Baross Gábor

Szerző

Róla szól

Fotózta

Budapest

'Eperjesi László: Baross Gábor ' összes példány

Kiadó:	Dinasztia Kiadó-ház Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	131 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-657-155-4
Megjegyzés:	Második javított kiadás. Színes és fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Minden idők legsikeresebb közlekedési, kereskedelmi minisztere Baross Gábor (1848-1892) volt.
1886-tól 1889-ig a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumot, 1889-től haláláig a Kereskedelemügyi Minisztériumot irányította.
Baross Gábor, ez a tehetséges, nagyra törő politikus felismerte, hogy az infrastruktúra minőségétől függ az ország fejlődése. Nevéhez fűződik az egységes magyar államvasúti hálózat megszilárdítása, több jelentős magánvasút államosítása, a fiumei kikötő fejlesztése, az első korszerű úttörvény, a magyar tengerhajózás megteremtése, a dunai hajóforgalom fejlesztése, a Vaskapu szabályozása, a Postatakaréktár létrehozása stb. Legnagyobb hatású intézkedése - mely európai hírnevet hozott számára - a zónatarifa 1889-es bevezetése volt.
Új vasúti összeköttetéseket létesített, kiépíttette a helyiérdekű vasúti hálózatot, hidakat emeltetett és szabályozta a Dunát a Vaskapunál és a Csallóközben. Kiviteli kereskedelmi társaságot alapított, kereskedelmi szerződéseket kötött a külfölddel. Külön iparbankot hozott létre, szakkiállításokat szervezett. Bevezette a vasárnapi munkaszünetet az ipari munkásság részére.
Az ipar fejlődésének meggyorsítására 1890-1892 között 36 ipari szakma részére adómentességet biztosított. Ipartámogatási politikája eredményeként két év alatt 146 új gyárat alapítottak Magyarországon. Minisztersége alatt fejlődött a magyar malomipar világhírűvé.
Baross felismerte, hogy a korszerű szaktudás nélkül az iparosság kiszorul a piacról. Ezért felállította az Országos Iparoktatási Tanácsot, átszerveztette a tanoncoktatás rendszerét, s 61 új ipari szakiskola alapítását rendelte el.
Baross Gábor nem az elméletek, hanem a gyakorlat embere volt: Széchenyi István követője, legsikeresebb "tanítványa". Alkotásai a szabadelvű politika legértékesebb részét jelentik. Vissza

Tartalom

Egy karrier története	10
Modernizáció és polgárosodás	11
Az ifjúkor	12
A képviselőházban	14
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium	17
Az új államtitkár	18
A győri képviselő	20
Az új miniszter	22
A Kereskedelemügyi Minisztérium	26
Az egyéniség szerepe	28
"Csodálva tekintett rá nemzete"	29
Hírközlés	32
Posták és távírdák	32
A Postatakarékpénztár	34
A telefon	37
A posta és távírda egyesítése	38
Távközlési törvény	40
Telefon Budapest és Bécs között	41
A távközlési kutatások kezdetei	42
Távközlési beruházások	43
A Posta- és Távírdatisztképző Tanfolyam	44
Postai reformok	45
Egy ország érrendszere	46
Vasutak vagy közutak	46
A közmunka	48
Közutak a kiegyezés után	50
Reformok az útügyért	52
Az első közúti törvény	55
Az útadó bevezetése	57
A vasutak	62
Harc Baross és Tolnay között	63
Vasútállamosítás	64
A zónatarifa	67
A díjszabási politika	70
Új beruházások	74
Víz, víz, víz	76
Árvízi gondok	76
A Soroksári-Dunaág	78
Vízrajzi adatgyűjtés	79
A Tisza folyó	80
A Felső-Duna	82
A Vaskapu	84
Hajózás a Dunán	90
A fiumei kikötő	93
A tengerhajózás	95
Kereskedelem, ipar	98
Egy ország menedzsere	98
Három bő esztendő	101
Ipari közigazgatás	103
Ipartestületek	105
A kereskedelmi és iparkamarák	106
Iparfejlesztés	110
Új iparfejlesztési törvény	114
A közszállítások	116
Az Ipari és Kereskedelmi Alap és az Ipartanács	116
Kortársak a vasminiszterről	118
Mikszáth Kálmán: A. T. Házból	118
Junius: Baross Gábor	120
Mikszáth Kálmán: A. T. Házból	123
Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról	124
Ajánlott irodalom	128