| Előszó | 1 |
| Bevezetés | 9 |
| A filozófiatörténet fogalma, feladata és belső alkata | 16 |
| A filozófiatörténet módszere | |
| A filozófiatörténet felosztása | |
| Az egyházatyák, a skolasztika és a renaissance bölcselete | |
| Az egyházatyák és a skolasztika bölcselete | |
| Általános jellemzés | 22 |
| Az egyházatyák bölcselete | 29 |
| A gnoszticizmus | 32 |
| Iraeneus | 38 |
| Tertullianus | 40 |
| Alexandriai Kelemen | 44 |
| Origines | 48 |
| Augustinus | 54 |
| A patrisztika hanyatlásának kora | 71 |
| A skolasztika bölcselete | |
| Általános jellemzés | 75 |
| A skolasztika első korszaka | |
| Scottus Eriugena | 82 |
| Roscellinus nominalizmusa. Canterbury-i Anselmus | 86 |
| A XII. század bölcselete | 92 |
| A chartresi iskola bölcselete. Jean de Salisbury | 94 |
| Abaelard | 98 |
| Misztikusok. Clairvaux-i Bernát; Saint Viktor-i Hugó és Rikhárd | 102 |
| Visszapillantás | 110 |
| A középkor keleti bölcselete | 113 |
| Al-Farabi | 115 |
| Avicenna | 117 |
| Al-Gazali | 119 |
| A verroes | 121 |
| Középkori zsidó bölcselet | 123 |
| A skolasztika virágkora: a 13.sz. bölcselete | 126 |
| Bonaventura | 130 |
| Albertus Magnus | 132 |
| Aquinói Tamás | 135 |
| A latin averroismus: Siger de Brabant | 142 |
| Természettudományi irány: Robert Grosseteste és Robert Bacon | 144 |
| A XIV. század skolasztikája | |
| Raymundus Lullus és Duns Scotus | 146 |
| Occam elődjei: Dourand de Saint-Pourcain és Pierre Auriol. Occan | 150 |
| Occam követői: Nicolas d'Autrecourt, Pierre d'Ailly, Buridán és Oresme | 155 |
| A német misztika képviselői | 157 |
| A renaissance bölcselete | |
| A renaissance szelleme | 161 |
| Nicolaus Cusanus | 163 |
| Agrippa von Nettesheim és Paracelsus | 166 |
| Giordano Bruno | 169 |
| Campanella | 174 |
| A francia renaissance: Montaigne és Charron | 180 |
| A német miszticizmus: Jakob Böhme | 183 |
| Az újkori bölcselet története Descartestől Kantig | |
| Az újkori bölcselet szellemi alkata | 189 |
| Angol bölcselet a 17-ik század közepéig. Bacon, Hobbes, Cherbury-i Herbert | |
| Bacon | 169 |
| Hobbes | 205 |
| Cherbury-i Herbert | 213 |
| A francia racionalizmus: Descartes és követői | |
| Descartes | 215 |
| Geulinex | 227 |
| Malebranche | 228 |
| Spinoza | 233 |
| Hívő és hitetlen szkepticizmus: Pascal és Bayle | 240 |
| Leibniz | 244 |
| Angol bölcselet a 18. században: Locke, Berkeley, Hume. Hatásaik | |
| Locke | 254 |
| Berkeley | 260 |
| Hume | 262 |
| Angol erkölcsbölcselet | 267 |
| Az angol asszociációs lélektan megalapítói | 272 |
| A francia felvilágosodás filozófiája | 273 |
| A német felvilágosodás filozófiája | 279 |
| Kant kriticizmusa és a 19. század bölcselete | |
| Kant kritikai filozófiája | |
| Bevezetés | 282 |
| Kant | 284 |
| Kant bölcseletének közvetlen hatásai | 319 |
| A német idealizmus bölcselete | |
| Fichte | 324 |
| Schelling | 337 |
| Hegel | 350 |
| Schleiermacher | 367 |
| A német idealizmus ellenfelei: Fries, Herbart, Beneke | |
| Fries | 373 |
| Herbart | 376 |
| Beneke | 383 |
| A 19. század pesszimizmusa: Schopenhauer és von Hartmann | |
| Schopenhauer | 385 |
| von Hartmann | 389 |
| A pozivitizmus bölcselete | |
| A. Comte | 392 |
| J. St. Mill | 396 |
| Spencer | 398 |
| Feuerbach | 402 |
| A pszichológizmus rendszerei: Fechner, Lotze, Wundt | |
| Fechner | 406 |
| Lotze | 407 |
| Wundt | 410 |
| A metafizikai aktivizmus bölcselete: Eucken | 412 |
| Az intuíció bölcselete: Bergson | 416 |
| Nietzsche | 421 |
| Kant követői: az új-kantinizmus | 428 |
| Az objektív idealizmus rendszere: Böhm | 436 |
| Függelék | 444 |
| Irodalom | 459 |
Folytatás Microsoft-tal