Előszó
Részlet:
"Száztíz esztendővel ezelőtt, 1905. október 19-én hunyt el kisborosnyói Bartha Miklós, a 19-20. század fordulójának legnagyobb hatású közírója, nemzetét féltő és óvó politikus, a magyar...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Száztíz esztendővel ezelőtt, 1905. október 19-én hunyt el kisborosnyói Bartha Miklós, a 19-20. század fordulójának legnagyobb hatású közírója, nemzetét féltő és óvó politikus, a magyar szociográfiai irodalom első maradandó műve, a Kazár földön alkotója. Munkásságát méltatlanul feledték, feledtették, mellőzték, egyes korszakokban megbélyegezték, egész alakos szobrát Budapesten, a Városligetben a kommunista diktatúra kezdetén ledöntötték, és egy múzeumi raktárban várja újbóli felállítását s ünnepélyes felavatását. Összegyűjtött munkáit a halála után három évvel kezdődően, 1908 és 1913 között hat kötetben adták ki,1 immár több mint egy évszázada. Ideje már történelmünk e jeles alakjával szemben is elkövetett mulasztásainkat pótolni, és az életművéből tanulni, okulni.
Bartha Miklós Erdélyország szülötte, 1848. november 14-én az Udvarhely vármegyei Rugonfalván látta meg a napvilágot Székelykeresztúr közelében, a Réz-hegység nyugati lábánál, ott, ahol a Fehér-Nyikó patak hamarosan a Nagy-Küküllő folyóba szalad. Apja, berei Bartha Gergely (1815-1869) Háromszék vármegyében, Alsórákos községben uradalmi intézőként kezdte pályáját, és az 1840-es évek elején ismerkedett meg a híres szépségű és okos Sebesi Annával (1824-1858), akivel 1846-ben kötött házasságot. Az ifjú pár Rugonfalván telepedett le, ahol a helység közepén, egy tágas telken udvarházat emeltettek, amely körül gazdasági épületeket létesíttettek. Mögöttük kiterjedt veteményes kert és gyümölcsös húzódott. Bartha Gergely szorgalmas gazdaként, gyakorlatias emberként felvirágoztatta uradalmát.
A családnak három gyermeke született. Elsőként 1846-ban Apollónia, akit előszeretettel Pólinakbecéztek, másodikként Miklós 1848-ban, majd 1849-ben Róza, 1854-ben Anna. Közben kitört az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc. A nemzet hívó szavára Bartha Gergely is úgy érezte, hogy „mindnyájunknak el kell menni!", és a csatatérre sietett, hátrahagyta bálványozásig szeretett nejét és apró gyermekeit. A szászok által lakott Királyföld központjában, Nagyszeben ostromában honvéd századosi rangban vett részt."
Vissza