Az emberi lélek | |
A lelki világ önállósága és általános jellege | |
Tudatvilágom eredetisége és teljes közvetetlenségében önmagába zártsága | 3 |
A lelki világ közvetetlen adottsága, tudatossága | 6 |
A tudatvilág tudatalatti forrásai | 7 |
Lelki életünk testi kifejeződése | 8 |
A tudatvilág énheztartozása | 8 |
A tudatvilág intencionalitása vagy irányítottsága | 10 |
A tudatvilág téretlensége és lelki időbelisége | 11 |
A tudatvilág belső szemléleti tere | 11 |
A tudatvilág teremtő hatalma | 12 |
A lélektan | |
A filozófiai lélektan történeti alakulása | 13 |
A természettudományi lélektan | 14 |
Modern lélektani irányok | 15 |
A lélektani vizsgálódás gazdagodása | 16 |
A modern lélektan filozófikussá válása | 17 |
A következő lélektani vizsgálódás fő szempontjai | 18 |
A lélektan alapmódszere az önmegfigyelés | 19 |
Az önmegfigyelés kiegészítése mások megfigyelésével és kísérleti vizsgálattal | 20 |
A lelki élet rejtett forrásaira visszakövetkeztető eljárás | 21 |
A lelki élet fiziológiai feltételeinek tekintetbe vétele | 22 |
Az ösztönélet | |
Az ember biológiai életéből fakadó szülségei és a kielégítésükre szolgáló berendezés | 23 |
A szomjúság szükségérzése és a kielégítésére szolgáló ösztönberendezés | 24 |
További életszükségletek és élettörekvések | 27 |
A nemi ösztön | 28 |
Az ösztön általános jellege | 30 |
A nemi ösztön közvetlen célja és biológiai rendeltetése | 31 |
A pszichoanalízis libidoelmélete | 31 |
Az erósz | 34 |
Szülői és gyermeki hajlamok | 37 |
Ösztön és hajlam; további hajlamcsoportok | 37 |
A hajlamok és az én | 39 |
Az én és a lelki világ alapszerkezete | |
Az én jellemzése | 40 |
Az én körül forgó tudományos vita | 41 |
Az én tagadásának főbb okai | 44 |
Az én általános jelenléte a lelki életben | 47 |
Az én és aktusai | 49 |
A tárgyas aktusok és tárgyaik | 50 |
A reflexív aktusok és eredményeik | 51 |
A tudattárgyak | 51 |
Az én önmeghatározottságai, alanyi állapotai | 52 |
A lelki élet formális szerkezete | 52 |
A lelki élet szerkezetének és az élet főágainak megegyezése | 52 |
A cselekvés | |
A gyakorlati vagy cselekvő tevékenység természete | 53 |
A belső, lelki cselekvés: az elhatározási és az önuralom | 54 |
Az akarás | 55 |
A lélektani akaratvizsgálatok hiányossága | 55 |
Az akaratelméletek hiányosságainak okai | 58 |
Akarat és reflex | 59 |
Akarat, ösztön, hajlam | 59 |
Akarat, vágy, kívánság | 60 |
Az akarás eredeti aktusjellege | 61 |
A gyakorlati belátás | 62 |
A gyakorlati ügyesség | 62 |
A lelki élet többi alaptényezőjének állásfoglalása a cselekvéshez | 63 |
A gyakorlati értelem | 63 |
A gyakorlati érzelem, a motívum, a cselekvésnek nem oka | 65 |
A motívum a cselekvésnek nem puszta rációja | 66 |
A motívum nem puszta képzet | 67 |
Célképzet, gyakorlati értelmi állásfoglalás, gyakorlati érzelmi motívumok, akarás a bonyolult cselekvésban | 67 |
Pozitív és negatív nemakarás | 70 |
Akarat és ösztön, vágy, kívánság, ítélet lehető ellenkezése | 70 |
A tett a fizikai világban | 70 |
Az akarás fizikai hatalma | 71 |
A lelki cselekvés és eredménye: a szándék és az elhatározás | 71 |
Az elhatározottság | 73 |
A cselekvés célja | 74 |
A cselekvés hasznossági értéke | 77 |
Az akarás morális jelentése, értékvonatkozása | 77 |
Az akarat és a jellem kialakulása | 78 |
Az akarat nevelése | 80 |
A cselekvés patológiája | 81 |
Az elméleti tevékenység | |
Az érzékelés | |
Az elméleti tevékenység természete | 83 |
Az elméleti tevékenységkör beható lélektani vizsgáltsága | 83 |
Az érzékelés általános természete | 84 |
A szemléleti aktus és a szemléleti kép struktúrája | 86 |
Az érzetérzékelés aktusa | 87 |
Az érzékelés létrejövetelének útja és feltételei | 89 |
Az érzetaktus és érzelmi aktus különbözősége | 91 |
Az érzetaktus és az érzettartalom sajátosságai | 92 |
Az érzettartalmak objektivitásának a kérdése | 95 |
Az érzékszervek specifikus diszpozíciója és a specifikus érzékenergiák törvénye | 96 |
A synaesthesis jelensége és az érzékelő berendezés egyetemes összefüggése | 98 |
Érzetosztályok kiesése egyes érzékszervek hiányában | 100 |
A különféle érzetminőségek individuális eredetisége | 101 |
A minőségi erősség | 101 |
A látási érzetek főfajtái | 102 |
A színek minőségi dimenziói | 103 |
A semleges színek világosságdimenziója | 103 |
A spektrumszínek színezeti és világosság-dimenziói | 104 |
A tarka színkör | 105 |
A színek telítettségdimenziója, a színoktaéder | 107 |
A színek egyszerűsége | 108 |
A szín határozottsága és behatósága | 109 |
A fényérzetek | 109 |
A látási tér megvilágítása | 110 |
A felületi szín | 110 |
A lebegő szín | 111 |
A térszín | 112 |
Átlátszó színek | 112 |
A tükrözés | 113 |
A színkompozíció; kiegészítő színek és alapszínek | 113 |
Utóképek, színkontrasztok | 114 |
A színjelenségek tér- és időbelisége | 115 |
Látási fiziológia | 115 |
A hallás | 116 |
Zenei hangok és zörejek; a hangmagasság | 116 |
A hangtestesség | 117 |
A zenei hangminőség | 117 |
A főbb hangdimenziók ábrázolása; a skála | 118 |
A hangmagasság és zenei hangminőség | 118 |
A hangvokalitás | 119 |
A hangerősség | 120 |
Összetett hangok; a hangszínezet | 120 |
Hanglebegés, hangösszeolvadás, kombinációs hangok | 121 |
A hang tér- és időbeliségének kérdése | 122 |
A zörejek és főbb tulajdonságaik | 123 |
A vibrációérzékelés; az elektromosságérzékelés kérdése | 124 |
A tapintás | 124 |
A szorosan vett tapintóérzék | 125 |
A tapintási érzékelés tartalmai | 126 |
Tapintás, mozgás és látás; a tapintás téressége | 127 |
A meleg- és hidegérzékelés | 129 |
A fájdalomérzékelés | 132 |
A szervi gyönyörérzékelés | 133 |
A kinesztétikus érzékelés | 134 |
A sztatikus érzékelés | 135 |
A szaglás | 135 |
A szagok tulajdonságai | 136 |
Az ízérzékelés | 138 |
A páraérzékelés | 138 |
A szervi érzékelés | 139 |
A közérzék és életérzetei | 140 |
Az érzékelés tartalmainak bonyolultsága | 141 |
Az érzékelési aktusok és tartalmak tartamhatározmányai | 142 |
A térérzékelés | 143 |
A látás térérzékelése | 144 |
A tapintás térérzékelése | 151 |
A kinesztétikus, sztatikus és szervi térérzékelés | 153 |
A hallási tér | 153 |
A szaglási tér | 154 |
Az érzéki tér | 155 |
A mozgásérzékelés | 155 |
A szemléleti tartalmak tér- és mozgásalakjai és számhatározmányai | 157 |
Az érzékelési aktus és a szemléleti tartalom logikai oldala | 160 |
Az érzéki tartalmak jelentésvonásai | 164 |
Az érzékelés felépülése | 167 |
Az érzékelés recipiáló aktivitása és képalkotása | 170 |
Az érzékelés hatótényezői. A belső tapasztalás | 171 |
A gondolkodás | |
A gondolkodás kibontakozása és a viszonyok birodalma | 174 |
A gondolkodás fő fajtái | 177 |
A minőségi gondolkodás | 177 |
A matematikai gondolkodás | 182 |
A logikai gondolkodás | 186 |
A komplex gondolkodás | 193 |
A gondolkodás összefoglaló jellemzése | 194 |
Az elméleti tevékenységnek és tartalmainak igazságértéke | 195 |
A gondolkodás tényezői és aktusaik | 199 |
Az evidenciaélmény; valószínű és hiten alapuló ismerés; az előítélet | 203 |
Az elméleti tevékenység mellé rendelt akarati és értelmi tényezők | 205 |
Gondolkodástípusok | 206 |
Az elméleti tevékenység patológiája | 208 |
Az alkotó tevékenység | |
Az alkotó tevékenység természete és képalkotó ereje, a képzelet | 210 |
A lépzelet és alkotó tevékenysége | 211 |
A művészi képzelet és a tudományos invenció | 213 |
A képzelet szerepe a cselekvésben és a technikai alkotó tevékenységben | 215 |
A képzeleti tevékenység főfajtái és általános jellege | 216 |
Az álmodozás | 218 |
Az alvás és az álom | 219 |
A tervszerű képzelet | 222 |
A képzeletfajták sorozata | 224 |
Az ízlés és tapintat | 225 |
Az érzelem világa | 228 |
Érzelmi aktusok és állapotok | 229 |
Az érzelmek jellemzése | 230 |
Az érzelmek testi kifejeződése és az érzelmi élet általános kapcsolata a testi élettel | 233 |
A sóvárgás, a kívánság és a vágy érzelmi jellege | 233 |
A vágydinamizmus | 235 |
A kielégültség és nyomottság érzelmi állapotai és kapcsolatuk az érzékeléssel a vágydinamizmuson keresztül | 237 |
A feszültség és a nyugalom érzelmi állapotai | 240 |
A vágyak és a velük kapcsolatos érzelmi állapotok speciális különbségei | 241 |
Az indulatok | 242 |
Az érzületek | 243 |
A hangulatok | 243 |
Bonyolult és speciális érzelmek | 244 |
Érzelmi alkatok kifejlődése az érzelmi képességekből | 245 |
Az érzelmi élet általános struktúrája és megfelelése a lelki élet egész alkatának | 245 |
A hajlamok mint érzelmi erők | 249 |
Érzelemdimenziók; fantáziaérzelmek és vegyes érzelmek | 249 |
Az érzelem és szerepe a lelki életben | 250 |
Az alkotás szépségértéke | 253 |
Az alkotó tevékenység tényezői | 254 |
Az alkotó tevékenység patológiája | 256 |
A lelki élet egysége, felülete és mélysége | |
A lelki élet bonyolult egysége; megoldatlan kérdések | 257 |
A lelki élet reflektora: a figyelem | 258 |
A figyelem mivolta és hatása | 259 |
Az önkénytelen figyelem | 259 |
Az önkényes figyelem | 261 |
A figyelem köre | 262 |
A figyelem szerepe | 262 |
A figyelem mivolta | 263 |
Lelki világunk felszíne | 264 |
Tudattartalmaink megmaradási tendenciája | 265 |
Az átélt tudattartalmak visszatérési tendenciája | 267 |
Az emlékezet | 267 |
Az asszociáció | 272 |
Asszociációs, reprodukciós és homogén gátlás | 276 |
Az emlékezet különféle tartalmai | 276 |
A tanulás | 278 |
A feledés és az emlékezet dinamikus jellege | 279 |
Emlékezeti típusok | 281 |
Az emlékezet szerepe | 281 |
A "tudattalan" problémája | 283 |
A tudatvilág "tudattalan" forrásai | 284 |
A "tudattalan" szerepe különféle tevékenységeinkben | 284 |
A "tudattalan" mint az én teljes tudata | 288 |
A teljes tudat létét igazoló lelki jelenségek | 291 |
A teljes tudat lehetőségének a kérdése | 296 |
A teljes tudat és az emberi tudat struktúrája és egymáshoz való viszonya | 297 |
A lelki élet szerkezete | 308 |
A teljes tudat és az emberi tudat fejlődése | 310 |
Névmutató | 315 |