Bartók Béla V. Nemzetközi Kórusfesztivál

Előszó

1957. június 23-án engedélyezte Kodály a debreceni zeneművészeti szakiskolának, hogy nevét viselje. Ekkor említette meg, hogy Maróthi György révén tulajdonképpen az egész magyar kóruskultúra kezdete Debrecenhez kötődik. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy életében egyedül, ideadta a nevét ennek az iskolának. Nyilvánvaló, hogy nem ez volt az első találkozása a várossal. 1934-ben már ünnepelte Debrecen "a zene halkszavú fejedelmét", aki "Népzene és műzene" címmel tartott előadást az Ady Társaság meghívottjaként, majd meghallgatta a műveit éneklő debreceni kórusokat: a Dóczy leánygimnázium és a Zeneiskola énekkarait. A "Túrót eszik a cigány" 1929-ben történt első előadása óta egymásután szólaltak meg Kodály kórusművei Debrecenben és még ugyanebben az 1934. évben olyan bemutatóval büszkélkedhetett a város, mint a Háry János első szabadtéri előadása a Kollégium udvarán, Ferencsik János vezénylésével. Több ezer résztvevője volt ennek a hatalmas sikerű előadásnak. 1937. az első vidéki Székelyfonó-előadás időpontja. A debreceni Csokonai Színház adott helyet ennek a jelentős bemutatónak, amelyet Horváth Árpád rendezett, harcolva a sokféle, elsősorban anyagi nehézséggel. Neményi Lili fellépése, Komor Vilmos vezénylése emlékezetes maradt a hallgatók számára. Nem sokkal később felcsendültek Debrecenben a Psalmus Hungaricus örökbecsű dallamai is. A főpróbán megjelent a szerző is. Vissza