 237
IX. 1.2. Trianon társadalmi, bel- és külpolitikai következményei (E) 237
IX. 1.3. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései (E) 239
IX. 1.4. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai (E) 239
IX.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 243
IX.2.1. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései (K) 243
IX.2.2. Politikai életpályák elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál, Gömbös Gyula és kísérlete) (E) 243
IX.3. Művelődési viszonyok és az életmód 248
IX.3.1. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években (K) 248
IX.3.2. A klebelsbergi kultúrpolitika (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés) (E)
A tudomány és a művészet főbb képviselői (Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla) (E) 248
IX.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 253
IX.4.1. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között (K) 253
IX.4.2. Magyarország a náci birodalom árnyékában (E)
A területi revízió lépései (E) 253
IX.5. Magyarország részvétele a világháborúban 255
IX.5.1. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban (K) 255
IX.5.2. Kállay Miklós miniszterelnöksége (E)
Háborúellenes törekvések (E) 255
IX.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon 258
IX.6.1. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel (K)
A holokauszt Magyarországon (K) 258
IX.6.2. Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon (E) 258
X. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 262
X.l. A szovjet felszabadítás és megszállás 262
X.l.l. A szovjet felszabadítás és megszállás (K)
Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége (K) 262
X. 1.2. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására (1945-48)
(pl. SZEB intézkedése, németek kitelepítése) (E) 264
X.2. A határon túli magyarság sorsa 267
X.2.1. A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban (E) 267
X.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 269
X.3.1. Az 1950-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi-korszakban (K)
Életmód és mindennapok (K) 269
X.3.2. Az elnyomás formái és „gépezete" (E) 269
X.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 273
X.4.1. A kitörés okai és főbb eseményei (K)
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai (K) 273
X.4.2. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (E) 273
X.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 276
X.5.1. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban (K)
Életmód és mindennapok (K) 276
X.5.2. A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (E) 276
X.6. A rendszerváltozás 279
X.6.1. A rendszerváltozás tartalma és következményei (K) 279
X.6.2. Magyarország a '90-es években (E) 279
6. Szinkron időszalag 1914-1918 282
7. Szinkron időszalag 1939-1945 283
8. Szinkron időszalag 1945 után 284
XI. Jelenkor 285
XI.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek 285
XI. 1.1. A közép-európai régió sajátos problémái (K) 285
XI. 1.2. A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása (E)
Nemzeti, vallási, etnikai kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna) (E) 285
XI.2. Az európai integráció története 287
XI.2.1. Az Európai Unió legfontosabb intézményei (K) 287
XI.2.2. Az integráció főbb állomásai (E) 287
XI.3. A „harmadik világ" 289
XI.3.1. A fejlődő országok főbb problémái (K) 289
XI.3.2. A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai (E) 289
XI.4. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák 291
XI.4.1. Fenntartható fejlődés (K) 291
XI.4.2. A környezettudatos magatartás (K) 291
XI.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai 291
XI.5.1. A tömegkultúra új jelenségei (pl.: film, reklám) (K) 291
XII. A mai magyar társadalom és életmód 293
XII.l. Alapvető állampolgári ismeretek 293
XII. 1.1. Alapvető állampolgári ismeretek (K) 293
XII.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban (K) 294
XII.3. A magyarországi romák (K) 294
XII.4. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 293
XII.4.1. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság (K)
A választási rendszer (K) 293
XII.4.2. A magyar alkotmányosság elemei és intézményei (E) 293
XII.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások (E) 293
A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban (E) 295
Tematikus adattár 297
1. Egyetemes történeti topográfia 298
2. Magyar történeti topográfia 314
3. UNESCO világörökség
A művészet és történelem emlékei 323
4. Művészettörténeti korszakok az ókortól napjainkig 327
5. Legfontosabb jogtörténeti források 332
6. Gazdaságtörténeti adattár
A közgazdasági gondolkodás rövid története 335
7. Híres magyar tudósok, feltalálók a 19-20. században 339
8. Pártok a magyar történelemben 348
9. Nemzetközi és magyar szervezetek 348
10. Uralkodók, államfők 357
11. Csaták 369
Mutató 373
1. Névmutató 374
2. Tárgymutató 379
Tartalomjegyzék 387

Témakörök