Természetvédelmi élőhelykezelés
Szerző
Budapest
Kiadó: | Mezőgazda Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 272
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 17 cm
|
ISBN: | 978-963-286-653-6 |
Megjegyzés:
|
Színes fotókkal.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A népesség növekedésével egyre nagyobb teret foglalunk el a Földön, egyre inkább kihasználva a természeti érőforrásokat a pillanatnyi és növekvő igények kielégítése érdekében.
Szinte egyik napról a másikra megváltozik a táj, utak szelik át az eddig szinte érintetlen területeket, a városok terjeszkednek, bővül az épített környezet a természeti táj rovására. Még a védett természeti területeken is fennáll a veszély, hogy az élőhelyek és az azokat benépesítő élővilág megsínyli az ember közelségét.
Egy élőhely közössége addig tud megmaradni, ameddig a létfeltételei rendelkezésére állnak. Ha az ember közbelépésével, beavatkozásával drasztikusan megváltoznak ezen természeti körülmények, a növények kipusztulhatnak, az állatok elvándorolnak, a fajok száma csökken, az élőhelyek átalakulnak, a táj képe megváltozik.
A természetvédő szakemberek sokrétű tudást, komplex szemléletet és előrelátó gondolkodásmódot igénylő feladata a még meglévő élőhelyek megmaradásának elősegítése, az...
Tovább
Fülszöveg
A népesség növekedésével egyre nagyobb teret foglalunk el a Földön, egyre inkább kihasználva a természeti érőforrásokat a pillanatnyi és növekvő igények kielégítése érdekében.
Szinte egyik napról a másikra megváltozik a táj, utak szelik át az eddig szinte érintetlen területeket, a városok terjeszkednek, bővül az épített környezet a természeti táj rovására. Még a védett természeti területeken is fennáll a veszély, hogy az élőhelyek és az azokat benépesítő élővilág megsínyli az ember közelségét.
Egy élőhely közössége addig tud megmaradni, ameddig a létfeltételei rendelkezésére állnak. Ha az ember közbelépésével, beavatkozásával drasztikusan megváltoznak ezen természeti körülmények, a növények kipusztulhatnak, az állatok elvándorolnak, a fajok száma csökken, az élőhelyek átalakulnak, a táj képe megváltozik.
A természetvédő szakemberek sokrétű tudást, komplex szemléletet és előrelátó gondolkodásmódot igénylő feladata a még meglévő élőhelyek megmaradásának elősegítése, az élőhely-visszaállítás lehetőségeinek feltárása, a diverzitás megőrzése.
Ehhez előbb fel kell mérni az élőhely adatait, az ott élő közösségek tulajdonságait, meg kell ismerni a működésüket, hogy ezek ismeretében lehessen az élőhelykezelés munkafolyamatait megtervezni. A végső cél, hogy az életközösségek önműködőek maradjanak, illetve azzá váljanak. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha a biológus, a természetvédő, a műszaki mérnök, a halászati, az erdő- és vadgazdálkodási szakember együttműködve alakítja ki a megvalósítás lépéseit. Ennek a munkának elméleti alapjaival ismertet meg a népes szerzői közösség, akik a különböző szakterületek képviselői, de közös bennük az, hogy a természeti környezet megőrzését mindegyikük a szívén viseli.
Az esettanulmányok ennek a nagyon átgondolt és érzékeny munkának az eredményeit mutatják be azoknak a természetvédőknek a tollából, akik ezt a különleges munkát szinte elsőként vezették be hazánkban.
A veszélyeztetett vizes élőhelyek, gyepek, erdei élőhelyek, a különböző élőhelytípusok ismérveinek feltárása mellett az élőhelyek természetvédelmi kezelésének lehetőségei is megismerhetők ebből a könyvből, amely a természetvédelmi mérnökképzésén kívül a gyakorlati munkák elsajátításában is segítséget nyújt.
Vissza
Tartalom
Előszó (Kozák Lajos) 11
1. Élőhely kezelés (Kozák Lajos) 12
1.1. A természetvédelmi célú élőhelykezelés szükségessége 12
1.2. A természetvédelmi célú élőhelykezelés típusai 14
2. Vizes élőhelyek kezelése 17
2.1. A hazai vizek tipológiája (Kozák Lajos) 17
2.2. A hazai vizes társulások áttekintése, veszélyeztetettsége, kezelési
prioritásai (Máté András) 19
2.2.1. Hínártársulások 19
2.2.2. Mocsári és lápi növényzet 28
2.2.3. Forráslápok 37
2.2.4. Boreális tőzegmohalápok 39
2.2.5. Tőzegmohás sík lápok és semlyéktársulások 40
2.2.6. Kiszáradó láprétek és magaskórósok 43
2.3. A folyószabályozások hatása, kezelési lehetőségek (Kozák Lajos) 47
2.3.1. A folyószabályozások hatása 47
2.3.2. Az áramló vizek revitalizációja 48
2.3.3. Holtágak, holtmedrek kezelése 49
2.3.4. A duzzasztóművek természetvédelmi szempontú értékelése 50
2.4. Vizes élőhelyek főbb haszonvételi formái (Kozák Lajos) 52
2.4.1. Természetes vízi és halastavi halgazdálkodás és kezelési prioritásai 52
2.4.2. Nádgazdálkodás (Vadász Csaba - Kozák Lajos) 57
2.4.3. Komplex ártéri gazdálkodás 63
2.4.4. Rekreációs célú hasznosítás 64
2.4.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés 65
2.5. Vadgazdálkodási célú vizes élőhely fejlesztés természetvédelmi
vonatkozásai (Szendrei László) 66
2.6. Esettanulmányok 69
2.6.1. A hortobágyi halastavakon folyó gazdálkodás természetvédelmi
értékelése madártani szempontból (Gyüre Péter) 69
2.6.2. A Bihari vizes élőhelyek rekonstrukciója és fejlesztése
(Bona Gabriella) 70
2.6.3. Hortobágyi Tisza holtmeder rekonstrukció természetvédelmi
vonatkozásai a halállomány vizsgálata alapján (Juhász Lajos) 72
2.6.4. A Maloméri-csatorna monitorozásának természetvédelmi tanulságai
(Sipos Ferenc) 74
2.6.5. Kavicsbányatavak a Duna-Tisza közén - szomjas anti-oázisok
(Sipos Ferenc) 77
2.6.6. Inváziós hínárnövények (Vidéki Róbert) 81
2.6.7. A Nyíres-tó dagadóláp természetvédelmi kezelésének tapasztalatai
(Molnár Attila) 84
2.6.8. A nádvágás okozta strukturális változások hatása a nádasok
énekesmadár költőállományára (Vadász Csaba) 85
2.6.9. A Kerca-patak rehabilitációja (Mesterházy Attila) 88
3. Gyepek kezelése 92
3.1. A gyepek fogalma, a gyepterületek magyarországi helyzetének értékelése
(Zsigrai György) 92
3.2. A hazai gyepterületek főbb növénytársulásai, veszélyeztetettségük, kezelési
prioritásaik 94
3.2.1. Löszgyepek (Házi Judit - Penksza Károly) 94
3.2.2. Homoki gyepek (Házi Judit - Penksza Károly) 98
3.2.3. Sziklagyepek (Házi Judit - Penksza Károly) 102
3.2.4. Lejtősztyepprétek (Házi Judit - Penksza Károly) 104
3.2.5. Sík- és dombvidéki mocsárrétek (Falusi Eszter - Penksza Károly) 107
3.2.6. Mezofil rétek, kaszálórétek (Falusi Eszter - Penksza Károly) 109
3.2.7. Sziki gyepek (Penksza Károly - Házi Judit) 112
3.2.8. Láprétek (Házi Judit - Penksza Károly) 115
3.2.9. Zsombékosok és magassásrétek (Falusi Eszter - Penksza Károly) 118
3.3. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői,
a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási
rendszerek (Zsigrai György) 120
3.3.1. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői 120
3.3.2. Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási
rendszerek 122
3.4. A legeltetés, mint extenzív gyepkezelési mód természetvédelmi
vonatkozásai (Szentes Szilárd - Tasi Juliánna) 124
3.4.1. Legeltetési módok 125
3.4.2. A legeltetés időzítése, intenzitása 126
3.4.3. A különböző állatfajok legelési szokásainak és legeltetési módjának
természetvédelmi vonatkozásai 128
3.5. A kaszálás, mint extenzív gyepkezelési mód természetvédelmi
vonatkozásai (Szentes Szilárd- Tasi Juliánna) 134
3.6. Egyéb természetvédelmi célú kezelések (Zsigrai György) 136
3.6.1. Égetés 136
3.6.2. Gyepművelés 137
3.6.3. Kemikáliák használata 137
3.6.4. Vízgazdálkodási beavatkozások 137
3.6.5. Egyéb kezelési beavatkozások 138
3.7. Vadgazdálkodási célú mezei élőhelyfejlesztés gyepterületeket érintő
természetvédelmi vonatkozásai (Szendrei László) 138
3.8. Esettanulmányok 140
3.8.1. Különböző gépi kaszálási eszközök értékelése természetvédelmi
szempontból (Viszló Levente) 140
3.8.2. Természetvédelmi célú gyeptelepítések alkalmazása a gyakorlatban
- célok, módszerek és eredmények
(Deák Balázs - Kapocsi István - Török Péter) 143
3.8.3. A rákosi vipera védelme érdekében végzett gyeprestauráció
és -kezelések (Tasi Juliánna - Turcsányi Gábor) 145
3.8.4. Szürkemarha-legelés hatásainak vizsgálata a Balaton-felvidéken
(Penksza Károly) 148
3.8.5. A szukcesszió megakadályozása védett gyepekben
(Turcsányi Gábor - Tasi Juliánna) 151
4. Erdei élőhelyek kezelése 157
4.1. A magyarországi erdőterületek és erdőhasználatok általános jellemzése
(Bartha Dénes) 157
4.1.1. Erdőfogalmak - erdőképek 157
4.1.2. A magyarországi erdőterület 158
4.1.3. A magyarországi erdők használatának története 160
4.2. Az erdők természetvédelmi megítélésének szempontjai (Bartha Dénes) 166
4.3. Magyarország erdeinek állapota (Bartha Dénes) 169
4.3.1. Természetszerű erdők 169
4.3.2. Kultúrerdők 178
4.4. A természetes erdő megújulása - erdődinamika (Bartha Dénes) 179
4.4.1. Bolygatások 179
4.4.2. Erdőciklusok 181
4.5. A természetes erdő főbb jellemzői, az erdőtermészetesség mutatói
(Bartha Dénes) 185
4.6. A természetesség növelésének lehetőségei - a természetközeli
erdőfenntartás alapjai (Bartha Dénes) 188
4.6.1. A természetesség növelésének lehetőségei táji léptékben 188
4.6.2. A természetesség növelésének lehetőségei állomány
(állományrészlet) léptékben 191
4.7. A magyarországi erdők fenntartása (Bartha Dénes) 195
4.8. A Pro Silva Hungaria (Bartha Dénes) 199
4.9. A vadgazdálkodási célú erdei élőhelyfejlesztés természetvédelmi
vonatkozásai (Szendrei László) 201
4.10. Esettanulmányok 203
4.10.1. Erdészek a természetért - Elő és élettelen természeti értékek
megőrzését, rehabilitációját szolgáló beruházások az Ipoly Erdő Zrt.
területén (Korda Márton - Mizik András) 203
4.10.2. Vízpótlásos élőhely-rehabilitáció a Fekete-Körös erdeiben
(Korda Márton - Puskás Lajos) 205
4.10.3. Aktív élőhelyvédelem a Nagykőrösi pusztai tölgyesek Natura 2000
területén (Korda Márton - Verő György) 209
4.10.4. Élőhelyvédelmi tevékenységek a Szénás-hegycsoport Európa
Diplomás területén (Korda Márton - Kézdy Pál) 213
5. Egyéb élőhelytípusok természetvédelmi értékelése 216
5.1. Városi élőhelyek természetvédelmi értékelése (Juhász Lajos) 216
5.1.1. Az élővilág számára kedvezőtlen urbanizációs hatások 217
5.1.2. A városi környezet élővilágot vonzó hatásai 217
5.1.3. Betelepülő vadvilág 219
5.1.4. Urbanizálódó állatvilág - specialisták vagy generalisták? 220
5.2. Intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek természetvédelmi
értékelése (Bihari Zoltán) 222
5.3. Vonalas létesítmények természetvédelmi értékelése (Juhász Lajos) 225
5.3.1. A közutak ökológiai hatásai 225
5.3.2. A közutak élővilágot veszélyeztető hatásainak csökkentési
lehetőségei 229
5.3.3. Az elektromos távvezetékek természetvédelmi értékelése 232
5.3.4. A távvezetékek élővilágra gyakorolt veszélyeinek csökkentése 233
5.4. Intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeket érintő
vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztés természetvédelmi vonatkozásai
(Szendrei László) 236
5.5. Esettanulmányok 240
5.5.1. Csatornák, árkok, töltések felszámolása a HNP területén
(Molnár Attila) 240
5.5.2. A hörcsögpopuláció metapopulációs térbeli struktúrája és dinamikája
mezőgazdasági környezetben (Bihari Zoltán) 242
5.5.3. Eltérő sorművelésű szőlőparcellák összehasonlító botanikai vizsgálata
a Tokaji-hegyen (Zsólyomi Tamás) 244
6. A tájökológiai szemlélet érvényesülése a természetvédelmi célú
élőhelykezelésben (Domjánné Nyizsalovszki Rita) 247
6.1. Tájökológia és természetvédelem 247
6.2. Élőhelyeket veszélyeztető tényezők 248
6.3. Tájökológiai mintázat és élőhelyvédelem 249
6.3.1. A táj mintázatának feltárása 250
6.3.2. A táji mintázat elemei 250
6.3.3. A tájmetriai adatok felhasználási lehetőségei
a természetvédelemben 253
6.4. A tájkutatás szerepe a természetvédelmi helyreállításban 254
6.4.1. Tájökológiai kutatások 254
6.4.2. Tájtörténeti kutatás a természetvédelmi helyreállítás szolgálatában 257
6.4.3. Konzervációbiológia - restaurációs ökológia 258
6.4.4. Tájökológiai és tájhasználati információs és szakértői rendszer 259
7. Felhasznált és ajánlott irodalom 261