Fülszöveg
Az egyiptomi kultura továbbélésének és hatásának kérdéskörében talán az egyik legeurópaibb téma a reneszánsz hermetizmus problematikája, amely hatalmas jelentőségre tett szert az európai "Egyiptom mitosz" létrejöttében; s összekapcsolódva az ujjáéledt platonizmus és "plótinizmus" tanaival - melyek a hieroglifákat /a görög - római képrejtvényszerű irásrendszer reminisztenciái alapján/ az ideák írásának tekintették -, fő mozgatójává vált a reneszánsz hieroglifa kutatásának.
Ez a kapcsolódás - az alexandriai szinkretisztikus kultura hagyatékaként - egészen a platonizmus ujjászületése pillanatától meghatározó volt. Már a firenze - ferrarai ökumenikus zsinaton megjelenő bizánci küldöttség vezetője, Georgios Gamistos Plathon is - aki a Cosimo Medici kérésére megírt "Miben különbözik Platon Arisztotelésztől?"
/Firenze, 1439/ című munkájával az európai Platon-Arisztotelész vitát, s vele az itáliai reneszánszt elindította - egy "Aranyláncról" beszélt, amely a kereszténység előtt...
Tovább
Fülszöveg
Az egyiptomi kultura továbbélésének és hatásának kérdéskörében talán az egyik legeurópaibb téma a reneszánsz hermetizmus problematikája, amely hatalmas jelentőségre tett szert az európai "Egyiptom mitosz" létrejöttében; s összekapcsolódva az ujjáéledt platonizmus és "plótinizmus" tanaival - melyek a hieroglifákat /a görög - római képrejtvényszerű irásrendszer reminisztenciái alapján/ az ideák írásának tekintették -, fő mozgatójává vált a reneszánsz hieroglifa kutatásának.
Ez a kapcsolódás - az alexandriai szinkretisztikus kultura hagyatékaként - egészen a platonizmus ujjászületése pillanatától meghatározó volt. Már a firenze - ferrarai ökumenikus zsinaton megjelenő bizánci küldöttség vezetője, Georgios Gamistos Plathon is - aki a Cosimo Medici kérésére megírt "Miben különbözik Platon Arisztotelésztől?"
/Firenze, 1439/ című munkájával az európai Platon-Arisztotelész vitát, s vele az itáliai reneszánszt elindította - egy "Aranyláncról" beszélt, amely a kereszténység előtt kinyilatkoztatott ősi isteni bölcsességet (prisca theologia) közvetíti a "magasabb eszmék után áhitozó emberiségnek". Az ezt az Arany láncot alkotó bölcsek névsora - mint azt Plethon szellemi örököse, firenzei "Platoni Akadémia" vezetője, Marsilio Ficino De Religione Christiane c. művének Előszavában felsorolta - a következő volt:
1. Ádám - az első ember
2. a zsidóknál: Ábrahám, Mózes, a próféták és az esszénusok
3. Egyiptomban: Hermes Trismegistos, Asclepius és tanitványaik
4. a perzsáknál. Zoroaster és a mágusok
5. Indiában: a brahmanok
6. Etiópiában. a gymnosophisták (avagy: meztelen bölcselők)
7. a görög bölcsek: Linosz, orpheusz, Muszaiosz, Eumolposz, Melamposz, Trophimosz, Aglaophemosz, Pythagoras, Platon, Plótinosz
8. a gall druidák
9. és a római bölcsek: a Sybillák, Numa Pompilius, Valerius Soranus és Marcus Varro.
A bölcsesség legidősebb elérhető forrásául így hát a keresztény platonisták számára Mózes és Hermész Triszmegisztosz kinálkozott, akik közül előbbi az ószövetség tekintélyét, mig az utóbbi az ősi Egyiptom bölcsességét jelképezte.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal