kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 1.097 oldal |
Sorozatcím: | Strukturális magyar nyelvtan |
Kötetszám: | 3 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-6467-x |
Előszó | 19 |
A morfológia (Kiefer Ferenc) | 23 |
Bevezetés | 23 |
A szótár | 25 |
A szintaxis | 37 |
A fonológia | 45 |
A szematika | 49 |
Morfológiai elméletek | 51 |
Összefoglalás | 69 |
Szakirodalmi hivatkozások | 72 |
Szavak, szófajok, toldalékok (Kenesi István) | 75 |
A szavak és más lexikális alapegységek | 76 |
A szó általános fogalmáról | 76 |
Mi a szó a magyarban? | 79 |
A szófajok | 93 |
A toldalékok | 128 |
Összefoglalás | 133 |
Szakirodalmi hivatkozások | 135 |
A szóképzés (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 137 |
A szóképzés fogalma | 137 |
A magyar morfológia szóalapúsága | 140 |
A képzők tulajdonságai | 141 |
Termékenység, szabályszerűség és gyakoriság | 148 |
A szóképző szabályok | 150 |
Fonológiai jelölések | 156 |
A lexikai akadályozás | 157 |
A képzők osztályzása | 158 |
Szakirodalmi hivatkozások | 164 |
Morfoszintaktikailag semleges képzések (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 165 |
A főnévképzés | 165 |
A melléknévképzés | 172 |
Az igeképzés | 194 |
Határozószó-képzés | 208 |
A terméketlen szóképzés vizsgálata | 211 |
Szakirodalmi hivatkozások | 214 |
A műveltetés (Komlósy András) | 215 |
Általános értelmezési és terminológiai problémák | 216 |
A forma és a tartalom | 216 |
A tisztán szematikus megközelítés buktatói | 222 |
Sajátos igecsoportok a magyarban | 229 |
Morfológiai bonyadalmak | 229 |
Jelentésviszonyok és jelentés szerinti csoportok | 234 |
A műveltető képzők lexikai tételeiről | 245 |
A műveltető képzés határai a magyarban | 254 |
A műveltető képzésből kizárt igecsoportok | 254 |
A "mediális párok" értlemezése | 260 |
A műveltető igék vonzatkerete | 279 |
A produktív képzők és használati körük | 280 |
Az argumentumoktól a vonzatokig | 281 |
Szakirodalmi hivatkozások | 291 |
Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés (Laczkó Tibor) | 293 |
Az -Ás képzős főnevek morfoszintaxisa | 303 |
A deverbális főnevek tipusai | 304 |
A különböző jelentésű -Ás képzős alakkok létrehozása | 333 |
Az igetípusok és az -Ás viszonya | 337 |
Az -Ás képző morfoszintakitikai viselkedése | 345 |
A birtokos személyrag morfoszintaxisa | 359 |
Összegzés | 368 |
Az -Ó képzős főnevek | 372 |
A cselekvőt jelölő -Ó főnevek | 374 |
A cselekvés eszközét jelölő -Ó főnevek | 387 |
A cselekvés helyét jelölő -Ó főnevek | 389 |
Az 'egyszerű esemény' jelentésű -Ó főnevek | 390 |
Az -Ó főnévképző produktivitása | 391 |
Az -Ó főnévképző morfoszintaktikai jellemzése | 392 |
Homonim főnévképző vagy szófajváltás? | 400 |
Az -Ó főnévképző különböző használatai közötti összefüggésekről | 402 |
Összegzés | 405 |
Szakirodalmi hivatkozások | 405 |
A melléknévi és határozói igenévképzők (Laczkó Tibor) | 409 |
Az -Ó és a -(V) (t)t igenévképzők | 411 |
Az -AndÓ melléknévi igenévképző | 441 |
A -vA határozói igenévképző | 444 |
Összegzés | 450 |
Szakirodalmi hivatkozások | 451 |
Az igekötők (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) | 453 |
Az igekötős igék létrehozása | 453 |
Az igekötők szófaji besorolása | 459 |
Az igekötők szemantikai szerkezete | 465 |
Az akcióminőség | 475 |
A magyar igekötőállomány | 480 |
Igekötők kapcsolódási mintái | 483 |
A be igekötő kapcsolódási mintái | 484 |
A szét igekötő kapcsolódási mintái | 495 |
Az agyon igekötő kapcsolódási mintái | 501 |
A tönkre igekötő kapcsolódási mintái | 509 |
Összefoglalás | 513 |
Szakirodalmi hivatkozások | 518 |
A szóösszetétel (Kiefer Ferenc) | 519 |
A szóösszetétel fogalma | 519 |
Az összetett szavak fajtái | 522 |
Az endocentrikus szóösszetétel szintaxisa | 526 |
A szóösszetétel termékenysége | 529 |
A deverbális alaptagú összetételek | 536 |
Azonos elő-, ill. alaptagú összetételek mellérendelése | 559 |
Összefoglalás | 565 |
Szakiroalmi hivatkozások | 567 |
A ragozás (Kiefer Ferenc) | 569 |
Infelexiós kategóriák | 569 |
Jel és rag | 573 |
A főnévragozás | 577 |
Az igeragozás | 599 |
A morfoszintaktikai jegyek és források | 613 |
Összefoglalás | 617 |
Szakirodalmi hivatkozások | 618 |
Zárójelezési paradoxonok (Laczkó Tibor) | 619 |
Jelzősítetlen határozói argumentumokat tartalmazó szerkezetek | 620 |
Az -i képzős névutós kifejezések | 629 |
A -(j)Ú képzős melléknévi szerkezetek | 636 |
Összegzés | 649 |
Szakirodalmi hivatkozások | 650 |
Az inflexiós jelenségek szintaktikai hátter (Bartos Huba) | 653 |
Bevezetés | 653 |
A főnévi szerkezetek és a főnévi toldalékolás | 669 |
A főnévi szerkezetek és a főnévi viszonyai | 670 |
A birtokjel mint anafora | 684 |
Többesítés az -ék toldalékkal | 694 |
Az esetragok | 699 |
A személyes névmások | 708 |
A mondatok funkcionális szerkezete és az igei inflexiós toldalékok | 714 |
Az igei toldalékok | 715 |
A mód, az idő és a modalitás hatóköri viszonyai | 718 |
Az egyeztetés kategóriái | 734 |
Az alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai háttere | 738 |
A kiinduló adatok | 739 |
Kategoriális különbségek: DP-k és kisebb főnévi csopotok | 744 |
A szintaktikai elemzés: DP-k és nem DP-k | 754 |
Konklúzió | 759 |
Összefoglalás | 760 |
Szakirodalmi hivatkozások | 761 |
Morfofonológiai jelenségek (Rebrus Péter) | 763 |
Morfológiai bevezető | 763 |
Szám/személyjelölők | 765 |
Igei idő/módjelölők | 770 |
Többes-, birtokos-, birtok- és esetjelölő | 773 |
Képzők | 777 |
Tő- és toldalékváltakozások | 785 |
A magánhangzó-harmónia | 786 |
Magánhangzók | 786 |
Az elölségi harmóni egytagú tövekben | 792 |
Kerekségi harmónia | 796 |
Hangkivetés | 804 |
Névszói tövek | 804 |
A névszói tövek elemzése | 811 |
Hangkivetés igéknél | 832 |
A nem ikes igék elemzése | 840 |
Az ikes igék elemzése | 846 |
Rövidülés | 859 |
Adatok | 859 |
Az alsó magánhangzós rövidülés elemzése | 861 |
A felső magánhangzós rövidülés elemzése | 869 |
A v-tövek | 874 |
Adatok | 874 |
A felső magánhangzójú v-tövek elemzése | 887 |
A nem felső magánhangzójú v-tövek elemzése | 895 |
Összefoglalás | 904 |
A tővégi nyílt magánhangzó nyúlása | 908 |
Adatok | 908 |
A tővégi magánhangzók ábrázolása | 913 |
A 3. személyű birtokosjelölő | 920 |
Az igei tővégnyúlás | 931 |
Morfológiai összegzés | 943 |
Szakirodalmi hivatkozások | 947 |
Függelék | 949 |
A magyar morfológia pszicholingvisztkai aspektusai (Pléh Csaba) | 951 |
A morfológia helye a pszicholingvisztikai kutatásban | 951 |
Az alaktani feldolgozás | 955 |
Elsajátítás | 983 |
A morfológiai elemek megjelenési sorrendje | 983 |
Az igekötők a magyar gyermeknyelvben | 991 |
Az allomorfia a gyermeknyelvben | 999 |
A téri kifejezések elsajátítása és használata: egy fejezet a morfoszemantikából | 1008 |
A legkorábbi téri kifejezések | 1008 |
Téri kifejezések későbbi gyermekkorban | 1010 |
Alaktan és patológia | 1013 |
Fejlődési zavarok és a morfológia | 1013 |
Értelmi fogyatékosok morfológiai problémái | 1015 |
Alaktani zavarok afáziásoknál | 1017 |
A magyar morfológia számítógépes kezelése (Prószéky Gábor) | 1021 |
Bevezetés | 1021 |
Számítógépes morfológia | 1022 |
Tanulás és nyelvhasználat | 1024 |
A számítógépes alaktani rendszer szótárai | 1025 |
A számítógépes leírás osztályozási szempontjai: a morfémakapcsolódások és az unifikálhatóság | 1027 |
Jegyfüggetlenség és redundancia: ismeretlen elemek osztályozása | 1029 |
Szótövek és toldalékok | 1032 |
A morfémák formális viselkedése | 1032 |
A termékeny terminális toldalékok | 1033 |
A termékeny nemterminális toldalékok | 1035 |
A nem termékeny toldalékok | 1042 |
Összetételek, előtagok kezelése | 1043 |
Morfo-ortográfia: az írásban jelölt alaki változások | 1043 |
A morfo-ortográfiai jegyek | 1044 |
Tő- és toldalékváltozások | 1049 |
A magyar számítógépes morfotaktika | 1053 |
A magyar számítógépes morfotaktika osztályai | 1053 |
A magyar számítógépes morfo-ortográfia jegyei | 1055 |
Példák a magyar számítógépes morfológia működésére | 1057 |
Tanulságok | 1058 |
Irodalomjegyzék | 1065 |
Tárgymutató | 1085 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.