Pánik a városban

Fülszöveg

Barta Sándor, a két világháború közötti emigráns magyar irodalom jelentős képviselőjének kisregényét, elbeszéléseit, drámáit, prózai írásait 1959-ben jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. Az expresszionizmustól a gorkiji realizmusig eljutó Barta Sándor legjobb írásai, mint a címadó Pánik a városban, az Együgyű Zahariás vagy a Cirkusz kapitalizmus című tragikomédia ma már irodalomtörténeti fontosságú írás, s az európai modern próza és dráma kialakulásának folyamatában méltán válhatott volna perdöntő dokumentummá, ha életműve a történelmi körülmények miatt nem hull feledésbe. Korai, groteszk ábrázolásmódja, drámai feszültséget teremtő kedve, szenvedélyesen polemizáló stílusa nemcsak Swift és Daumier hagyományainak folytatása, az író nemcsak Bertolt Brecht jelentékeny, rokonarcú kortársa, de számos írása érdekes előzménye a nyugat-európai avantgarde-nak, valamint az újkeletű Beckett-féle abszurd drámák megszületésének. Jelentős, érdekes műnek tekinthető a kötetzáró Csodálatos történet is (1925), noha e mű szemléleti és ábrázolásbeli eszközei avultabbak. Félelmetes utópia az akkor még csak szervezkedő fasizmusról, a taylorizált gépesítésről, a totális államhatalomról. Későbbi írásai, a Misa, A nyugdíj a realizmus és népmese, a próza és a líra finom ötvözetei, az Útban az Ural felé című útinapló a fiatal szovjet állam építkezéseinek gigászi méreteit eleveníti meg szemléletes képsoraival. Vissza