Előszó
Amikor angol nyelvű szövegekben valaki először találkozik azzal a kifejezéssel, amit az angolok a gazdaság külső környezetének a külföldnek a megnevezésére használnak, esetleg még meg is hökken. Az...
Tovább
Előszó
Amikor angol nyelvű szövegekben valaki először találkozik azzal a kifejezéssel, amit az angolok a gazdaság külső környezetének a külföldnek a megnevezésére használnak, esetleg még meg is hökken. Az angol szaknyelv ugyanis nemes egyszerűséggel a világ maradék részének (Rest of the World - RO W) nevezi és statisztikai kiadványaiban ennek megfelelően rövidíti az Anglián kívüli világot. Ebben a sajátos szóhasználatban még mindig kifejeződik a szigetlakók mentalitása: van a sziget és van a világ többi része. "
A fenti szövegrészlet bizonyára ismerősen csengett Önnek is; hiszen találkozhatott vele A bank gazdasági környezete tárgy tananyagában, a gazdasági élet szereplőinek tárgyalásakor. Már akkor is említettük a külföld gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepét - a későbbi tanulmányaiban pedig számtalanszor találkozott a külfölddel, amely a legkülönfélébb köntösökben jelent meg: amikor például számvitelből a devizás tételek elszámolásáról, értékeléséről beszéltünk, a bankszakmai ismereteken belül az exportáló vagy a multinacionális vállalati ügyfelekről, a banki devizatermékekről szóltunk, a pénzügyi piacok esetében a devizapiacokról tanultunk vagy a hitelügyletek kapcsán az exportfinanszírozást tárgyaltuk, tulajdonképpen közvetve vagy közvetlenül mindig a külföldről beszéltünk. Egy gazdasági szereplő, különösen egy bank tehát semmiképp sem viselkedhet „szigetlakó" módjára, hiszen mindennapi életét jelentősen meghatározzák a külföldi kapcsolatok. Itt az ideje tehát, hogy egy jelentősebb „külföldi kirándulást" tegyünk tanulmányainkban. Mit is jelent a külföld? Magyarország számára ma elsősorban az Európai Uniót: külgazdasági kapcsolataink volumenének mintegy háromnegyedét az EU országaival való relációk teszik ki, a gazdaság környezetét jelentő jogi szabályozásban is mindinkább az EU gyakorlatát követjük, és ez a viszony még szorosabbra fonódik majd hazánk EU-csatlakozásával. így tehát nem véletlen, hogy ebben a tananyagban is az EU-val kapcsolatos gazdasági-pénzügyi kérdésekre koncentrálunk.
Az Európai Unióval különféle megközelítésekben már eddig is találkozhatott tanulmányai során. Ez a tárgy az azonban, amelynek keretében az európai integrációs szervezetről átfogó, általános ismeretekhez is juthat. Az EU ismerete ma már minden gazdasági szakember számára alapvető fontosságú, így e tárgy keretében is törekszünk arra, hogy alkalma nyíljon minél több lényegi információ megszerzésére. Éppen ezért az Európai Unióról jóval többet tudhat meg, mint azt az egyes szorosan vett pénzügyi témakörök indokolnák. A pénzügyi szféra szempontjából az EU-ismeretek tárgyalásának különös aktualitást ad az euró közelmúltbeli bevezetése. A közös pénz nemcsak az Unió tagállamainak életében volt fontos mérföldkő, hanem jelentős hatást gyakorolt - és fog gyakorolni - a nemzetközi pénzügyekre. Éppen ez az aktualitás az, ami megnehezítette a szerzők dolgát. Számos olyan folyamat, esemény, amit ebben az anyagban tárgyalunk, napjainkban játszódik le. így előfordulhat, hogy mire Ön e könyvet tanulja, annak néhány információja már túlhaladottá válik - talán épp a ma esti híradó szól múlt időben arról, amiről mi még jövő időben írtunk. Mindazonáltal az ebben az anyagban foglaltak ismerete alapvető fontossággal bír mindazok számára, alak munkájuk során találkoznak a nemzetközi pénzügyek valamely részterületével.
Vissza