Bölcseleti alapvetés

Szerző

Budapest

'Báró Brandenstein Béla: Bölcseleti alapvetés ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1935
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	546 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyar közönségünk immár nem nevezhető bölcseletileg iskolázatlannak; a századunkban megjelent sok bölcseleti munka a filozófiai műveltséget hazánkban aránylag széles körökben megalapozta.... Tovább

Tartalom

Bevezetés
A filozófia felmerülése	13
A filozófia tárgya	13
A megismerés lehetősége és érvényessége	14
A filozófia módszere	18
Fennállástan - Ontológia
A dolog és őshatározmányai
A dolog és a semmi	21
A dolog őshatározmányai: tartalom, forma és alakulat	23
A fnnállástan tárgya és neve	27
A sajátos őshatározmányok
A sajátos tartalom, sajátos forma, sajátos alakulat	28
Tartalomtan - Totika
A tartalomtan és a tartalom sajátossága
A tartalom tárgya és neve	34
A sajátos tartalom minőségi kitöltöttsége és egyedisége	36
A tartalmi alapok
A tartalmi lét	37
A hasonlóság	38
A tartalmi állítás	40
További tartalmi kategóriák
A tartalmi más-lét	45
Az eltérés	46
A tartalmi szembeállítás	47
Az összetétel	49
A hozzátétel és az utánatétel	52
Tartalmi elemek, körzetek és mezők	54
Tartalmi kompozíció vagy rejtett hozzátétel, mellététel és ívelő hozzátétel	56
Rejtett utánatétel vagy tartalmi rezultálás, hasonló utánatétel, tartalmi sor	60
A speciális tartalmak és tartalmi határozmányok köre; a tartalmi mindenség: a bölcseleti és a szaktudományi tartalmi határozmányok különbsége és határa	63
Összefoglaló tartalomtani megállapítások
A tartalmi kategóriák tárgyi hasonlóságon alapuló nominalista összefoglalások	65
A tartalmi meghatározás és felfogás útja degresszív	69
A tartalmi rangok és a tartalom szabadsága; bölcseleti és szaktudományi tartalomtan	69
Formatan - Logika
A logika tárgya és a forma sajátossága
A formatan vagy logika neve és tárgya	72
A tárgyi igazság a sajátos forma; a sajátos forma viszonya a sajátos tartalomhoz	73
A forma sajátossága	75
A formai alapok
Az azonosság	76
Az összefüggés	80
A feltételezés	81
További formai kategóriák
A formális alapoktól való továbbhaladás problémája; a különbözőség	84
Az elválasztottság	88
A rend	89
A formakapcsolat	90
A hozzárendelés és alárendelés	93
Az individuális formakapcsolat	94
A faj és a nem	98
A megfelelés	104
A mellérendelés	106
A logikai gyűrű	107
A megfelelők rendszertani helye és az egyszerű alárendelés	108
Az osztály	110
A logikai lánc	113
A szaktudományi formák és a formák rendszere: a forma rendszertani helye, jelentése, vonatkozása és érvényességi köre; szimmetria és tranzitivitás	116
Általános logikai problémák
A sajátos forma gyakori reális egyetemessége	119
A formai meghatározás regresszív útja: újat adó logikai dedukció és logikai kalkulus, valamint bármiféle más, tisztán logikai progresszív formaszaporítás lehetetlen	120
A sajátos forma szükségszerűsége	126
A formális rangok problémája	126
Alakulattan (Mennyiségtan) - Matematika
A matematika tárgya és helye a tudományok rendszerében; a matematika bölcseleti alapdiszciplinája	129
A sajátos alakulat minőségi üressége és szingularitása, azaz mennyiségi meghatározottsága: a sajátos alakulat szemléletessége	132
Az alakulati alapok
Az egész	135
Az egyenlőség	136
Az egység	140
További matematikai kategóriák
A rész	143
A pozitív egyenlőtlenség: kisebb-nagyobb	145
A halmaz vagy többség: a számosság és a halmazegység	148
Egybeképzés vagy kerek halmaz, hozzáképzés, leképezés	150
Az elem, a darab és az összesség	153
Tag, szelet, választék: hozzáképzett és leképezett összesség	156
Az operatív halmaz	157
A melléképzés	164
A ciklikus vagy köröző halmaz	165
A függvény	166
A sorozat	171
A sor	174
A szakmatematika köre; a végtelen nagy, véges és végtelen kis nagyságok	181
Általános matematikai problémák
A matematikai kategóriák és jeleik az egyes, egymással egyenlő alakulatok összefoglalásai és ezek jelei	184
A matematikai meghatározás két útja: a progresszív és az ingresszív meghatározás	187
A sajátos alakulati lehetőség; az alakulati rangok kérdése	191
A sajátosságok összehasonlítása
A sajátosságokat egybefoglaló közös határozmány nincs; a valóság az eredésileg összetartozó sajátosságok korrelát kapcsolata	193
Valóságtan - Metafizika
A valóság ősalkata
A metafizika tárgya, neve és történetének problémája	197
A metafizikai vizsgálódás módszere	201
A vizsgálódó valóságának az ősténye	202
A változás ősténye	203
Minden változás és változó valóság szükségszerűen kezdődött	204
A változó valóság viszonya ősforrásához, a változhatatlan ősvalósághoz	211
Az okság elve	213
Az okok szükségszerűen szellemi természete	223
A fizikai világ valósága és az anyag léte	226
A valóság felépülése
Az erő	234
A világfolyamat önálló valóságban megy végbe; minden folyamat, minden változás önálló változót tesz fel	234
A természeti okok szellemi jellegű erőtényezők	236
Az emberi én a természeti erőkhöz hasonló másodrangú szellemi okvalóság	244
Az emberi én szabadságának és a testre való hatásának problémái	246
A természeti erők és az emberi lélek szellemi szerkezeti egyenlősége; az emberi lélek "teljes" tudata	252
Az erőhatások
A természeti erőhatások mivolta és rendeltetése	255
A természeti erőhatások anyagbaszövése, az anyagban való felépítése, fenntartása és továbbvitele, valamint felfogása	262
Az anyag
Az anyag valósága és alkata	268
Az anyagra vonatkozó téves elméletek metafizikai következményei	272
A természet felépülése és az erőspecializálódás elve
A természeti folyamat egyszeri történetisége; a szorosan vett fizikai erők és anyagi hatásaik	274
A kémiai erőhatások ráépülése a fizikai hatásokra	278
A biológiai hatások ráépülése a fizikai-kémiai erőhatásokra	280
A fajfejlődés ténye, értelme és magyarázata; régi és új származástan	285
A növényi és az állati élet szervezete: a fajfejlődés és az erőspecializálódás végső kiteljesedése az emberben	294
Az ember mivolta	301
A világ
A világ önálló valósága; önálló lényei a másodrangú szellemek és az anyag	305
A természeti világfolyamat szellemi erők kölcsönhatása az anyagon	308
Az idő és életjelentősége, valamint viszonya a magasabb rangú tartamokhoz	311
Isten és a teremtés
Isten ősi szellemalkata és ideái	312
Az istenbizonyítékok kérdése	314
A teremtés: második és harmadik rangbeli valóságok teremtése és fenntartása	316
A teremtmények ősmintái Istenben	318
Isten teremtése és a teremtésre vonatkozó erők előretudása	318
Az isteni előrerendelés és a legtökéletesebb világ kiválasztása	320
A világi okvalóságok és viszonyuk az isteni ős-okhoz	325
A valóság háromfélesége	332
Cselekvéstan - Pragmatika
A gyakorlati valóság általános jellemzése
A gyakorlati életág elkülönülése	334
Az én alapalkata és őstényezői	335
A gyakorlati énalkat	336
A lelki cselekvés: az elhatározás és az elhatározottság	338
A gyakorlati hatás a fizikai világban az energetikus hatás	340
A gyakorlati tevékenység hatalmi célja	342
A gyakorlati valóság eszközértéke, a hasznosság, valamint végleges értéke, a jóság	345
A cselekvéskategóriák és a cselekvő szellem
A cselekvés kategóriái	349
A törvény mivolta és fajtái	356
A gyakorlati valóság speciális ágai	360
A cselekvő szellem	361
Tudománytan - Teorétika
Az elméleti életág jellemzése
Az elméleti tevékenység általános jellege és köre	374
Az elméleti énalkat	374
Az elméleti tevékenység tárgyi hatása	382
Az elméleti tevékenység célja, eszközi és véglegességi értéke	383
Érzékeléstan és gondolkodástan; ismeretelmélet
Az érzékelés elmélete	386
A gondolkodás kialakulása a viszonymegragadásban	392
Az alany önmegragadása és tárgyi tudattartalmainak belső szemléleti felfogása	395
A gondolkodás elmélete	397
Az ítélet	400
A következtetés	404
A fogalom	408
A megismerés elmélete	411
A tudomány
A tudomány mivolta és rendszere	420
Az elméleti kategóriák és a gondolkodó szellem
Az elméleti kategóriák	426
A természeti hatások elméleti jelentősége és vonásai	430
A gondolkodó szellem	431
Művészettan - Poiétika
Az alkotó életág általános jellemzése
A művészi valóság és forrása, a művészi énalkat	443
A lélek önalakítása és eredménye	448
A tárgyalkotó tevékenység tudatbeli műeredménye	449
A művek világa: technikai és művészi alkotás	451
A művészi gazdagság eszközértéke és a szépség művészi véglegességi értéke; technikai hasznosság és a technikai mű szépsége	453
A természet művészete és összeszövődése a ráépülő emberi művészettel	457
A művészet
A művész alkotó tevékenysége	463
A művészi megragadás és a művészi jelleg alapja; az "esztétika"	464
A művészetek	466
A művészi stílusalakulás	472
A művészi kategóriák és a művész
A művészi kategóriák	473
A művészszellem	483
A sajátneműségek összekapcsolódása
A háromféle valóságnak, mint a három fő életágnak összeszövődése a mindenoldalú szellemben és életben	494
Erkölcstan - Etika
Az etika mivolta és alapjai
Az etika tárgya	496
A valóság és érték azonossága; a valóság-érték-kettősség tana	497
A tisztán axiológiai etika tarthatatlansága és az etika metafizikai megalapozásának a szükségessége; formális és materiális etika	499
Az erkölcs mivolta és fajtái	503
Az értékek rendje
Az élet és értéke	506
A hatalmi és általában a hasznossági értékek	507
A lelki gazdagság-, erő- és tevékenységértékek; a sikerérték	508
A gyönyör-, öröm- és boldogságérték	511
A becsületérték	515
A moralitás mivolta	518
A morális értékrend	522
A valóság- és értékrend és a kultúra felépülése	532
Az erkölcsi élet és szellem
Erkölcsi szellemalkatok és az egyéni szellem erkölcsi élete	534
Az abszolút isteni ős-szellem	544

Témakörök

Báró Brandenstein Béla

Báró Brandenstein Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Báró Brandenstein Béla könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem