Barokk, klasszicista és romantikus díszlettervek Magyarországon

Előszó

A Színháztörténeti Könyvtár 6. számában közölt katalógus összeállításával célunk a művészettörténet és a színháztörténeti Ikonográfia egy eddig feldolgozatlan területének, a díszlet- és jelmeztervezés Magyarországon található tervanyagának feltérképezése volt. A katalógus a 18. század első harmadától a 19. század első harmadáig terjedő időszakból hazai közgyűjteményeink eredeti tervanyagát öleli fel. A Magyar Színházi Intézet munkatársai 1969-től előbb körlevélben kértek tájékoztatást majd a fővárosi és vidéki múzeumokban és levéltárakban végeztek helyszíni kutatást s ennek alapján tisztázódott, hogy - a hivatásos magyar színészet intézményes állandósulása, a Pesti Magyar Színház 1837-ben történt megnyitása mint kijelölt kutatási korszakhatár előtti időszakból - barokk, klasszicista és romantikus díszlettervek a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályán, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában, a Magyar Színházi Intézet Szcenikai Gyűjteményében és az Országos Levéltár Tervtárában találhatók. A színházművészet vizuális összetevőinek színház- és művészettörténeti jelentőségére az 1930-as években megindult komplex színháztörténeti kutatás hívta fel először a figyelmet. Az 50-es évektől aztán a vizsgálódás és érdeklődés egyre intenzívebbé vált, elsősorban olasz, majd osztrák, német, angol és francia területen s nem utolsó sorban az Egyesült Államokban, a magán- és közgyűjteményekben lévő páratlanul gazdag anyag feldolgozása során. A fokozódó érdeklődésnek magyarázata abban keresendő, hogy a színház történetének, stílusváltásainak kutatásához - és most hangsúlyozottan nem a drámáról és a dramaturgiáról van szó - az irodalom és az írott források mellett a színháztörténet tárgyi és képi emlékei bizonyultak a legautentikusabb forrásnak. Vissza